Globálisan az emberiség teljes üvegházhatású-gáz-kibocsátásának (ÜHG-kibocsátás) 38-40 százalékáért az épületek felelnek, 70 százalék pedig az energiafogyasztással kerül a levegőbe.
”A CPI mint az egyik legnagyobb szereplő az ingatlan- és irodaüzemeltetési piacon, már 2017-ben kijelölte fenntarthatósági céljait. Eszerint 34,2 százalékkal kívánja mérsékelni az ÜHG-kibocsátását a teljes portfólióján, és 2024 után kizárólag megújuló energiából kívánja fedezni a villamosenergia-fogyasztást. Utóbbi cél a magyar portfólión már 2022-ben teljesült, 55 százalékkal csökkentve így az ingatlanok ÜHG-kibocsátását 2021-hez képest” -magyarázta Budai Henrietta, a CPI Hungary fenntarthatósági menedzsere.
Nemcsak a saját, hanem a bérlők fenntarthatósági (ESG) céljait is támogatva az ingatlankezelő 2022 áprilisában egy teljesen új szerződéstípust vezetett be a piacon: a neve fenntarthatósági megállapodás, közismertebb nevén zöld bérleti szerződés. A dokumentum technikailag a bérleti szerződés melléklete, amely az új és a meghosszabbított megállapodásokba már automatikusan bekerül.
„A zöld bérleti szerződés lényege, hogy a bérlőkkel közösen csökkentsük az épület és a bérlemények környezetre gyakorolt káros hatásait. Együttes célokat, megvalósítási javaslatokat fogalmazunk meg, a kölcsönösen vallott értékek és a fenntarthatósági törekvések mentén. Együtt követjük és adunk visszajelzéseket, teljesülnek-e a megállapodásban kitűzött célok” – folytatta Budai Henrietta.
A visszacsatolásra, újabb javaslatokra évente kétszer bérlői fórumon nyílik lehetőség. A felek egyeztetnek az elért eredményekről, a tervekről, új célkitűzésekről. A CPI ismereterjesztő célú oktatást is tud nyújtani bérlőinek a fenntartható működésről.
Mit tartalmaz a zöld megállapodás? A keretszerződés egyik kiemelt célja az adott épület energiafogyasztásának csökkentése. Ehhez számtalan kapaszkodót nyújt a konkrét javaslatokat összesítő bérlői kisokos, továbbá az irodai munkavállalói kisokos, amelyet a CPI szakemberei dolgoztak ki.
Például sokat jelenthet a környezetünk számára, ha hétvégére minden munkavállaló lekapcsolja az asztali számítógépét, a monitorját, a „fedélzetet” elhagyó utolsó munkavállaló pedig a központi kapcsolót leoltja. Az elektromos berendezések áramtalanítása hosszabb távollét esetén szintén előrelátó döntés. Apró, de célszerű lépés mind ehhez az energiafelelős kolléga kijelölése. A bérlők okosan gondolkodnak, ha a dolgozók igényeinek felmérésével melegebb és hűvösebb irodai zónákat alakítanak ki, a légkondicionált helyiségeket pedig ritkábban szellőztetik, hiszen ott automatikusan megoldott a légcsere. A világítás tudatos használata, illetve a lift helyetti gyakoribb lépcsőhasználattal szintén rengeteg energiát lehet megtakarítani.
A vízfogyasztás mérséklése ugyancsak kardinális kérdés: ha a bérlők ivóvízpontokat jelölnek ki az irodákban, a munkavállalók garantáltan egészséges tisztavízhez jutnak anélkül, hogy műanyagpalackban tárolt vizet kellene vásárolniuk. A CPI ingatlanjaiban víztakarékos szerelvényeket használ, és fontos szerepet szán a szivárgáskontrollnak is, vagyis, hogy ne csöpögjön, ne folyjék egyetlen csap sem. A munkavállalóknak a kisokos a folyóvíz mérsékelt használatát javasolja.
A házak felében a CPI már most is szelektíven gyűjti a hulladékot a közös terekben, de ugyanezt a bérlők is megtehetik irodáikban.
A vállalat a körforgásos elvek mentén fontosnak tartja az anyaghasználat átgondolását is. Új irodájában például meghagyta a korábbi üveg válaszfalakat, a padlóburkolatot, és magával vitte a régi irodájából a bútorok nagy részét is, továbbá ösztönzi a bérlőket, hogy természetes anyagokkal kezelt bútorokat, természetes anyagokból kevert festéket használjon a saját bérleményeikben.
Hogy miért jó mindez egy bérlőnek?
Az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási felelős magatartás lassan bekúszik minden szektorba, és hatással van a befektetők, a beszállítók, a bérlők működésére, illetve a munkavállalók életére. Az, hogy a CPI ingatlanjai zöldebbek legyenek, nem csak felelős magatartás, de a vállalat, és rajta keresztül a bérlők gazdasági teljesítményét is befolyásoló tényező. Ha megelőzik versenytársaikat a fenntarthatósági lépésekkel, piaci versenyelőnyhöz juthatnak.
Az energiahatékony épületek üzemeltetése kb. 9 százalékkal alacsonyabb a hagyományos épülettel összevetve, vagyis az a cég, amely figyel a fenntarthatóságra, kevésbé lesz kitéve a változékony energiaáraknak, és a piaci kockázatokkal párhuzamosan üzemeltetési költségeit is csökkenti.
Emellett a fenntarthatóságot zászlójukra tűző cégek kedvezőbb feltételekkel tudnak pénzpiaci forrásokhoz jutni, hiszen a befektetők ma már jutalmazzák őket. Ennek ékes bizonyítéka a zöld kötvény, melynek lényege, hogy a befektetők az alacsonyabb ÜHG-kibocsátású vállalatok részvényeit részesítik előnyben.
A zöld szempontok figyelembevétele előnyt jelent a pályázatok benyújtásánál is: az E-lábat sok tendernél figyelembe veszik, és a környezettudatos szereplőknek nagyobb esélyük van a nyerésre.
A nagyvállalatoknak azt sem árt figyelembe venni, hogy az EU-s előírásoknak megfelelően 2025-től az eddiginél (NFRD) szigorúbb nem pénzügyi jelentést (CSRD) is el kell készíteniük arról, mennyit tettek a fenntartható működésért. Ez a szabályozás idővel minden cég életébe bekúszik majd.
(x)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
