Az irodaházakban területet bérlő cégek lassan eljutnak arra a pontra, hogy dönteni kell: mekkora tényleges méretre van szükségük. Ezt a folyamatot folyamatosan vizsgálják az ingatlan tanácsadók és mind egyértelműbb, hogy aki csak teheti, mert például közel a szerződés lejárta, erősen hajlik a terület csökkentésére. Ezt támasztja alá a Robertson Hungary lapunkhoz eljuttatott friss felmérése is.
Kétezer partnert kérdeztek meg, akárcsak a tavaly ilyenkor, amikor már lecsengőben volt a járvány. A kérdőívet kitöltők harmada a közelmúltban már csökkentette bérleményét, illetve több cég esetében már zajlanak kihasználtsági felmérések az igények pontos meghatározása végett.
A felmérés szerint míg az 500 és 1000 négyzetméter közötti irodát preferálók megoszlásában nem történt eltérés, addig a többi méretkategória részaránya kivétel nélkül változott. A kisebb irodát igénylők hányada növekedett, az 1000 és 2000 négyzetméter fölötti kategóriák százalékos értékei csökkentek. A legnagyobb visszaesés az 1000 és 2000 négyzetméter közötti sávban látható – a visszajelzések alapján mindössze 7 százalékának van szüksége ekkora méretű irodára.
A válaszokból az is kitűnt, hogy a bérelt iroda méretének növelését egyik esetben sem tervezik a közeljövőben, sőt a közepesnek mondható, 500 és 1000 négyzetméter közötti kategória is csupán amiatt ért el a preferált esetben is az aktuálissal megegyező, 28 százalékos arányt, mert a nagyobb cégek köréből hozzávetőleg ugyanannyian csökkentenék 500 és 1000 négyzetméter közé a jelenlegi, ennél nagyobb bérleményük méretét, mint amennyien a fenti méretnél kisebbet választanának vállalkozásuk részére. A regisztrált bérleti tranzakciók alapján az újonnan bérbe vett irodák mérete továbbra is 10-20 százalékkal kisebb, mint a koronavírus-járvány előtt volt, jelen felmérés eredményei pedig szintén 10-12 százallkos csökkentési szándékról számolnak be.
Több vállalkozás – költségcsökkentés céljával – igyekszik élni saját, ki nem használt bérleményi területének albérletbe adásával, ugyanakkor nem volt olyan visszajelzést, amelyben a teljes irodaterület visszaadását fontolgatták volna. A cégek nem csak igyekeznek, hanem tudnak is alkalmazkodni a változásokhoz, és inkább a költségoptimalizálásban, mintsem a teljes bérterület visszaadásában gondolkoznak. Az iroda megléte tehát továbbra is fontos, és az is marad a jövőben.
A járvány ugyan átalakította az irodaigényeket és a munkavégzést, az energiaár-robbanás miatt pedig újfent bizonytalanná váltak a piaci szereplők, de a tanácsadó szerint teljes megtorpanásról mégsem lehet beszélni. A cégek a téli időszakra – a Covid alatt bevált gyakorlatnak megfelelően – ismét több esetben rendelnek el heti több napos, vagy akár teljes home office-t, a költségcsökkentést szem előtt tartva. Megint jellemző a kivárás, és több vállalkozás igyekszik későbbre halasztani irodabérleti döntéseit.
A megkérdezettek 45 százalékánál jelenleg heti 3 napon dolgoznak otthon a munkatársak. A válaszadók 21 százalékénak 4-5 nap home office is engedélyezett. Őket követték a heti 1 (17 százalék) és heti 2 napot (14 százalék) otthon töltők. Azon munkavállalók száma, ahol egyáltalán nincs lehetőség otthoni munkavégzésre, elenyésző volt, ilyen válaszok leginkább a kormányzati szektorból érkeztek, de ez nem meglepő.
Folyamatosan emelgetik a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ. 
