A törvény szerint, ha két egymást követő évben a vállalkozás nem rendelkezik az adott társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, akkor három hónapon belül a tulajdonosnak pótolnia kell. Ennek hiányában a társaság köteles határozni a más társasági formába történő átalakulásról vagy a jogutód nélküli megszűnésről.

Az új szabályozás értelmében a vállalkozásoknak a jövőben lehetőségük lesz arra, hogy a mérleg elfogadásától számított három hónapon belül - egy három hónapnál nem régebbi fordulónappal készített - közbenső mérleggel igazolják, hogy a tőkehiányos állapot már nem áll fenn, és ezzel mentesülnek a szankciók alól.

A tőkerendezésre vonatkozó általános szabályokon túl a jogalkotó a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság tőkekövetelményére vonatkozó speciális szabályokat is módosította. A továbbiakban lehetővé teszi a cégek számára, hogy a pénzügyi beszámolót elfogadó taggyűlés, illetve közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző fordulónapra készített közbenső mérleggel igazolják, hogy a jogszabályban meghatározott tőkevesztéses állapot a társaságnál már nem áll fenn.

Az adott cégnek nagyon biztosnak kell lennie abban, hogy a tőkehiányos állapot valóban visszafordul, és a mérleg elfogadásától számított három hónapon belül ezt igazolni tudja - figyelmeztet Molnár Gábor, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója.

Egy másik változás lehetővé teszi a gazdasági társaságok számára, hogy a saját tőke megállapítása során 2014. május 31-ig figyelmen kívül hagyják a 2011-ben és 2012-ben indult üzleti évekről készített számviteli beszámolóban kimutatott összevont, nem realizált árfolyamveszteséget. Az igazgató szerint ez a változtatás 2014. május 31-ig valóban megoldja a problémát, a vállalatoknak azonban érdemes hosszabb távú megoldásokban is gondolkodniuk, mivel az adott probléma következtében a működési veszteségek még nagyobbra nőhetnek.

A harmadik fontos változás értelmében nem realizált árfolyamveszteségüket a cégek 2013. január 1-jétől a forgóeszköz-hitelek esetében is elhatárolhatják, és arra céltartalékot is képezhetnek. A korábbi szabályozás csak a beruházásokhoz és a vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó devizahitelek esetén biztosította ennek a lehetőségét. Ez a törvényi változás jelentős könnyítést jelenthet, ám várhatóan csak a vállalatok szűkebb köre tud majd vele hatékonyan élni, mert az optimális megoldáshoz hosszú lejáratú forgóeszközhitelt kellene felvenniük, ami a jelenlegi gazdasági környezetben még nehezen kivitelezhető - mutat rá Molnár Gábor.

A vállalkozások a tanácsadó cég szerint korábban jellemzően azért választották a devizás (euróban történő) hitelfelvételt, mert az exportból származó bevételük erre fedezetet adott, vagy a kiszámítható árfolyamszint mellett ez a megoldás olcsóbbnak tűnt számukra. Az euróban eladósodott cégek jelentős része azonban a kedvezőtlen piaci hatások és az árfolyammozgások együttes következményeként elvesztette a tőkéjét (vagy annak nagy részét), amit a törvényi előírások értelmében meghatározott időn belül pótolniuk kell, különben súlyos szankciók, végső esetben felszámolás fenyegeti őket.