Ha valaki nem akar diákhitelt felvenni és a családja szegény, akkor legyen annyi ambíciója, hogy megkíséreljen eljutni a csúcsokra, felmászni fél lábbal a Himalájára – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtökön, a keretszámok miatt tiltakozó diákoknak egy kecskeméti rendezvényen.

A baon.hu tudósítása szerint az államtitkár kissé megkésve érkezett tegnap este a helyszínre, és igen csak parázs hangulat uralkodott a piarista gimnázium dísztermében, ahol előadást tartott (a teremben a fiatalok többször összeszólalkoztak más vendégekkel, illetve közbekiabáltak, az államtitkárt az iskola előtt tüntetők várták).

Nem lehet 7-8 évig egyetemre járni

Az államtitkár felvezetőjében arról beszélt, a felsőoktatásban több mint kétszáz képzési helyen nyolcezer féle szakos képzés folyik. Az elmúlt évtizedben megnégyszereződött a hallgatók száma, egy hallgató átlagosan 7-8 évig jár főiskolára vagy egyetemre, a mostani diákvezetők 7-12 éve főiskolások vagy egyetemisták, és ez a rendszer nem tartható tovább.



Az államtitkár szerint a reformtempó valóban gyors volt, de a rektori konferencia és a hallgatói szervezetek mind tudtak róla, hogy a keretszámokat jelentősen csökkentik, ugyan a korábbi egyeztetéseken konkrét számok nem hangzottak el. Információink szerint a keretszámokkal kapcsolatos legutóbbi minisztériumi elképzeléseket (melyek még 30 ezer támogatott helyről szóltak) a HÖOK legutóbb azzal küldte vissza a kormányzatnak, hogy nem tudja elfogadni, hogy sem a jogász- sem pedig a közgazdászképzést nem hajlandó támogatni az állam. A legnagyobb hallgatói érdekképviseleti szerv a javaslat átdolgozását kérte, ekkor még szó nem volt arról, hogy az állam mindösszesen 10 500 államilag támogatott helyet hirdetne meg jövőre (két hónappal a jelentkezési határidő előtt).

A számok mégsem véglegesek

Hoffmann is arról beszélt tegnap este, hogy a számok még változhatnak, ezek nem véglegesek. Ezt ma reggel Balog Zoltán erőforrás-miniszter is megerősítette (hozzá tartozik az oktatási államtitkárság), de hozzátette, ezt a kérdést nem lehet az egyik napról a másikra megoldani. Meglehet tegnap a miniszterelnök azt üzente a diákoknak Brüsszelből, hogy sűrű hete volt a kormánynak, de hétvégéig kitalálják, hogyan rendezzék a kialakult helyzetet.

Hoffmann szerint a felsőoktatásban idén elrendelt 7,3 milliárd forintos elvonás szükségszerű és fájdalmas lépés volt, de a napokban vissza tudnak osztani 1,4 milliárdot. Hogy mekkora a gond, azt jól mutatja, hogy télre több intézmény szénszünetet vezet be, kollégiumok zárnak be a vizsgaidőszak kellős közepén. Hoffmann szerint, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanított, akkor is volt, hogy csak egy épületet fűtöttek, pedig akkor nem is voltak elvonások - magyarázkodott az államtitkár, ezek szerint így megy ez a XXI. században egy európai uniós tagállamban.

Értjük, a mentalitással van baj

Egy diák megkérdezte, mit tehet az, aki nem akar diákhitelt felvenni, de a családja szegény. Az alábbiakban idézzük az államtitkár válaszát: "Nem fog örülni a válaszomnak, de azt tudom mondani: tanuljon olyan jól, hogy bekerüljön az állami ösztöndíjas kategóriába. Ha ez nem sikerült, és nem akar diákhitelt felvenni, a családja sem tudja támogatni, akkor tanuljon még egy évig, és próbálja újra. Két évtizeddel ezelőtt a legtöbb fiatal kétszer, háromszor, négyszer nekifutott a felvételinek, olyan szűk volt a felsőoktatás bemenete. Ha valaki nem akar diákhitelt felvenni és a családja szegény, akkor legyen annyi ambíciója, hogy megkíséreljen eljutni a csúcsokra, felmászni fél lábbal a Himalájára. Ez lenne az igazán jó mentalitás".