A KSH adatai szerint áprilisban a bruttó átlagkereset 303 ezer forint fölött volt, így ez már a második hónap, hogy meghaladja a 300 ezret, vagyis jelenlegi árfolyamon közelíti az ezer eurót. Erre írtuk azt egy hónapja, hogy a nettó bérnek kéne annyinak lenni, mint amennyi a bruttó, mert ekkor érnénk el azt a szintet, amikor a munkaerő elvándorlása vélhetően lelassul, esetleg meg is áll: amikor az itthoni nettó bérek elérik a munkavállalói célországokban (Ausztria, Németország, Anglia) elérhető jövedelmek felét.
Tartós folyamat
A helyzet annyival lett jobb, hogy mivel második hónapja kaptunk ilyen jó adatot, nő az esélye, hogy nem egyszeri, szezonális megugrásról van szó, hanem tartósan ezen a szinten leszünk, sőt, innen jöhet a további emelkedés. Az első négyhavi adat összességében még csak 287 ezer forint, de ha a közmunkát figyelmen kívül hagyjuk, akkor már az is meghaladja a 300 ezret. Ha pedig az áprilisi adatot is megnézzük közmunka nélkül (csak becsülni tudjuk, a havi adatok közt nem szerepeltette a KSH), akkor ez 315 ezer forint lehet, ami már kicsivel meg is haladja az ezer eurót a jelenlegi, 309 forintos árfolyam mellett.
A boríték tartalma
A nettó kereset a KSH szerint áprilisban családi kedvezmény nélkül 201,5 ezer forint volt, a kedvezmény figyelembe vételével 209 ezer. Ha közmunkát figyelmen kívül hagyjuk (nyugodtan megtehetjük, úgysem közülük kerülnek ki az elvándorlók), akkor a családi kedvezményt is figyelembe véve 220 ezer forintos nettó átlag adódhat. Ez már 710 euró, vagyis innen nem kell már 50 százalékos emelkedés ahhoz, hogy elérjük az 1000 eurós szintet. Egész pontosan 41 százalék kell, ami vélhetően pár év alatt bekövetkezik.
Forint árfolyam
A gazdaság szempontjából szerencsésebb lenne, ha ennek egy része a forint felértékelődése által valósulna meg, vagyis forintban nem kellene még bő 40 százalékkal emelni a béreket rövid idő alatt, mivel ez a munkáltatók jelentős hányadát meg fogja feszíteni, így a gazdaságra is lehet már fékező hatása. A korábbiakban számoltuk, hogy már 10-15 százalék körüli forinterősödés nagy könnyebbséget jelentene, ugyanakkor a magas exporttöbbletünk miatt minden további nélkül elbírná a gazdaság.
Ágazati eltérések
Összességében mindazonáltal jó irányba haladnak a dolgok, viszont egyes ágazatok erősen lemaradtak, és ez komoly feszültséget okoz. A kereskedelemben volt a legnagyobb kényszer a béremelésre, viszont ott a résztvevők többsége megtette ezt, miután a boltot munkaerő hiányában nem akarják bezárni. A multik ráadásul tisztában is voltak azzal, hogy idő kérdése csak a kelet-európai bérfelzárkózás, legfeljebb hamarabb kerül rá sor, mint gondoltak.
Ahol nagy a baj
A rugalmasabbak nem is csinálnak nagy ügyet belőle, máshol viszont nyögvenyelősebben megy a dolog, de a piac úgyis kikényszeríti az emelést. Most a legnagyobb gond viszont az egészségügyben van: ott olyan mértékű a lemaradás, hogy amint laptársunk megírta, előfordul, hogy egy egész kórházi osztályt hagynak el az ápolók, hogy kétszer annyiért a kereskedelemben dolgozzanak.
A felzárkóztatást tehát az állam sem ússza meg, ráadásul ezt most könnyebben meg is teheti, miután a versenyszféra egy év alatti 14 százalékos béremelése nagymértékű adó-, és járulékbevétel növekménnyel is együtt jár, még ha csökkent is a járulékteher mértéke. A problémát az eddigi rendkívül nagy lemaradás okozza az ágazatban, de ha valamikor, most van mozgástere a költségvetési átcsoportosításoknak, így lehetőség lenne ennek a régóta fennálló anomáliának a felszámolására.
A Hamász megfontolja az izraeli ajánlatot. 
