Megsérültem munka közben - mikor fog fizetni a munkahelyem?

Ebben felsorolták azt is, mi tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe, ami megalapozza kártérítési felelősségét - mondta el Tallián Blanka tanácselnök, a kérdéssel foglakozó kúriai joggyakorlat-elemző csoport vezetője egy háttérbeszélgetésen.

Sok per van emiatt

Azért vizsgálták ezeket az ügyeket, mert a munkáltató kártérítési felelősségével összefüggő ügyek az összes munkaügyi per egyharmadát teszik ki, és az ezekben az ügyekben hozott bírói döntések nemcsak a munkavállalók, hanem családjuk egzisztenciájára is kihatnak.

Emellett a meghozott ítéleteknek van bizonyos elrettentő hatása is, nem csak a perben érintett munkáltatók szembesülnek azzal, milyen jogi következményekkel járhat a munkavédelmi szabályok betartásának elmulasztása, és a munkáltató kártérítési felelősségének megállapítása – fogalmazott a szakember.

Az elemzés során több mint 200, az alsóbb fokú bíróságokról felterjesztett ügyet vizsgáltak meg, emellett a korábban hozott munkaügyi kollégiumi állásfoglalásokat, a Kúria közzétett elvi határozatait, egyéb közzétett döntéseit és a jogtudományi vonatkozásokat is elemezték. Ezek alapján készítették el az összefoglaló véleményt, amely elérhető a Kúria internetes oldalán is. >>>

Új, egységes vélemény kéne

A csoport véleménye az, hogy a kollégium az ítélkezési gyakorlat megőrzendő eredményeit is figyelembe véve, fogadjon el egy új kollégiumi véleményt a munkáltató kártérítési felelőssége jogalapjának értelmezéséről és abban tételesen sorolja fel például azt, hogy mi tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe.

Fontos kiemelni, hogy mivel a munkáltató felel a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett károkért, ez a felelősség az elemzés szerint az akkor is fennáll, ha a munkaszerződést a felek nem foglalták írásba.

Nem mindegy, hogy milyen munkavégzés közben sérült meg

Vizsgálták azt is, mi alapján lehet elhatárolni, hogy a baleset vagy betegség munkaviszonyon belül keletkezett-e, mert a munkáltató felelőssége nem állapítható meg, ha például a munkaviszonnyal össze nem függő „magánmunka” során sérül meg a munkavállaló.

A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve szerint a bíróságoknak azt kell vizsgálniuk a munkáltató felelősségének megállapításakor, hogy a munkáltatónak volt-e ráhatása, befolyása arra, hogy a balesethez vezető körülményeket elkerülje vagy elhárítsa, mert ha volt és a munkavállaló mégis balesetet szenvedett, akkor a kártérítési felelőssége - kizáró körülmények hiányában - fennáll.

A szakértől vizsgálták az okozati összefüggéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot is, vagyis, azt hogy a munkavégzés körülményei és a kialakult betegség, mint kár között a vizsgált ítéletek szerint van-e összefüggés.

Például ha valaki vegyszerekkel dolgozik, belélegzi azokat, orvosszakértőnek kell igazolnia, hogy a betegsége ezzel összefügg-e. Az elemző csoport szerint a munkáltató kártérítési felelőssége nem állhat fenn a munkaviszonnyal összefüggés hiányában, tehát ekkor az okozati összefüggés vizsgálata szükségtelen.

Emellett vizsgálták azt is, a munkavállaló munkáltató számára nem ismert betegsége hogyan befolyásolja a munkáltató kártérítési felelősségét és arra jutottak, hogy a kártérítési felelősségbe beletartozik a baleset által aktivizált sorsszerű megbetegedés is.