Az EngAme Nemzetközi Oktatási és Tanácsadó Kft. az idén 13. alkalommal megrendezett oktatási szakkiállításon, az Educatión végzett az érdeklődők körében kutatást a továbbtanulás irányait vizsgálva. A felmérés ugyan nem reprezentatív, de 500 továbbtanulni vágyó fiatal töltötte ki, akik idén vagy jövőre érettségiznek - az ő motivációikról a rövid kutatás meglehetősen egyértelmű képet ad: irány külföld!
A jelentkezők döntő többsége külföldre menne
A kérdőívet kitöltők 89 százaléka válaszolta azt, hogy „mindenképpen” vagy „inkább külföldön, mint itthon” folytatnák a tanulást, az 500 kitöltőből mindösszesen ketten jelezték, hogy "mindenképpen itthon" akarják folytatni tanulmányaikat. Akik itthon maradnának, azok főleg az orvosi képzés miatt, hiszen annak színvonala európai szintű, az új hallgatói szerződések sem teszik ezt a szakot kevésbé vonzóvá a fiatalok között. Pedig az ágazat bérstatisztikái nem valami kedvezőek: az egészségügyben az átlagkereset bruttó 130 ezer forint.
A legtöbb diák az Egyesült Királyságot célozná meg, de népszerű az Egyesült Államok és a szomszédos Ausztria is - noha ezen országok felsőoktatási rendszerével kapcsolatban sok a félreértés. A sógoréknál például valóban ingyenes a felsőoktatás, de csak német nyelven. Angol nyelven a kínálat már szűkösebb és fizetni kell érte, ha valaki angolul akarja folytatni felsőfokú tanulmányait, akkor jobb ha a ködös Albion felé veszi az irányt. Az EngAme tapasztalatai szerint Ausztria iránt csak addig nagy a lelkesedés, amíg ezek az információk ki nem derülnek, az ország közelsége és az oktatás ingyenessége azonban így is nagy vonzerővel bír.
Sok a félreértés
A tanácsadó cég tapasztalatai szerint kevesen tudják azt is, hogy több tízezer dolláros tandíjra kell számítania annak, aki az USA-ban tanul, diákhitelt nem vehet fel, ha nem amerikai állampolgár, a jelentkezőknek meg kell írniuk az amerikai érettségit (SAT) és aki nem élsportoló, és nem rendelkezik kimagaslóan erős profillal, nem számíthat komolyabb ösztöndíjra sem. Ezek a tényezők a legtöbb magyar diák számára elérhetetlenné teszik a tengerentúli továbbtanulást (legalábbis bachelor szinten). Az Egyesült Királyság a legtöbb angolul tanulni vágyónak a reális cél. Ráadásul a felmérés tanúsága szerint több, mint kétszer annyian beszélnek középfokon angolul, mint akik németből állnak hasonló szinten, és közel háromszor annyian rendelkeznek felsőfokú nyelvtudással angolból, mint németből. A külföldi felvételihez azonban így is érdemes "célirányosan" felkészülni.
|
| Mely ország(ok)ban tanulnál legszívesebben? Forrás: EngAme |
| A külföldi tanulmányokat tervezők nagy része későn kezd neki a tervezgetésnek, akik például most jöttek rá, hogy inkább külföldön szereznének diplomát, a 2013 szeptemberi tanévről már lecsúsztak, a népszerű célállomásoknál legalább is már lezárult a felvételi időszak (Anglia, Skócia, Wales, Egyesült Államok). Az EngAme szerint a jelentkezési határidő előtt fél évvel érdemes nekiállni ez érdemi felkészülésnek. Akik ennél is kevesebb konkrét elképzelésekkel rendelkeznek, azok jobb, ha még hamarabb elkezdik összeszedni a jelentkezéshez szükséges információknak. |
A válaszadók több, mint fele humán vagy gazdasági képzésre jelentkezne külföldön. Ez érthető, hiszen a közgazdász képzés felvételi pontszámai idehaza nagyon magasak lesznek, egy ilyen képzés díja pedig általában a bölcsész. és nyelvi szakok ára felett van idehaza, adott esetben több százezres tétel is lehet félévenként. Ennyi pénzért ma már elérhető ugyanakkor egy külföldi diploma is. A mérnök és jogi képzés alulreprezentált volt a válaszok között. Az EngAme szakértői szerint ennek oka az, hogy a mérnök képzés jó minőségű itthon, és a pályakezdők fizetése (például az informatikusoknál) meglehetősen magas. A jogi képzés ponthatárai ugyanakkor hasonlóan magasak lesznek, mint a közgazdászoké, de a jogászoknál az alapképzés erősen kötődik adott ország jogrendszeréhez. Vagyis a külföldi tanulmányok után érdemesebb kint maradni, illetve a külföldi tanulmány inkább a szakosodásnál jelenthet a jogászok számára alternatívát.
Itthon vagy külföldön: nem mindenhol pénzkérdés
Itthon ugyan a kormány megnyitotta az előtt a lehetőséget, hogy jövő évre is 52 ezer fő tanulhasson állami támogatással, a felsőoktatási reform sokszor ad-hocnak tűnő lépései, legalább is az elmúlt hónapokban, felvételizőt elbizonytalanítottak. Arról nem is beszélve, hogy a tavaly felvettekkel is vélhetően új tanulmányi szerződést iratnak majd a következő őszi szemeszter előtt (ennek pontos tartalma még tárgyalás függvénye, miközben március végén lejár a felsőoktatási jelentkezés határideje). Ez is azt mutatja, hogy hazai rendszerben sok az előre ki nem számolható tényező, még egy 3 éves BA-képzés ideje alatt is rengeteg dolog változik.
|
| A felsőoktatásra fordított állami kiadás a GDP arányában országonként |
Lévai Balázs, az EngAme partnere szerint, ha a megélhetés költségeihez hozzáadjuk a hazai tandíjak összegét, akkor ez nagyjából megegyezik azzal, amennyit egy skandináv országban vagy Nagy-Britanniában költ el egy hallgató. Ráadásul a szigetországban könnyű munkát vállalni a tanulmányok mellett, az átlag órabér a diákoknál 6,2 font, vagyis a megélhetési költség fele így kitermelhető, miközben az oktatás például Skóciában ingyenes. A külföldi és a hazai felsőoktatás között tehát bizonyos országok esetében záródik az olló.
|
| Záródik az olló a külföldi és a hazai képzések díja között - Lévai Balázs. |
A magyar egyetemeken az is nagy dolognak számított az idei első félév végén, hogy egyet sem kellett bezárni - legalább is az oktatási államtitkár szerint. Ettől az ágazattól folyamatosan vonják el a költségvetési támogatást. Egyelőre nyomát sem látni annak, hogy tesznek 21 milliárdot idén a felsőoktatásba.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
