„Migráció a hajléktalanságba?” - ez a mai Die Zeit weboldalának egyik vezető címe. Eszerint Németországban mintegy 39 ezer ember alszik az utcán, ami a közeljövőben nőhet. Azoknak a száma, akiknek nem volt érvényes lakásbérleti szerződésük, 335 ezer volt, ami 2008 óta 50 százalékos növekedés. (Az ország lakossága mintegy 82 millió, ez tehát a népesség 0,4 százaléka – a szerk.
A hajléktalanok számának növekedése egyrészt a lakáshiánnyal, másrészt az elszegényedéssel függ össze, de a migráció is szerepet játszik, részben a menekültek, részben a kelet-európai EU-tagországok polgárai részéről – teszik hozzá. Minden tizedik hajléktalan az EU-ból jövő külföldi, ez az arány 2007 óta megkétszereződött.
Sok román és bolgár jött
A lap közöl egy ábrát, amely szerint a Németországban élő magyar állampolgárok száma 2008 és 2015 között 60 ezerről 178 221 főre emelkedett. A bolgároké még jobban, 54-ről 227 ezerre, a románoké 94-ről 453 ezerre, a lengyeleké 394 ezerről 741 ezerre nőtt.
A nagyvárosokban vannak főleg sokan a kelet-európai hajléktalanok, egy frankfurti hajléktalan-ambulancia páciensei például 40 százalékban lengyelek, románok, bolgárok voltak – írja a lap. Hasonló berlini adatok 50 százalékra teszik az utcán élő kelet-európaiak arányát a hajléktalanok között.
Bár sok német, főleg a jobboldalon attól félt, hogy a szociális rendszert fogják túlterhelni a kelet-európaiak, a legtöbbjük dolgozni érkezik – írják. (Magyarország esetében 2011 májusában, Románia és Bulgária esetében 2014 januárjában szűnt meg a munkavállalási korlátozás Németországban – a szerk.)
Profitálnak belőlünk
Ez onnét is látszik, hogy a 2014-es év végén a Németországban élő románok és bolgárok foglalkoztatottsági aránya 75 százalék volt, 2015 júliusában pedig már 80 százalék. Az IAB kutatóintézet szerint a német gazdaság kifejezetten profitál ebből a bevándorlásból. Aki nem dolgozik, az viszont jobbára nem is jogosult szociális ellátásra, kivéve a hajléktalanellátást, mint ingyenkonyha, ambulancia, hajléktalan-szállás, ahol mindenkinek segítenek, nem vizsgálnak jogosultságot.
Hogy kinek is járjon szociális segély, kinek nem, azon évek óta vitatkoznak a németek. A lap úgy fogalmazza meg, hogy alapesetben annak, aki már legalább egy évet dolgozott. Egy hajléktalanokkal foglalkozó szakember szerint főleg ez vezet a hajléktalansághoz. De a kelet-európaiak sokszor akkor is kérnek hajléktalan-támogatást, ha van munkájuk, mert annyira keveset keresnek.
Szisztematikus kizsákmányolás
„Néhány iparágban a kelet-európaiak szisztematikus kizsákmányolásáról beszélhetünk” - idézik egy segélyszervezet munkatársát. Gyakori, hogy nem fizetik ki a dolgozókat, ingyen túlórára kényszerítik őket, vagy nem fizetnek utánuk biztosítást.
A 2015-ös év végén egy német szövetségi bíróság úgy döntött, hogy aki hat hónapja Németországban van, annak már jár segély. A kormány azonban emiatt törvénymódosítást tervez, erről itt írtunk.
A száz legnagyobb hadiipari cégnek jó éve volt 2024-ben. 
