Birgit Mauler, a Christoph-Dornier-Klinika pszichoterápiás vezetője Münsterben a sportanorexia, a csúcsteljesítmények iránti éhség veszélyeire figyelmeztet. "A táplálkozási zavar és a kóros lesoványodás között a határ gyakran összemosódik." Ennek ellenére klinikailag az "anorexia athletica" nem tartozik a táplálkozászavarokhoz. Az érintettek - akik között egyre több a hobbisportoló - hisznek a képletben: "kevesebb súly egyenlő jobb sporteredményekkel". Ez téves következtetés, hangsúlyozza Mauler.
Bár a teljesítmények sokáig jók maradnak, sőt kezdetében még javulhatnak is, az extrém edzés és a túl kevés élelem miatt gyomor- és bélbetegségek, erős súlyvesztés és növekedési problémák léphetnek fel. Ezeknek az oka a klinika szerint az alacsony önértékelés, a teljesítménydrukk és a rossz ideálok.
"A fiatalság és szépség megőrzésének, látszatának rögeszmévé fajuló vágya sportfüggőséghez is vezethet" - magyarázza az egyetem másik sporttudósa, Maike Tietjens, aki összehasonlítja a függőséget és következményeit a kábítószerekkel. "Ezek az emberek a sport nélkül nem tudnak élni. Emiatt elkülönítik magukat környezetüktől."
Ez problémákhoz vezethet a családban és a munkahelyen. Elsősorban azoknál a sportolóknál, akik a csúcsteljesítményüket sok kitartást és nagy erőfeszítést igénylő sportágakban kívánják elérni. Edzésmunkájuk során átlagon felüli mennyiségben választja ki szervezetük a boldogság érzésért felelős hormonokat, az endorfinokat, viszont az általuk kiváltott eufória pszichikai függőséghez vezethet.
"Ennek a következményei még nem eléggé ismertek, mivel a sportfüggőséget a tudomány csak nemrég ismerte el, ráadásul a társadalom által elfogadott sportolás és a sportfüggőség közötti határon mind többen lépnek túl. Ezt igazolja, hogy az utóbbi húsz évben egyre több az ilyen beteg, a sport- és fitneszstúdiók pedig folyvást szaporodnak. Mindenesetre immár léteznek terápiák" - magyarázza egy sportpszichológus, Jürgen Beckmann, aki a müncheni műszaki egyetem (TUM) professzora.
A sportanorexia a sportorvosok szerint betegség, ahol a testsúly szabályozása a sportolással és a sportért történik. Különösen azokban a sportágakban, amelyeknél a testsúlynak kitüntetett szerepe van, mint például az evezés vagy a síugrás. Emlékezetes vita folyt a médiában is néhány éve például az egykori síugró világsztár, a német Sven Hannawald kóros lesoványodásáról, és idő előtti "kiégéséről". Az olimpiai bajnok az anorexiájáról szóló hírt ugyan elutasította, de egy "erőszakos diétát" elismert.
Divatban marad a soványság
Kilóra megmondják, mennyit ér az élete!
Egy fogyókúrával is felér a hosszas durmolás
MTI