Június 12-e a Gyermekmunka Elleni Világnap, amikor arra a több mint 200 millió gyermekre hívják fel a figyelmet, akiket kizsákmányolva, sok esetben veszélyes körülmények között dolgoztatnak világszerte.
Az UNICEF statisztikái szerint világszerte 215 millió gyermek dolgozik, míg a munkanélküliek megközelítőleg negyven százaléka fiatal. Ez a két adat nem választható el egymástól, hiszen a rossz körülmények között, nem megfelelően esetleg illegálisan foglalkoztatott, vagy munkanélküli fiatalok többsége az alulképzett, alacsony iskolázottságú, sérült egészségi állapotú korábbi gyermekmunkások közül kerül ki.
Magyarország nem tartozik a gyermekmunkával leginkább fertőzött országok közé, bár sajnálatos módon a gyermekmunka valamennyi formája jelen van hazánkban is, a gyermekprostitúciótól a gyermekek kábítószer-kereskedelemben való felhasználásán át az illegális foglalkoztatásig. Ez utóbbi főleg a nyári időszakban jellemző, amikor üdülőterületeken és a mezőgazdaságban sok olyan gyermek végez munkát, aki a jogszabályok szerint erre még nem lenne jogosult - írja az UNICEF.
Hogyan és mennyit dolgozhatnak a magyar gyerekek?
A gyermekfoglalkoztatást Magyarországon először 1840-ben szabályozták, azóta pedig jelentős mértékben sikerült visszaszorítani a 15 éven aluli gyermekmunkások számát - közölte a Privátbankárral az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A KSH adatai szerint tavaly 9700 15-19 év közötti fiatal dolgozott, a 18 éven aluliakra pedig speciális munkajogi szabályok vonatkoznak.
A jelenlegi törvények szerint ma 16 éves kortól vállalhatnak munkát a fiatalok, szülői beleegyezéssel pedig 15 éves kortól lehetséges szünidei munkavállalás. A diák munkavállalók nem túlórázhatnak, nem dolgozhatnak éjszakai műszakban, illetve nem lehet őket veszélyes munkakörökben alkalmazni. Ezzel azonban nincs tisztában minden fiatal, sőt gyakran a szülők sem tudnak segíteni az ismeretek hiánya miatt. A munkavállalásról és a pénzügyi ismeretekről ezért szeptembertől az iskolában is tanulnak majd a diákok.
Nem elég, ha a felnőttek tudják: tanítani kell
|
| Kaposi József |
Rendkívül fontos a fiatalok gazdasági, pénzügyi edukációja, munkavállalással kapcsolatos tudásuk bővítése, hiszen így képesek lesznek a jövőben felelős döntéseket hozni, tisztában lesznek azzal mi legális és mi nem, illetve pénzügyi helyzetüket is megtervezhetik, alakíthatják majd – mondja Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója.
A gazdasági és pénzügyi ismeretek a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben épültek be a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek szakmai anyagaiba. A gazdasági és pénzügyi nevelés egyrészt a Nat-ban közölt 12 fejlesztési terület-nevelési cél egyike, ami azt jelenti, hogy a diákok az összes műveltségi területhez kapcsolódóan találkozhatnak ezzel témával, többször és több szempontból is körüljárhatják a megadott kérdéskört.
Mit tanítanak a munkáról?
A tartalmak a tantárgyi kerettantervekbe is bekerültek. A kötelező tantárgyak közül a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 8. és 12. évfolyamának tematikai egységei között (pl. pénzügyi és gazdasági kultúra, munkavállalás), a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy témái között (pl. álláskeresés, munkavállalás, munkaviszony, munkanélküliség) a földrajz, illetve több természettudományi tantárgy egyes részeiben jelenik meg.
Mindezeken kívül az iskolák a helyi tantervbe beépíthették a szabad időkeret terhére a Pénzügyi és gazdasági kultúra, a Vállalkozzunk!, és a Munkapiac elnevezésű tantárgyakat, melyek kimondottan a gazdasági, pénzügyi kérdéseket járják körbe - írja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
A szélsőséges telepesek ellen vezetnek be büntetőintézkedéseket.
