Százból mindössze négy magyar tervezi, hogy idősek otthonában helyezi el idősebb hozzátartozóját – ez derül ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból, amelynek eredményeit a Privátbankárhoz is eljuttatták.
Bár a megkérdezettek hozzátartozóikat inkább nem költöztetnék idősotthonba, saját maguk esetében azonban nem zárják ki ennek lehetőségét: 10 százalékuk nagyon is elképzelhetőnek, 52 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy idős korára otthonba kell majd költöznie.
Ezeket várjuk egy idősotthontól
Az elmúlt években folyamatosan nőtt az ellátottak száma az időskorúak számára tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján míg 2008-ban 49 ezer 2015-ben már 54 ezer főt láttak el idősek otthonában vagy időskorúak gondozóházában.
A felmérés szerint a 30 és 65 év közötti korosztály egyáltalán nem vár el különleges szolgáltatásokat egy idősotthontól, a legalapvetőbb elvárás a napi háromszori étkezés; a megkérdezettek 91 százaléka szerint ennek szerepelnie kell a kínált szolgáltatások között.
Emellett kiemelten fontos még az orvosi ellátás, a lakóhelyek takarítása, karbantartása, a mosás, vasalás, valamint a 24 órás nővéri felügyelet - ezek meglétét a megkérdezettek döntő többsége (77-87%) fontosnak tartja. Közepes fontosságot tulajdonítottak a gyógyszerek biztosításának és gyógytornának, a szabadidős foglalkozásoknak és a gyógyászati segédeszközök biztosításának, ezek a szolgáltatások a résztvevők 50-64 százalékánál szerepelnek elvárásként.
Mindez annak fényében érdekes, hogy a felsorolt szolgáltatások többségének biztosítását – orvosi ellátás 24 órás szolgálat, étkezés biztosítása, gyógyszerezés – a hatályos hazai jogszabályok (szociális törvény, SZCSM rendelet) kifejezetten előírják a bentlakásos intézmények számára.
A temetés a mi dolgunk
A legkevésbé fontosnak a temetkezési költségek biztosítása bizonyult, mindössze a megkérdezettek 22 százaléka szerint lenne az idősotthonok feladata ezt biztosítani. A válaszadók fele úgy vélekedett, hogy ezek fedezése a hozzátartozók feladata, 30 százalékuk szerint pedig a temetkezési költségek fedezése csak külön térítés ellenében várható el egy idősotthontól. Mindössze 17 százalékuk – főként a férfiak – véli úgy, hogy erről az otthonnak kellene gondoskodnia.
A Nyugat-Dunántúlon gondolják a legkisebb arányban azt, hogy az idősotthonnak kellene állnia a temetési költségeket (11%), míg Észak-Alföldön a legmagasabb arányú ez az elvárás (23%). A dél-dunántúli régióban gondolják a legmagasabb arányban, hogy a temetést a hozzátartozóknak, vagy az államnak kell előteremtenie (61%), míg az Alföldön vélekednek így a legkisebb arányban. (Az elhunyt gondozott temetkezési költségeinek biztosítását, az elhunyt köztemettetését csak abban az esetben írják elő a jogszabályok, ha nem kutatható fel a költségek viselésére köteles hozzátartozó, és a gondozottnak nincsen erre a célra elkülönített megtakarítása - takarékbetétje.)
A KSH adatai szerint 2016-ban 1,8 millió fő 65 év feletti élt hazánkban, közülük összesen 55 711 fő (3,1%) él tartós, illetve átmeneti elhelyezést nyújtó idősek otthonában vagy időskorúak gondozóházában. Közel 60 százalékuk állami vagy önkormányzati (31 773 fő), 23 százalékuk egyházi (13006 fő), 21 százalékuk (12 147 fő) pedig nem állami non-profit vagy céges fenntartású intézményekben. Az idősellátással foglalkozó intézmények 2017. január 1-jén összesen 27 931 fő várakozót jelentettek.
Újabb patthelyzet alakult ki. 
