Az Európai Unió Bírósága azt írja friss közleményében: a személyes adatok védelméről szóló irányelv értelmében a tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több hatóságot, amelyek feladata, hogy az irányelv szabályainak a területükön történő tiszteletben tartását felügyeljék. E hatóságoknak feladatkörüket teljes függetlenségben kell ellátniuk.
Magyarországon 2012-ig az adatvédelmi biztos látta el az említett felügyelő hatóságok számára az irányelvben meghatározott feladatokat. 2008. szeptember 29-én Jóri Andrást választották meg adatvédelmi biztossá, megbízatása hat évre szólt. A Magyar Országgyűlés azonban 2012. január 1 jei hatállyal átalakította az adatvédelem rendszerét, és a biztosi tisztség helyett létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Jóri Andrásnak tehát megbízatási ideje lejárta előtt távoznia kellett tisztségéből, és helyét Péterfalvi Attilának adta át, akit az új hatóság elnökévé neveztek ki kilenc évre.
A Bizottság, mivel úgy vélte, hogy Jóri András megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti az irányelvet (ez ugyanis megköveteli a személyes adatok védelmét felügyelő hatóságok függetlenségének tiszteletben tartását), Magyarország ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a Bíróság előtt.
Vissza lehetett volna hívni - de nem így
A Bíróság most megállapította, hogy a 2012. január 1-je előtt hatályos magyar szabályozás meghatározott olyan okokat , amelyek az adatvédelmi biztos megbízatása idő előtti megszüntetésének igazolására szolgáltak. A Bíróság ugyanakkor rámutat, hogy Jóri András megbízatása nem ilyen okból szűnt meg.
Ilyen körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy Magyarország – mivel idő előtt megszüntette a személyes adatok védelmét felügyelő hatóság megbízatását – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.
Az Egyesült Államok 4 milliárd dollár katonai célú hitelt nyújt Lengyelországnak. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
