A kutatáshoz egyetemi hallgatókat vizsgáltak meg, akik azt a feladatot kapták, hogy egy valós és egy kitalált történetet vessenek papírra, pontosabban egy szenzorokkal ellátott felületre.
Kiderült, hogy a valós alapú szöveg jócskán különbözött az ugyanazon személy által leírt kitalációtól. A résztvevők írásképeinek részletei, például a különböző betűk egymáshoz viszonyított aránya anélkül változtak, hogy a hallgatók észrevették volna.
A kutatók ezt azzal magyarázták az Applied Cognitive Psychology című szaklapban, hogy egy író ember nem gondolkodik azon, hogy mekkora egy A betű az O-hoz képest, hanem csak azon, hogy mit írjon és hogyan fogalmazza azt meg - jelentette a Die Welt című német lap internetes kiadása.
Az észrevétlen eltérések oka, hogy a kitalált szöveg esetén koncentrálni kell a hazugságra, miközben húsz éves kortól maga az írás automatizált folyamat. Mivel a hazug a füllentéssel van elfoglalva, az automatizált folyamatok részlegesen blokkolódnak: a hazugságok által igénybe vett agyterület hiányzik az íráshoz - ezért változik az íráskép.
Ennek ellenére gép nélkül továbbra is nehéz lesz leleplezni egy kijelentés valódiságát. Akadnak ugyanis olyan füllentők, akiknek sikerül szavahihetőnek tűnniük. Nem is beszélve a gyerekekről, akik egy általuk hallott élményt képesek úgy előadni, mintha tényleg velük történt volna.
Hogy lehet ekkorát csalni? Pancser felügyelettel
Nálunk is terjed az apróhirdetéses csalás
Egyre több csalásra derül fény
Megelőzés híján szétlophatják a vállalatokat
MTI