Még mindig izmos a hazai ipari és logisztikai piac, a kihasználatlanság alacsony, mintegy 4 százalék körül van és közel 600 ezer négyzetméternyi új ingatlan van valamilyen fejlesztési szakaszban. Ezek mintegy 60 százalékát már előzetesen bérbeadták.
A nagy szereplők egymás után indítják új beruházásaikat, mert jelentős a külföldi gyártó és logisztikai szolgáltató cégek kereslete - mondta lapunknak Halász-Csatári Gábor, a Cushman&Wakefield nemzetközi ingatlan tanácsadó ipari részlegének vezetője a vállalat európai és hazai szakértőinek részvételével lezajlott csütörtöki, zárt körű szakmai fórumon.
A szakértő kifejtette: egész Európában erősödik az úgynevezett near-shoring, vagyis az a folyamat, amelyben a gyártó vállalatok a korábban kitelepített tevékenység egészét vagy annak jelentős részélt visszatelepítik az anyaországba vagy áttelepítik egy ázsiai országból hozzánk, ami közel van az anyaországhoz, például Németországhoz. Itt még van elegendő, jól képzett és a némethez képest olcsóbb munkaerő és nem léphetnek fel gondok az ellátási láncban, mint a Covid idején - érvelt.
Megerősítve korábbi értesüléseinket azt is elmondta, hogy Debrecen környékén és további egy-két régióközpontunkban újabb nagyobb beszállítói betelepülők vagy új gyártó vállatok megjelenése várható, ami nagy területigényű. Akár egyszerre többszáz ezer négyzetméterre is leszerződhetnek az érdeklődők. Az ipari telkek iránt azok a gyártók is érdeklődnek, amelyek még nem azonnal akarják elkezdeni a beruházásukat, viszont szeretnéknek biztosra menni és jó előre lekötni a kiszemelt területet, mert később már vagy nem lesz meg vagy sokkal többet kell érte fizetni - fűzte hozzá.
Előrevetítette, hogy a következő években az ipari ingatlanok kiválasztásánál és megtervezésénél mind fejlesztői mind bérlői oldalon is sokkal tudatosabban érvényesítik az ESG szempontokat. Az új ipari ingatlanok mindenképpen jóval hatékonyabban és környezetkímélőbben fognak működni, s akárcsak az irodapiacon, itt is jobban elválik majd a kevésbé korszerű és a kiemelkedő műszaki adottságú épület, s ez megjelenik az árazásban is.
A vállalat európai szakértői szerint az európai kereskedelmi ingatalnpiac ugyan nehéz időszakot él, megindultak az átárazások (kisebb leértékelődés is történt), de összességében nem lesz összeomlás. A kereskedelmi ingatlanok értékére viszont bizonyosan negatívan hat majd, ha túlságosan magasra nő az EKB központi kamatlába.
Az egyik felszólaló azt mondta: minden100 bázispontos kamatemelés 10-20 százalékkal csökkenti az irodaházak, bevásárlóközpontok és raktárak értékét. Magyarországra kitérve pedig kiemelték: sokkal jobb a helyzet, mint több térségbeli országban, bár az kétségtelen, hogy az irodahasználati szokások jelentős változása, a magas infláció és energiaárak, a vásárlóerő csökkenése sürgős alkalmazkodásra kényszeríti a fejlesztőket, az üzemeltetőket és a bérbeadókat is.
Halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult a nyomozás. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
