A nyugati sajtóban időről időre felröppennek olyan vélemények, hogy ideje lenne a munkaidőt tovább csökkenteni, sőt öt nap helyett már csak négy napos munkahetet szorgalmaznak. Egyes szakemberek azt állítják, a hatékonyság ettől akkorát nőne, hogy ennyi idő alatt is el lehetne végezni ugyanannyi munkát. Egyes helyeken konkrét kísérleteket is végeznek, hogy megállapítsák: meg tudjuk-e csinálni ugyanazt négy nap alatt?
Az újítás egyik szószólója, a brit New Economics Foundation alapítvány honlapján azt írja, míg 1971 óta a brit gazdaság hatékonysága 2,4-szeresére nőtt, a dolgozók munkaideje alig változott. Egy rövidebb munkaidő szerintük a gazdaságnak, a környezetnek és a társadalomnak, politikának egyaránt hasznára válna.
1. Jön a mesterséges intelligencia
Öt érvük közül az első, hogy a 2030-as évek elejére a brit állások 30 százalékát is érintheti a mesterséges intelligencia (AI) térhódítása. Például az irodai és adminisztratív munkaköröket, de a kétkezi munkát is. Ez a hatás Nagy-Britannia egyes részein különösen erős lehet. Meg kellene szerintük akadályozni, hogy az AI területi egyenlőtlenségeket okozzon, és inkább felhasználni arra, hogy a munkaidő csökkenjen, a munkalehetőségek megoszlása egyenletesebb legyen.
2. Környezetbarát
A rövidebb munkaidő szerintük csökkentené a széndioxid-kibocsátást, csökkentené a környezetszennyezést.
3. Jót tenne a nemeknek
A nők jelenleg 60 százalékkal több kifizetetlen többletmunkát végeznek az alapítvány szerint. A rövidebb munkaidővel, ahol a “részmunkaidő lenne az új teljes munkaidő”, felértékelődnének a főleg a nők által végzett munkák. A nők biztos és jól fizetett állásokhoz juthatnának. A férfiaknak több idejük lenne apai szerepük ellátására.
4. Kevesebb lenne a betegség
A szerzők szerint Nagy-Britanniában minden negyedik betegszabadsággal töltött nap a túlmunka következménye. A rövidebb munkaidő csökkentené a stresszt, a túlterheltséget, javítaná a dolgozók közérzetét.
5. Igazságosan osztanák a munkát
Nagy-Britanniában az alacsony munkanélküliségi mutató mögött valójában vannak sokan, akik alulfoglalkoztatottak (kevesebb a munkájuk annál, mint amennyit szeretnének csinálni, alacsony a bérük). Mások viszont túlfoglalkoztatottak, és a túlfoglalkoztatás 35 százalékkal magasabb az alulfoglalkoztatásnál. Munka tehát van bőven, a rövidebb munkaidő segítene a két csoport között a biztos megélhetést adó munkát kiegyensúlyozottabban elosztani.
Az Independent cikke szerint két igazán energia-intenzív, napi rendszerességgel végzett dolog van a világon, az evés és a munkába járás, ingázás. Sokan azért esznek energia-intenzív elkészítésű, például mélyhűtött ételeket és azért nem járnak kerékpárral dolgozni, mert nincs idejük. Ha több ideje lenne az embereknek, az nagy eséllyel környezetbarátabb szokásokat tenne lehetővé.
Nem látják a gyereküket felnőni
Említenek egy interjút egy nővérrel, aki rengeteg idős beteg halálos ágyánál asszisztált. Öt olyan dolgot sorolt fel, amit a haldoklók nagyon bántak életük végén. A férfi betegek nagy részének legnagyobb bánata az volt, hogy túl sokat dolgoztak a taposómalomban, és alig látták gyerekeiket felnőni, alig voltak a párjukkal. Ráadásul életük nagy részét egy olyan helyen töltötték, amelyet nem kedveltek. (Erről az angol nyelvű interjúról lehet szó – a szerk.)
A cikk szerint számos kisebb vállalat kísérletezett már négynapos munkahéttel, és a tapasztalatok szerint ez nagyban javította a dolgozók közérzetét és termelékenységét. Csökkentette a fluktuációt, és a kreatív munkát igénylő munkakörökben olyasféle szünetet jelentett, ami után új ötletekkel feltöltve jöttek vissza a dolgozók. Említenek munkaköröket, mint a call centerek, ahol hónapokig tart az új munkaerő betanítása, és nagyon nem mindegy, meddig maradnak ezek az emberek.
Óra és óra között a különbség
A World Economic Forum jelentése szerint egy új-zélandi cég, a végrendeletek készítésével, jótékonysági adatozással foglalkozó Perpetual Guardian korábban úgy döntött, hogy kísérleti jelleggel négy napos munkahetet vezet be, miközben a foglalkoztatás összes többi feltétele, a bér változatlan marad. A tapasztalatok kedvezőek voltak, a rendszert tavaly véglegesítették 200 dolgozójuk számára.
Munkaóra és munkaóra között óriási különbség van – hangsúlyozza a cikk. Az egyes országok eltérő árszínvonalának hatását is kiküszöbölő vásárlóerő-paritásos OECD-összehasonlítás szerint Mexikóban vagy Oroszországban 20-25 dollár körüli értéket termelnek a dolgozók átlagosan. Írországban ez 95,5, Norvégiában 77,9, az USA-ban 69,6 dollár. (A Kelet-Európai országok ezen a listán nem szerepelnek.)
Ahol 6x8=63
Az elmondottak alighanem csak a legfejlettebb ipari országokra vonatkoznak – a feltörekvő, szegény országokban sok helyen még a hat napos munkahetet sem sikerült eltörölni. Az egyik dél-amerikai országban például elvileg 48 óra a maximálisan megkövetelhető heti munkaidő, amit sok cég 6x8 órás rendszerben, mások öt nap alatt, például 10+10+10+10+8 órás megosztásban teljesítenek.
A gyakorlatban azonban az is előfordul, hogy a törvényekre fittyet hányva 6x9-6x10 órát vagy még többet dolgoztatják az alkalmazottat hetente. Megtehetik, mert ha valaki lázad, azonnal akad új ember a helyére.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
