Az elmúlt hónapok piaci eseményei alapján sejteni lehetett, hogy az árak tavalyi emelkedése idén is folytatódni fog, ám az első negyedév ilyen szintű árugrása mégis meglepő. Egy éve 81 ponton állt a Duna House Országos árindexe, majd 82, 83 és az utolsó negyedévben 85 volt, idén pedig már 91.
Az Országos Panelakás árindexe 2014. második negyedévében emelkedésnek indult és meredek ütemben 78-ról 92 százalékpontra emelkedett. A Téglalakás Index még 2014-ben is 85 pont körül stagnált, ám az idei első negyedévben szintén nagy ugrással 90-re emelkedett. Így elmondható, hogy (nominális értelemben) az országos árak a válság előtti szint közelébe kerültek.
Rekordok dőlnek
A vidéki árindexek mindegyike emelkedett, sőt többéves csúcsokat is megdöntöttek. Kelet-Magyarországon egy év alatt 81-ről 95 pontra ugrott a panelek ára, ami 2009-es szintnek felel meg. Ugyanitt a téglalakások ára 5 éves stagnálást követően ugrott 88 százalékpontra. Nyugat-Magyarországon mindkét típus lassú esésben volt a válság után, így bár mindkettő emelkedett az első negyedévben még trendről korai lenne beszélni. A budapesti árindexek áttörték a 100 pontos határt, vagyis mindkét lakástípus (nominálisan) drágább most, mint 2008. első negyedévében, a válság előtt volt.
A panel 2013. negyedik negyedévében a 77 pontos történelmi mélypontról drasztikus emelkedéssel 105-re érkezett az idei első negyedévben. A téglalakások árindexe egy éve még 90 százalékponton állt, majd mostanra 102-re emelkedett. Milyen áron mennek most a lakások?
Az idei első negyedévben Közép-Magyarországon vették a legmagasabb négyzetméteráron, 194 ezer forintért a panellakásokat. Ezen belül természetesen a főváros volt a drága régió, ahol Dél-Budán és Észak-pesten 260-270 ezer forint/m2 körüli árakon keltek el a panelek.
Vidéken a Nyugat-Dunántúlon vásároltak magasabb áron, itt átlag 172 ezer forintért cseréltek gazdát a panelek, míg a legalacsonyabb áron Észak-Magyarországon, ahol 108 ezer forintot fizettek. A megvásárolt téglaépítésű lakások négyzetméterára szintén Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 259 ezer forint, míg Észak-Magyarországon ennek kevesebb mint fele, 125 ezer. Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon vették a legmagasabb áron a vidéki lakásokat, 185-190 ezer forint/m2 körüli átlagon. Budapesten Észak-Budán fizették a legtöbbet, 382 ezer forintot, a Belvárosban pedig 317-et egy négyzetméterért. Észak-Pesten és Dél-Budán 260-270 ezer forintos árakon vásároltak, míg Dél-Pesten 236 ezerért.
Befektetők a piacon
A panelekre az első negyedévben Budapesten 2-3% vevői alku volt jellemző, vidéken ennél picivel magasabb, kivéve Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon, ahol egyaránt 7-7 százalékot tudtak a vevők az árból lefaragni. A téglalakásokra a fővárosban 4% körüli alku volt jellemző, vidéken pedig egyaránt 5-6%. A családi házakra Budán 7%, Pesten 8% volt az átlagos alku mértéke, vidéken pedig 1-2 százalékkal több, kivéve Észak-Alföldet, ahol 11 százalékot és Dél-Alföldet ahol pedig 13 százalékot tudtak a vevők a végső árból alkudni.
Nem lankad a befektetői kedv a fővárosban, márciusban ugyanis az összes vásárló 35 százaléka nyilatkozott úgy a Duna House-nak, hogy ezzel a céllal vett lakást. 20 millió forintos átlagon költöttek, 65 m2-es lakásokra. Minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt, ők is magas átlagon, 17 millió körül vásároltak 53 m2 körüli ingatlant. Vidéken a legnagyobb arányú vevői kör a nagyobb lakásba költözőké volt 28 százalékkal, de közel ekkora volt a befektetői jelenlét is. A befektetők vidéken 10,5 millió fölött vásároltak, 70 m2 körüli ingatlanokat. Itt is minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt, akik 9,5 millió körül költöttek szintén 70 m2 körüli lakásokra.
Mi a helyzet Budán és Pesten?
A fővárosi eladók 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyobb ingatlant tervez vásárolni. Ők átlag 50 m2 körüli lakásaiktól váltak meg 14 millió forintos átlagáron. Az eladók további 22-22 százaléka örökölt ingatlant adott el, illetve kisebb lakásba menne. Elkezdett növekedni a végtörlesztés miatt eladók aránya. A banki elszámoltatás következtében arányuk márciusban már 5% volt. Vidéken 6% volt ugyanennek a csoportnak az aránya, ami szintén erős növekedés. Legnagyobb arányban szintén nagyobba költöznének az eladók, illetve örökölt ingatlant értékesítettek.
Budán az idei és a 2014-es első negyedévben eladott ingatlanok paramétereinek összehasonlításából látszik, hogy a megvásárolt lakások fajlagos ára erősen növekedett. Tavaly még a vevők 23 százaléka vett 5-10 millió között, igén ez az arány 10 százalékra esett vissza és inkább 15 millió felett költöttek a vevők, akik közül 12% 40 milliós áron túl is vásárolt.
Pesten ugyanez a helyzet, 10 millió alatt kevesebb arányban vásároltak és inkább efölött költöttek ingatlanra. Vidéken ugyanez a jelenség figyelhető meg, az 5 millió alatti vevők aránya 20-ról 14 százalékra csökkent és inkább efölött költöttek, ezen belül a 20-30 milliós ingatlanok aránya 3-ról 5 százalékra nőtt. A vevők 41 százaléka vidéken 40-60 m2 közötti lakást vett, 22% pedig 60-80 közöttit. Ennél kisebbre csak 11% költött. Pest Megyében már nagyobb az igény a méretesebb ingatlanokra, itt a vevők harmada 100 m2 fölöttieket választott.
Még a republikánusok körében is visszaesett. 
