5p
A politikusok addig vitatkoztak azon, hogy van-e klímaváltozás vagy nincs, amíg késő lett. Ahelyett, hogy lassították volna az üvegházhatású gázok kibocsátását, még gyorsult is, annyira, hogy mostanra visszafordíthatatlanná vált a folyamat.

Október végén került nyilvánosságra a részben az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) által készített új dokumentum, amely szembesítette a világ döntéshozót és közvéleményét az eddigi klímapolitika teljes kudarcával.

A jelentés szerint 1970-2010-ig nem csökkent, hanem nőtt az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása, és minden figyelmeztetés és igyekezet ellenére 2000 és 2010 között különösen gyorsan emelkedett. A szén-dioxid kibocsátás beárazása hozott némi eredményt pl. Európában, de az erőfeszítések messze nem elegendőek. 

Semmit nem költünk a megelőzésre


A klímaváltozás folyamatban van, és már most közvetlen hatást gyakorol az emberi és természeti rendszerekre. Ha nem változtatunk a jelenlegi helyzeten akkor az élelmiszer-ellátást, rengeteg faj fennmaradását, összességében az életet a Földön súlyos veszély fenyegeti. Beavatkozás nélkül a klímaváltozás hatásai visszafordíthatatlanok lehetnek.

Jelenleg kevesebb, mint évi 400 milliárd dollárt fordítanak világszerte az üvegház hatású gáz kibocsátásának csökkentésére ill. klímaváltozás elleni lépésekre. Ez kevesebb, mint egyetlen amerikai vállalat, az ExxonMobil árbevétele.

Az EU lépett elsőként

Október 24-én az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról kötöttek megállapodást. A megújuló energia felhasználása terén az EU a jelenlegi 14 százalékos arány megduplázását tűzte ki célul.

Az egyezség úgy szól, hogy a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik széndioxid-kibocsátásukat, és 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, valamint az előrevetített számításokhoz képest 27 százalékkal javítják az energiafelhasználásuk hatékonyságát. Így az EU az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén párizsi ENSZ- klímacsúcson – vélekedett Herman Van Rompuy, az Európai Tanács távozó elnöke.

Németország például eddig 25 százalékkal javította az energiafelhasználás hatékonyságát, így hamarosan el is érheti a 16 év múlva esedékes egyik 27 százalékos célt. Ott az autópályáik oldalában is ezerszám vannak már napelemek. Skandinávia elsősorban szélerőműveivel és azok sok országban történt és történő telepítésével világelső. 

Amerika és Kína felelős a kibocsátás egyharmadáért


A Föld két legnagyobb kibocsátója, USA és Kína is lépett a napokban – ami komoly áttörés, hiszen ez a két ország felelős a teljes globális az üvegház hatású gáz kibocsátásának több, mint egyharmadáért. Az egyezség szerint az Amerika 2025-re szeretné kibocsátását 26-28 százalékal a 2005-ös szint alá vinni. Kína pedig 2030-ra szeretné a széndioxid-kibocsátását csúcson látni és a nem fosszilis részarányt az energiafogyasztásában 20 százalékra növelné 2030-ra. Obama elnök részéről a bejelentés igazi meglepetésnek számít, gyakorlatilag az USA eddigi vállalásaihoz képest megduplázná a csökkentést a 2005-2020-as időszakban.


Az washingtoni törvényhozás mindkét házában többséghez jutott republikánusok (akiket még soha senki a világon nem vádolt meg azzal, hogy túlságosan távolságtartóak lennének a fegyver- és olajlobbistákkal szemben) órákon belül támadásba lendültek az elnök ellen. Mitch McConnell szenátusi vezetőjük szerint ez a felajánlás irreális, magasabb rezsiköltséggel és kevesebb munkahellyel fog járni a nemzetgazdaságban.

 

Jim Inhofe szenátor megszólalását még várjuk, aki a várakozások szerint a Szenátus Környezetvédelmi és Közmunka Bizottságának új vezetője lesz. Ő korábban azzal lopta be magát a természetvédők szívébe, hogy a klímaváltozást egyszerűen kamunak titulálta, az USA Környezetvédelmi Ügynökségét pedig a Gestapo-hoz hasonlította…

Túl késő


Az IPCC jelentése szerint az évszázad végéig feleakkorára kellene csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, mint amekkora az elmúlt 250 évben volt. Ez azt jelenti, hogy 40-70 százalékos csökkentést kellene végrehajtani 2010 és 2050 között, 2100-ra pedig 0 közelébe kell csökkenteni a kibocsátást. Ezeket szinte lehetetlen teljesíteni, ha figyelembe vesszük, hogy a kibocsátás ma nem csökken, hanem nő. A szükséges csökkentés nélkül viszont 20-30 év múlva átléphetjük a kritikus, 2°C-os hőmérséklet-határt, ami visszafordíthatatlan változásokat okoz. Az afrikai Száhel-övezet elsivatagosodása miatt Európa már most érzi Lampedusánál a klíma-menekültek feltartóztathatatlan rohamát. 

A nagypolitika és a főáramlatú média évtizedek óta jórészt ignorálja, vagy egyenesen tagadja az ökológiai rendszer és a klíma részéről érkező vészjelzéseket. Túl későn próbálják most a felkent vezetők ezt az elképesztő dinamikájú folyamatot föltartóztatni. Napjainkra oda jutottunk, hogy minden valószínűség szerint a dezintegráció folyamatát már nem lehet megállítani, a természet pedig már megindította súlyos válaszcsapásait.

Káncz Csaba jegyzete

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mégis kinek kéne kifizetnie a klímaváltozás okozta károkat?
Kollár Dóra | 2024. április 14. 17:37
Mostanra nem lehet az éghajlatváltozást figyelmen kívül hagyni, hiszen például a Csendes-óceán alacsonyan fekvő területein mindennapi valósággá vált – arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy a világ ingatlanjainak jelentős százalékát fenyegeti, akár ott is, ahol nem is gondolnánk rá.
Makro / Külgazdaság Német autóipari cégek ellenzik az uniós védővámokat Kínával szemben
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 12:15
A VDA szerint a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártanának.
Makro / Külgazdaság Évente harmadával nő a globális akkumulátorpiac
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 11:09
A kínai gyártók már Európára összpontosítanak, írja a Roland Berger tanácsadó cég.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton a héten lenyomja a benzinárat?
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 09:31
A nyomásgyakorlás növekedésétől tartanak a piaci szereplők.
Makro / Külgazdaság Borulátóak a német vállalatok
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 08:50
Nem számítanak a gazdasági helyzet javulására az idén.
Makro / Külgazdaság Hiányoznak az uniós pénzek az építőiparban és a megszorítások is ártanak
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 14:07
Az MBH Bank elemzése vegyes képet mutat az ágazatról.
Makro / Külgazdaság Berlinből üzentek Budapestre: ilyen alacsony is lehet az infláció
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 13:23
Közel hároméves mélypontra lassult a német pénzromlás márciusban.
Makro / Külgazdaság Az EU pénzéből: Ungvárig utazhatunk majd európai nyomtávon
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 11:52
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök április 11-i Kárpátalján tett munkalátogatása során megkezdődött a Csap–Ungvár európai nyomtávú vasútvonalnak az építése.
Makro / Külgazdaság A románok már a 2,5 százalékot célozták, de közbeszólt a pénzhiány
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:34
A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.
Makro / Külgazdaság Keresleti problémák tükröződnek a februári építőipari számokban
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:01
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG