9 dolog, amit nem tudtál az állami lakástámogatásról

Július 1-től lehet vissza nem térítendő állami támogatást igénybe venni használt lakás vásárlásra, a lakásépítés és bővítés mellett. A támogatást hitelintézetektől lehet igényelni, a fő szabályok egységesek, de a gyakorlatban lehetnek eltérések a pénzintézetek egyes ajánlatai között: van, ahol már igényelhető a CSOK és van, ahol csak augusztus végén, vannak bankok, melyek a teljes összeget beszámítják önerőnek, mások csak a meglévő gyerekek után igényelt támogatást fogadják el.

Ezen kívül jó tudni, hogy házépítés esetén szakaszos, használt lakás vásárlásnál pedig utólagos a folyósítás, de mindig a CSOK az utolsó részlet, illetve az építés és bővítés is támogatható a CSOK-kal, feltéve, ha az ingatlan legalább „B” energetikai besorolású – összegezte többek között a tudnivalókat az Otthon Centrum Hitel Center.

Így segít az állam

A vissza nem térítendő állami támogatás, ami gyerekszámtól és lakásmérettől függően fél és két és fél millió forint közötti összeget jelent. Az igénylés személyi- és az ingatlanra vonatkozó feltételei egységesek, újdonság a korábbi támogatási rendszerhez képest, hogy a 24 hetes magzat már meglévő gyereknek számít.

„Az eltérés az egyes bankok ajánlata között működésbeli és szabályértelmezési különbségekre vezethető vissza” – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója. A bankok egy részénél már igénylehető a támogatás, néhányan közülük augusztus végén tervezik felvenni termékeik közé, de van olyan pénzintézet is, ahol egyelőre nincs napirenden, hogy elérhetővé teszik ezt a konstrukciót. Így a személyes utánajárás helyett már a legelső lépésben érdemes szakemberhez fordulni.

Beleszámít a CSOK az önerőbe?

Az egyik legnagyobb kérdés, hogy az állami támogatást a bankok beszámítják-e a lakásvásárláshoz igényelt hitel, vevőtől megkövetelt önerejébe. Ebben a kérdésben a Magyar Nemzeti Bank korábban kiadott egy állásfoglalást, miszerint a vissza nem térítendő támogatást nem kell figyelembe venni a jövedelemarányos törlesztő részlet, illetve a hitelfedezeti arány számításánál.

Viszont azt is leszögezte, hogy ennél szigorúbb szabályt is alkalmazhatnak a pénzintézetek. „A gyakorlatban a szigorúbb elbírálást alkalmazzák is a pénzintézetek” – tette hozzá Bánfalvi László. – „Vannak olyan bankok, amelyek nem fogadják el önerőnek, máshol viszont a teljes összeget elfogadják, más bankok pedig csak a meglévő gyermekek után igényelt támogatást fogadják el, a CSOK megelőlegező módozatát már nem. Ez sokaknál lényeges lehet.”

Bizonyos esetekben – sok együttköltöző gyermek és alacsony vételár esetén – a támogatás önmagában elérheti a szükséges önerő mértékét, a bankok azonban szinte kivétel nélkül ilyen esetekben is megkövetelik a saját tőke bevonását az igénylőktől. A vásárlás saját tőke nélkül azért is valószínűtlen, mert az ingatlanvásárlás elején az eladó által elvárt foglalót, jellemzően a vételár 10 százalékát, készpénzben kell letenni, amihez a vevőnek a saját pénzére van szüksége.

Nagyon kell vigyázni a szerződéskötésnél arra is, hogy maximum 10 százalék lehet készpénz, a többi önerőt átutalással kell teljesíteni. Ha nem így szerződtek, akkor a teljes folyamatot újra kell kezdeni az eredeti állapot visszaállításával.

Hitel és CSOK?

A hitellel kombinált állami támogatás esetében nagyon fontos, hogy ha a vásárló egyszerre indította el mindkettő igénylését, akkor csak egyszerre kaphatja meg azokat. Abban a szerencsétlen esetben, ha a bank nem ítéli meg a vevőnek a hitelt (például az ügyfél szerepel a negatív KHR listán), akkor ő az állami támogatás összegétől is elesik, attól függetlenül, hogy a CSOK feltételeinek egyébként megfelel. Ilyenkor az állami támogatást csak egy újabb, másik bankhoz beadott igénylésen keresztül tudja elérni a vevő, vagy a Kincstárnál kell kérvényeznie csak a CSOK-ot. „Ebből a példából jól látszik, hogy egy rossz döntés nagyon sok bonyodalmat, és késedelmet vagy akár az ügylet meghiúsulását okozhatja a reménybeli lakásvásárlónak” – tette hozzá Bánfalvi László.

Az ördög a részletekben rejlik

Általános szabály, hogy az építés esetén szakaszos, használtlakás vásárlás pedig utólagos a folyósítás, de mindig a CSOK az utolsó részlet. Ez nagyon fontos lehet mind az építkezés, mind a vásárlás esetén a kifizetések tervezésénél.

Az építés és bővítés is támogatható a CSOK-kal, de előírás, hogy az ingatlan legalább „B” energetikai besorolást érjen el. Az energetikai felmérés azonban csak az épület átadása után készül el, így ha az épület nem teljesíti az előírt energetikai jellemzőket, a támogatást vissza kell fizetni.

A kiemelkedő energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek esetében magasabb támogatás igényelhető, de ebben az esetben is érdemes előre tájékozódni a banknál, mert némely pénzintézet először csak az alap, „B” kategóriának megfelelő támogatást folyósítja, és csak az ügylet legvégén adja oda a reális minősítésnek megfelelő különbözetet.

Szintén az építkezéshez, illetve bővítéshez kapcsolódik, hogy a bankok tételesen ellenőrzik a beruházáshoz kapcsolódó számlákat. Azt vizsgálják, hogy a vállalkozó, aki az építést végzi, szerepel-e a NAV listáján. Ezért az építkezés során az ügyfélnek kell előre figyelni, hogy az építő is megfeleljen az előírásoknak, mert ha a bank a vizsgálat során talál olyan számlát, amit nem lehetett volna kiadni, vagy elfogadni, akkor az építési költségek között azt a tételt nem lehet érvényesíteni.