Európa számos városában bevezettek olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák a belvárosok autóforgalmát. Ennek nyomán néhány éves tapasztalatok alapján láthatjuk ezek eredményét.

A világ első mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátási adójának bevezetésével Dánia megtette az első lépést, amelynek követői lehetnek más országok is.

A légkörbe kerülő metán az éghajlatváltozás szempontjából a szén-dioxidnál közel százszor károsabb gáz. A szénbányászat ugyanakkor sokkal több metánt bocsát ki, mint a földgáz- vagy az olajipar. A széntüzelés visszaszorítása ezért duplán előnyös környezetvédelmi szempontból.

Régóta először van részvénykibocsátás a hazai börzén: ugyan nem új cégről van szó, csak egy meglévő cég tőkeemeléséről, igaz, a cég egyelőre a T kategóriában forog. Az ALTEO részvényeiről van szó, egy eddig kevéssé ismert, energiaipari cég papírjáról. Mától jegyezhetik a részvényeket a magánbefektetők is.

Két nagynevű magyar cég is bejelentette a hetekben: tőzsdére vonul. Miért döntöttek így? Mi vesz rá egy céget arra, hogy mindent kitegyen a kirakatba, és a parkettről vonjon be új tulajdonosokat ahelyett, hogy a banktól kérne tőkét? Ki dönti el, mennyit ér egy új részvény? Egyáltalán: miért nem megy mindenki tőzsdére, ha ez akkora örömhír? A Napi Kommentárban Eidenpenz Józsefet, a Privátbankár.hu elemzőjét kérdeztük.

A politikusok addig vitatkoztak azon, hogy van-e klímaváltozás vagy nincs, amíg késő lett. Ahelyett, hogy lassították volna az üvegházhatású gázok kibocsátását, még gyorsult is, annyira, hogy mostanra visszafordíthatatlanná vált a folyamat.

Ismét dollárkötvény-kibocsátásra készül Magyarország. A kibocsátás összege legalább ötmilliárd dollár. Ám jelenleg kedvezőtlenebbek ehhez a feltételek, mint februárban.

Másfél éve nem volt ilyen magas az államadósság, az NGM szerint az állaamdósságkezelő előrelátó volt és ez jó.

Az ÁKK duplájára emelte a lakossági eurókötvény kibocsátási keretösszegét, a termék igazai sláger lehet, az előző mennyiség felét is gyorsan elkapkodták.

A lejáró 1440 milliárd forintnyi állampapírból csak 1241 milliárdnyi megújítását tervezi az ÁKK a júniustól augusztusig terjedő időszakban, bár ez a szám csökkenhet a lakossági állampapírokkal, amelyek csak részben és szinten maradó értéken szerepelnek a tervben. A kincstárjegyek és az államkötvények mennyisége egyaránt csökkenne.

Készül fel az alapkezelői szakma az idén bevezetett törvényi változásokra, mint az esernyőalapok létrehozásának lehetősége, a kisbefektetőknek szóló KID információs tájékoztatók elkészítése vagy az ügyfélszámlák vezetésének lehetősége. Lehet, hogy kisebb módosításokat végeznek még az új befektetésialap-törvényen, miközben készül az alternatív befektetési alapok európai szabályozása.

Az ÁKK kibocsátási tervet készített a március-májusi hónapokra, amelyben a lejáró mennyiségnél valamivel kevesebb diszkont kincstárjegy, de a lejárónál sokkal, 174 milliárd forinttal több államkötvény kibocsátása szerepel. A kincstárjegyeken belül csökkenne az éves, növekedne a három hónapos sorozat mennyisége.