Az elmúlt másfél évben többször változtatták meg a munkaerő-kölcsönzés szabályait. Sőt még a hatálybalépés előtt is módosították a már korábban elfogadott új Munka Törvénykönyvet. Kártyás Gábor munkajogász szerint a legtöbb módosításra azért volt szükség, mert át kellett ültetni a magyar jogrendszerbe az uniós irányelveket. Kártyás Gábor szerint azonban nem mindenkinek egyformán előnyösek a módosítások.
Példaként említett egy olyan módosítást, amely kifejezetten a kölcsönbeadóknak kedvez. Ez pedig a kölcsönzött munkavállalók végkielégítéshez és felmondási időhöz való jogának megkurtítása.
Nem garantált a végkielégítés
Kártyás Gábor szerint nehezen kifogásolható pont, hogy a törvény öt évben maximálta kölcsönzés ideiglenességét is. Szerinte ugyanis az ötéves foglalkoztatás minden, csak nem ideiglenes. Hozzátette: a jogalkotó rendkívül fölé lőtt ezzel a szabállyal, miközben az állami statisztikák szerint Magyarországon a kikölcsönzések átlagos tartama jobb években sem haladta meg a 3-4 hónapot.
A leggyengébb láncszem viszont a munkavállaló. Azzal ugyanis, hogy hagyományos munkaviszony helyett évekig „csak” kölcsönzöttként alkalmazzák a kölcsönvevőnél, akkor szembesül majd kellemetlenül, ha egyszer a munkájára már nem lesz szükség. Egyrészt, a kölcsönvevő bármikor megszabadulhat tőle, akkor is, ha például mondjuk beteg. Másrészt, az új Mt. szerint a kikölcsönzés megszűnése már önmagában felmondási ok lehet. Ha tehát egyszer – bármilyen okból – a kölcsönvevő visszaküldi őt a kölcsönbeadóhoz, ez már elég indok is a munkaviszony megszüntetéséhez. A már említett új szabályok alapján ráadásul a felmondási ideje minimális lesz, és kétséges a végkielégítésre való joga is.
Segíthet az inaktívaknak
Kártyás Gábor szerint a munkaerő-kölcsönzés egyfajta ugródeszka lehet. Azaz a rugalmasabb munkajogi szabályok mellett olyanok is munkát találhatnak egy kölcsönző cégen keresztül, akiket tartós jogviszonyba nem venne fel egy munkáltató. Aztán ha a kikölcsönzés során jól teljesítenek, a kölcsönvevő saját alkalmazásába veheti őket. Erre a lehetőségre tekintettel a törvény kifejezetten tiltja, hogy ezt az átvételt a felek kizárják vagy korlátozzák. A kikölcsönzés tehát amolyan „belépő” lehet a munkaerőpiacra. Az ott szerzett tapasztalatok, kapcsolatok, referenciák pedig segíthetnek később a tartós állás megtalálásában is.
Törvényi garancia
Január 1-jétől változott a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, amely elsősorban a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek által kölcsönadott foglalkoztatottak érdekében történt. Ez alapján a jövőben azonos elbírálás alá esnek a kölcsönbe vett, és „saját” dolgozók, amennyiben egy vállalkozás csődbe megy, vagy felszámolási eljárás alá kerül. A munkajogász szerint ellenkező esetben ugyanis a fizetésképtelenné váló munkáltató saját alkalmazottainak bérigénye az előkelő első helyen állna a kielégítési sorrendben, a kölcsönzöttek bérét fedező kölcsönzési díj viszont a lista vége felé kullogó egyéb követelés volna. Megjegyzem, a változás elsősorban nem a munkavállalókról, hanem a kölcsönbeadókról (iskolaszövetkezetekről) szól. A kölcsönbeadó bérfizetési kötelezettségén ugyanis jottányit nem változtat a kölcsönvevő csődje, a munkavállaló tehát akkor is követelheti járandóságát a kölcsönbeadótól. Más kérdés, hogy ha a kölcsönvevő nem fizette ki a számlát, akkor a kölcsönbeadónak sokszor nincs miből fizetni. Ezzel a változással tehát nőtt az esélye annak, hogy az érintett kölcsönzött munkavállalók hozzá tudnak jutni a munkabérükhöz.
A teljes interjút elolvashatja az ado.hu oldalon.
Szűkül a kör a külföldre vándorolt, katonaképes ukrán férfiak körül.
