A miniszterjelölt az ukrán-orosz feszültségre utalva azt is hangsúlyozta, hogy a gázfüggőség kérdése szintén olyan feladat, amit kezelni kell, fel kell készülni váratlan, Magyarországtól független külföldi eseményekre. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy szükséges a Déli Áramlat földgázvezeték továbbvitele, a magyar-horvát határon a vezetékek kétirányúsítása, illetve a magyar-román szakaszon a korszerűsítés és kapacitásbővítés.
Seszták Miklós emlékeztetett arra, hogy a már elfogadott Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia meghatározza a kormány, illetve a minisztérium irányvonalát. Az energiastratégiában szereplő atom-szén-zöldenergia hármas energiamix megtartása egyértelmű, ezen indokolatlan lenne változtatni - emelte ki.
Fotó: kormany.hu / MTI - Kovács Attila |
A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban felidézte: Magyarország vállalta, hogy az Európai Unió által előírt 13 százalék helyett 2020-ra 14,65 százalékra emeli a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányát, és 2012-ben elérte az ország a 2013-ra tervezett 9,6 százalékot.
Lesz ipari rezsicsökkentés
Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága előtti keddi meghallgatásán Seszták Miklós kitért arra is, hogy kulcskérdés a megfizethető árú, lehetőség szerint egyre olcsóbb energia biztosítása nemcsak a családok, hanem az ipar számára is. A miniszterjelölt szerint ez a következő kormányzati ciklus egyik fontos feladata lesz. Mértékéről még korai lenne beszélni - közölte.