A madarak már tudják: melegben északra kell menni

A Föld légkörének melegedését jelzik az európai madárvilágban végbemenő mozgások is: a földrészen honos fajok jelentős része északabbra tette át költőhelyét az utóbbi 25 évben. A jelenség mintegy előőrse annak a földrajzi eltolódásnak, amelyre az éghajlatváltozás következtében kényszerülhet az állat- és növényvilág jelentős része - vélik brit tudósok.

A brit szigeteken végzett felmérés kimutatta, hogy 1980 óta megnőtt az egyedszámuk az olyan fajoknak - bujkáló poszáta, berki poszáta, kiskócsag, sövénysármány -, amelyeknek eredeti élőhelye Dél-Európában található. Ugyanakkor az inkább Észak-Európára jellemző fajok - például fenyőrigó, szőlőrigó, füles vöcsök - egyedszáma csökkent Nagy-Britanniában.
   
"A madárfajok szinte bizonyosan az éghajlat változására reagálnak" - vélekedett Brian Huntley, a durhami egyetem kutatója, aki a cambridge-i egyetem szakembereivel és a brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) ornitológusaival együtt  készítette a felméréseket összegző jelentést.
   
A madarak és a pillangók az elsők között alkalmazkodnak az éghajlat változásához, hiszen repülve nagy távolságokat képesek megtenni, hogy hűvösebb élőhelyet találjanak maguknak. Más élőlények, főleg növények esetében a helyváltoztatás jóval hosszabb időt vesz igénybe.
   
A madárfajok elterjedésében kimutatott változások egybevágnak azokkal az előrejelzésekkel, amelyeket tudományos műhelyek készítettek a globális felmelegedéssel összefüggésben. Az utóbbi jelenségért az ENSZ illetékes testülete a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) erőművekben, üzemekben és gépjárművekben történő elégetését teszi felelőssé.

Fenékig merültek: ilyen mélyen még senki sem járt
Ha elérjük a káoszpontot, mindennek vége
Nagyot kaszálhatnánk a klímaváltozáson
G8: csak a szájuk jár, ha a klímáról van szó

MTI