Már az Alkotmánybíróság is elkaszálta
A kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények alapján a kormánytisztviselői, illetve a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel, indokolás nélkül megszüntetheti. A törvények e rendelkezéseit az Alkotmánybíróság ugyan alkotmányellenesnek találta és azokat megsemmisítette, az Európai Bíróság elé került ügyeket ez azonban nem érintette.
Az említett törvényi rendelkezések alapján több közigazgatási szerv is indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselőket, illetve köztisztviselőket. Az érintettek szerint azonban elbocsátásuk az indokolás hiánya miatt jogellenes volt.
Az érintett ügyeket tárgyaló Debreceni Munkaügyi Bíróság arra a kérdésre vár választ az Európai Bíróságtól, hogy a magyar szabályozás ellentétben áll-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni védelmet előíró rendelkezéseivel.
Ezt a meccset itthon kell lejátszani
Az Európai Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a Charta rendelkezéseinek a tagállamok csak annyiban címzettjei, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. A jelen ügyekben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatok azonban semmilyen olyan elemet nem tartalmaznak, amely alapján megállapítható lenne, hogy az alapjogviták a Chartán kívüli uniós jogszabályok értelmezését vagy alkalmazását is érintenék.
|
Luxembourg helyett Strasbourg Bár az Európai Bíróság nem illetékes az ügyben, volt olyan ügy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, amelyben a testület egy indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetése miatt hatezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg, miután kimondta: alapvető jogot sért az indokolás nélküli elbocsátás. |
E határozatok ugyanis egyáltalán nem bizonyítják, hogy az alapeljárások az uniós jogot végrehajtó nemzeti szabályozásra vonatkoznának. Márpedig amennyiben valamely jogi helyzet nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, a Bíróság annak elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, a Charta esetleg hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozhatják meg e hatáskört.
Következésképpen a Bíróság végzésében megállapítja, hogy nem rendelkezik hatáskörrel a Debreceni Munkaügyi Bíróság által feltett kérdések megválaszolására. Három, hasonló témájú magyar ügy (C-614/12, C-10/13 és C-332/13) egyébként még mindig folyamatban van az Európai Bíróság előtt.
Havi szinten jelentősen csökkent a megrendelések értéke. 
