Ahogy arról beszámoltunk, a világ egyik legnagyobb sertéshús- és tejtermék-exportáló országa be fog vezetni egy szén-dioxid-kibocsátási adót 2030-tól. Ezzel úttörő szerepet vállal ezen a téren. Olyan példát kívánnak adni, amit a koppenhágai kormány reményei szerint más országok is követni fognak.
Konszenzusos adó
Az új közteher lehetőségét először februárban vetette fel egy, a kormány mellett működő szakértői testület. A munkában részt vevő szakemberek úgy vélik, hogy az agrárkarbonadó nélkül nem lehet teljesíteni azt a vállalást, amely szerint Dánia 2030-ra 70 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Fotó: Pixabay
Az országot jelenleg egy centrista kormány irányítja, amely széles körű tárgyalásokat folytatott a tehervállalásról a farmerek, az ipar, a szakszervezetek és a környezetvédő szervezetek képviselőivel. Dániában a mezőgazdaság az az ágazat, amely a legtöbb szén-dioxid-kibocsátásért felel.
Az ESM Magazin kiskereskedelmi szakportál összeállítása szerint az ügyet a dán ellenzék nem fogja kihasználni a kormányzás rombolására, mert a politikai erők körében gyakorlatilag konszenzus van abban, hogy a karbonadót be kell vezetni.
Mekkora drágulást hozhat?
Az adó mértéke tonnánként 300 dán korona (jelenlegi árfolyamon 15 900 ezer forint) lesz 2030-ban, ami 2035-től 750 koronára (közel 40 ezer forint) megy fel. A farmerek a közteher 60 százalékát leírhatják a jövedelemadójukból, így 120 és 300 koronával kell számolniuk ezektől az évektől kezdődően.
Az adó várakozások szerint 2 koronával (106 forint) fogja növelni egy kilogramm darált hús árát 2030-tól. Ennek a terméknek az ára az ország diszkontáruházaiban jelenleg kilogrammonként 70 korona (3700 forint). Új-Zélandon nemrégiben vetették el egy hasonló adó bevezetését, miután a farmerek elutasították a költségeik emelkedésének lehetőségét. Dán kollégáik ugyan szintén tartanak attól, hogy üzletüknek ártani fog a magasabb adózás, ám úgy vélik, olyan kompromisszumot tartalmaz a javaslat, ami még lehetővé teszi vállalkozásaik működését.
Olaszországban felháborodást váltott ki azzal, hogy szabadon engedte Oszama Najimot, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekkel vádol. 
