A lakásépítésben 2008-ban bekövetkezett fordulat óta évről évre egyre kevesebb új lakás épül. 2013-ban már csak egyötöde az újonnan épült lakások száma a 2008. évinek és a megelőző, 2012. évhez viszonyítva is 30,9%-os a visszaesés mértéke. 2013-ban már főképp a lakossági építtetők tevékenységének visszafogása okozta a lakásépítések további hanyatlását.
2013-ban alig volt olyan vidéki város (csupán Győr, Kecskemét, Sopron és Szeged), ahol az új lakások száma meghaladta a 200-at. Budapesten néhány nagyobb beruházás befejezésének eredményeként a lakásépítés növekedni kezdett, az év folyamán összesen 1770 lakást vettek használatba. A községekben, ahol az átlagosnál jóval nagyobb volt a lakásépítés visszaesése, 2013-ban mindössze 1270 új lakás épült, fele annyi, mint egy évvel korábban.
Eddig sem építkeztünk, ezután sem nagyon fogunk
Az építési engedélyek 2013. évi száma a 2008. évi mennyiség ötödét sem éri el (17,2%), a 2012. évihez képest pedig 28,9%-kal alacsonyabb. A kiadott új építési engedélyek alapján 4467 lakóépület és 5330 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 27, a nem lakóépületeknél 13%-os visszaesést jelent.
Csökkent a magánszemélyek aránya
Az építtetői kör összetétele az egy évvel korábbihoz képest megváltozott: a természetes személyek által épített lakások aránya 68-ról 57%-ra mérséklődött, a vállalkozások által épített lakások aránya pedig 31-ről 40%-ra emelkedett.
Új üdülős sem sok épül
276 üdülőépületben 314 üdülőegységet építettek, és 267 üdülőépületben 315 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett és engedélyezett üdülőegységek száma 41%-kal csökkent.
Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait. 
