A legnagyobb dilemma természetesen az ingatlanokkal kapcsolatos, miután rendszerint az képviseli a legnagyobb értéket. Persze nem mindegy hogy valaki egy lakás, esetleg családi ház ügyében kell, hogy döntsön, vagy egy cég azzal a dilemmával néz szembe, hogy tevékenysége központjául, leginkább irodának vegyen-e egy ingatlant, vagy béreljen.
Irodák
A legtöbb cég esetében nehéz kiszámítani az állandó igényt, hisz egy cég bővülhet és így több embert foglalkoztat, vagy esetleg épp visszavág a költségekből, és akkor kevesebb dolgozóra és helyre van szüksége. Így a legtöbb, főleg növekedési potenciállal rendelkező vállalkozás esetében célszerűbb a bérlés, hisz ebben az esetben könnyebb az igények szerint váltani, mint ha ilyenkor ingatlan eladással és vétellel kéne foglalkozni.
Sok irodai dolgozót foglalkoztató cégnél legcélszerűbb irodaházi bérlést választani, hisz ott minden úgy van megszervezve, ahogy a bérlőknek szükséges, ráadásul, ha növekedési vagy csökkenési igény van, sokszor házon belül is megoldható. Emellett nem kell az állandóan felmerülő problémákkal foglalkozni (fűtés, hűtés, vízszivárgás stb.), ami a dolgozókra óhatatlanul fölösleges terhet róna, az elhárítás pedig gátolja a munkát, sokszor kosszal, zajjal jár. Az irodaházban ez rutin, adott esetben munkaidőn kívül is elvégzik.
Lakóingatlan
Más a helyzet, ha valaki lakás céljára keres ingatlant. Azt mondhatjuk, hogy a legtöbb esetben a vásárlás mindenképpen ésszerűbb, de az összevetést nehezíti, hogy míg a bérlés rendszerint 3 havi lakbér kifizetését igényli egyben, a vásárlás még a legjobb hitelek esetében 20, de inkább 30 százalékos önrészt feltételez. Ez az elmúlt évek ingatlanár robbanása után önmagában jelentős összeg, és aki ezzel nem rendelkezik, vagy nem tud olyan speciális konstrukciókat igénybe venni, mint a CSOK, az eleve kiszorul a vásárlás lehetőségéből, ott tehát nincs is dilemma.
Ha az anyagiak nem hátráltatják a vásárlást, akkor igazából egy olyan eset van, amikor a bérlés célszerűbb. Akkor, ha valaki nem hosszú időre választja az adott lakhelyet, és tudja, hogy véges időn belül tovább kell költöznie. Ez adódhat olyan esetben, ha valaki átmeneti ideig dolgozik egy városban, vagy akár egy országban, de ugyanez a helyzet egyetemistáknál is, akik csak az iskola elvégzéséig laknak az adott városban, vagy ha többen bérelnek a költségek megoszlása végett. Többen venni nyilván nem célszerű, mert a végén vagy el kell adni, vagy valakinek kivásárolnia a többieket.
Amikor venni célszerűbb
Ha viszont valaki hosszabb távra tervez, az érvek a vásárlás mellett szólnak. Az ingatlan egy olyan jószág, szemben pl. az autóval, amely elméletben a végtelenségig megmarad és megtartja értékét, vagyis ha egyszer megvesszük, 100 évig is a mienk lehet, illetve utódainké. Az autót maximum 10-20 év múlva el kell, hogy dobjuk, tehát időközben tökéletesen elveszti saját értékét.
A saját ingatlan tehát egy hosszútávon értékálló befektetés is, és közismert vélekedés, hogy a hitel törlesztésére fordított összeg így hasznosul, míg a bérlésre kifizetett hasonló nagyságrendű összeg elvész. Nos, ez a legtöbb esetben valóban így is van, kivétel csak akkor keletkezik (amint erre pár éve volt is példa), amikor nagyon magasak a kamatok, viszont nyomottak a bérleti díjak. Ekkor a bérlés jóval olcsóbb, mint a törlesztés, ha pedig valaki rendelkezik a lakás vételárával, elképzelhető, hogy azt kamatoztatva jóval nagyobb hozamot ér el, mint a bérleti díj.
Ez a mai körülmények között szinte lehetetlennek tűnik, el sem tudjuk képzelni, hogy valaha lesznek még magas kamatok. Így ha összevetjük a bérleti díjat, az elérhető lakáshiteleket (még a maihoz képest magasabb kamatszint mellett is), valamint az ingatlan fenntartási költségeit, akkor a vétel győz. Persze az sem mindegy, hogy az ingatlanpiaci ciklusok melyik szakaszában vesz valaki, nyilván célszerűbb akkor venni, amikor hemzsegnek az eladók és nagyokat lehet alkudni.
Autó
Ami az autózást illeti, sokat változott a helyzet pár évtized alatt. Kezdetben a saját autó nagy kincs volt, még értékét is viszonylag lassan vesztette el, de legalábbis lineárisan, azaz mondjuk 15 éves élettartamot feltételezve évente az eredeti ár 15-ödét. Akkor a költségek is kisebbek voltak és parkolás, pontosabban az autó tárolása sem volt akkora gond, mint most, persze ez elsősorban a nagyobb városokra vonatkozik.
Most nagy a kínálat, az autó hihetetlenül gyorsan veszít értékéből az első években, ugyanakkor hatalmasak az autófenntartás költségei. A vásárláskor nagy egyszeri díjak, emellett kötelező biztosítás, Casco, súlyadó, vizsgáztatási költség, javítási költség, téli-nyári gumi csere, tönkremenő alkatrészek (gumik, akkumulátor cseréje), mindehhez jön a garázs vagy teremgarázs vétel vagy bérlés. Ezért azt mondhatjuk, hogy gazdasági megfontolások alapján az autó vétele vagy bérlése azon múlik, hogy mennyit használjuk. Adott éves kilométerszám fölött venni célszerű, ha viszonylag keveset használjuk, jobb a bérlés.
Kerékpár, gépek
Ami a kerékpárt illeti, nem egy túl nagy megterhelés, ha veszünk egyet, ami viszont mégis az egyre terjedő, bérelhető bicikli mellett szól, hogy nem mindig tudjuk, mikor és hol van szükségünk rá. Nem mindig otthonról indulnánk vele és oda térnénk vissza, hanem bármikor felmerülhet, hogy egyik helyről a másikra kellene eljutnunk, és sokkal egyszerűbb, mint tömegközlekedéssel, olcsóbb, mint taxival, arról nem is beszélve, hogy mindjárt mozogni is akarunk kicsit.
Komolyabb háztartási eszközök vagy kisebb ipari gépek esetén az anyagi megfontoláson túl az adott eszköz tárolása is döntő szempont lehet. Egy szőnyegtisztító gépet, vagy bármely olyan kerti, építési, karbantartási vagy takarítási munkákhoz szükséges eszközt, melyet ritkán használunk, érdemesebb kölcsönözni, pláne, hogy az ezzel foglalkozó cégek adott esetben kis is szállítják, vagy utánfutót biztosítanak hozzá.
A forint nem jeleskedett az euróval és a dollárral szemben, csak a svájci frankot szeppentette meg kissé. 
