Idén 30 ezren maradtak le a helyekről
Összesen 110 ezer 617-en jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre a februári határidőig. Közülük 79 ezer 681-en kezdhetik meg tanulmányaikat az általuk megjelölt szakok valamelyikén. Alap- és egységes, osztatlan képzésre 83 ezer 575-en jelentkeztek, és 59 ezer 569-en kerültek be, míg mesterképzésben a 22 ezer 321 jelentkező közül 14 ezer 704-en nyertek felvételt. A bekerüléshez legalább 240 pontot kellett elérniük a felvételizőknek. Részletek>>
Idén is a gazdálkodási szakokon voltak a legmagasabbak a ponthatárok; a Budapesti Corvinus Egyetem több képzésén is a tavalyinál akár tíz-húsz ponttal többet kellett gyűjteni a bejutáshoz. A Corvinuson a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 482 pontot, az alkalmazott közgazdaság szakon 479, míg az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 478 pontot kellett elérni. Az intézmény gazdaságelemzés szakán 477, a nemzetközi tanulmányok szakon 473 pontra volt szükség a bekerüléshez.
Szintén magasak a pontszámok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol alkalmazott közgazdaságtan szakon 471, nemzetközi gazdálkodás szakon 470 pont kellett azoknak, akik ott szeretnének tanulni szeptembertől. Jogi képzésben az ELTE-n 467 pontnál volt a határ, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 455, a Budapesti Gazdasági Főiskolán magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 465, francia nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 464 pontra volt szükség.
Irány a munkaerőpiac
A Profession.hu összeállítása szerint 2011-ben az érettségizőknek csak a 15 százaléka nem akart továbbtanulni, és nagyon sokan nyilatkoztak úgy, hogyha nem jutnak be a felsőoktatásba, akkor jövőre újra próbálkoznak. Az előttük álló egy évet azonban valahogy hasznosan kell eltölteniük: tanulhatnak valamilyen szakmát, de állást is kereshetnek. Ez utóbbi lehetőség azoknak, akik gimnáziumban érettségiztek, nehezebb lesz, mint azoknak, akik szakközépiskolában. A szakközépiskolában vagy szakiskolában végzett fiatalok sokkal kelendőbbek a munkaerőpiacon.
Az állásportál tapasztalatai szerint egy gimnáziumi érettségi nem mindig elég ahhoz, hogy munkát találjon valaki, egy-két nyelv alapos ismeretével viszont már több az esélye. Az asszisztensi, titkársági vagy a call centeres munkákra például valójában elegendő volna a középfokú végzettség, ám a munkaadók általában nincsenek megelégedve a jelentkezők nyelvtudásával, hozzáállásával, ezért vesznek fel szívesebben diplomásokat.
Az iskolaév befejeztével a munkaügyi központokban is jelentősen megemelkedett az álláskeresők száma, elsősorban a pályakezdő álláskeresők miatt. Az újonnan belépő pályakezdők 82 százaléka középfokú, 15 százalékuk pedig alapfokú végzettséggel rendelkezett. Csak kevesebb mint 3 százalékuk diplomás. A zárónapon 54 800 pályakezdő volt a nyilvántartásban (14,5 százalékkal többen, mint egy éve). A legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élnek. Egy év alatt csak Győr-Moson-Sopron megyében csökkent a számuk.
A pályakezdő álláskeresők számának növekedési üteme a diplomások és az alacsony végzettséggel rendelkezők körében mutat átlagon felüli növekedést. Az adatok alapján a pályakezdők között a két véglet, a diplomások és a legfeljebb 8 általánost elvégzettek vannak a legrosszabb helyzetben, irántuk csökkent a legnagyobb mértékben a munkaerőpaci igény.
Abban az esetben, ha valaki mindenképpen idén szeretné elkezdeni felsőfokú tanulmányait, akkor leghamarabb az augusztusi pótfelvételi során próbálkozhat újra, ám ekkor rendszerint csak költségtérítéses képzéseket hirdetnek meg. A pótfelvételi mellett egyéb képzési lehetőségek is rendelkezésre állnak a kimaradóknak, például nyelvi, szakmai, OKJ-s és felsőfokú szakok közül is válogathatnak a július 25.26-27. között megrendezett Virtuális Oktatás Börzén. A börze a főiskolát, egyetemet, egyéb képzést, továbbképzést vagy tanfolyamot kereső fiatalok részére jött létre.
A forint veszített értékéből a nemzetközi devizapiacon ma reggel, a tegnap esti árfolyamokhoz képest.t 
