A ranglista első öt helyéből négyet skandináv országok foglalnak el, és ez egyáltalán nem véletlen, ugyanis az északi országokban jellemzően sokkal erősebb a szociális háló, ez pedig elengedhetetlen olyan társadalmak felépítéséhez, amely segíti a nemek közti egyenlőséget.
Amellett, hogy az északi országokban komoly sikereket értek el a nőjogi mozgalmak, két alapvető kormányzati döntésre is szükség volt ahhoz, hogy ténylegesen közelebb kerüljön egymáshoz a két nem.
Egyrészt az univerzális, magas minőségű bölcsődei, óvodai és egyéb gyermekfelügyeleti rendszer kialakításának köszönhetően a nők gyorsabban vissza tudtak térni a munkaerőpiacra, és szívesebben vállaltak gyereket, másrészt a jól fizetett szülői szabadságok bevezetésével és az apákra történő kiterjesztésével egyre inkább sikerült eltűntetni azt az előítéletet, miszerint a nőket nem jó alkalmazni, mert ha szülnek, ki fognak esni a munkából.
A miniszterelnök egyébként kiváló példája annak, hogy mennyire jól működnek ezek az intézkedések, Jakobsdóttir ugyanis három gyerekes édesanya, hivatalba lépésekor a legkisebb fia is csak hat éves volt.
Még mindig van hová fejlődni
Ugyan az izlandi intézkedések nagyon progresszívek és szinte minden országnak lenne mit tanulni az északi országtól, azt a politikusnő sem tagadja, hogy továbbra is léteznek egyenlőtlenségek és a nők elleni erőszak.
A #MeToo-mozgalom itt is felfedett olyan mindennapi rendszerszerű problémákat, erőszakot és szexuális zaklatásokat, amelyek szinte minden nőt érintettek, ráadásul az alapvetően homogén társadalomba a bevándorlás során bekerülő nőkkel szemben is folyamatos a diszkrimináció.
Katrín Jakobsdóttir szerint aggodalomra ad okot, hogy a mai napig egyetlen országban sem sikerült megoldani a nők elleni erőszak problémáját, valamint, hogy a nemi egyenlőséget mérő indexek egyike sem méri ezt. Ugyan ez az esetek súlyosságát megítélő törvényi különbségek miatt nem teljesen összehasonlítható az országok közt, de a miniszterelnök szerint már egy hozzávetőleges nemzetközi összehasonlítás is nyomást helyezne a kormányokra a női jogok védelme érdekében.
A női vezetők fóruma
Az egyenlőtlenségek csökkentésének újabb fóruma lehet az Izlandon tartandó Globális Női Vezetői Fórum (WLGF) és a Női Politikai Vezetők Fóruma (WPL), amelyre az egész világból várnak nőket a politikából, üzleti életből. tudományokból és a civil szférából, hogy együtt ötleteljenek és dolgozzanak a jobb társadalmi felépítésért és a nemek közti egyenlőtlenségek csökkentéséért.
Közel a 390. 
