A törvény szerint, ha két egymást követő évben a vállalkozás nem rendelkezik az adott társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, akkor három hónapon belül a tulajdonosnak pótolnia kell. Ennek hiányában a társaság köteles határozni a más társasági formába történő átalakulásról vagy a jogutód nélküli megszűnésről.
Az új szabályozás értelmében a vállalkozásoknak a jövőben lehetőségük lesz arra, hogy a mérleg elfogadásától számított három hónapon belül - egy három hónapnál nem régebbi fordulónappal készített - közbenső mérleggel igazolják, hogy a tőkehiányos állapot már nem áll fenn, és ezzel mentesülnek a szankciók alól.
A tőkerendezésre vonatkozó általános szabályokon túl a jogalkotó a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság tőkekövetelményére vonatkozó speciális szabályokat is módosította. A továbbiakban lehetővé teszi a cégek számára, hogy a pénzügyi beszámolót elfogadó taggyűlés, illetve közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző fordulónapra készített közbenső mérleggel igazolják, hogy a jogszabályban meghatározott tőkevesztéses állapot a társaságnál már nem áll fenn.
Az adott cégnek nagyon biztosnak kell lennie abban, hogy a tőkehiányos állapot valóban visszafordul, és a mérleg elfogadásától számított három hónapon belül ezt igazolni tudja - figyelmeztet Molnár Gábor, a Deloitte számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója.
Egy másik változás lehetővé teszi a gazdasági társaságok számára, hogy a saját tőke megállapítása során 2014. május 31-ig figyelmen kívül hagyják a 2011-ben és 2012-ben indult üzleti évekről készített számviteli beszámolóban kimutatott összevont, nem realizált árfolyamveszteséget. Az igazgató szerint ez a változtatás 2014. május 31-ig valóban megoldja a problémát, a vállalatoknak azonban érdemes hosszabb távú megoldásokban is gondolkodniuk, mivel az adott probléma következtében a működési veszteségek még nagyobbra nőhetnek.
A harmadik fontos változás értelmében nem realizált árfolyamveszteségüket a cégek 2013. január 1-jétől a forgóeszköz-hitelek esetében is elhatárolhatják, és arra céltartalékot is képezhetnek. A korábbi szabályozás csak a beruházásokhoz és a vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó devizahitelek esetén biztosította ennek a lehetőségét. Ez a törvényi változás jelentős könnyítést jelenthet, ám várhatóan csak a vállalatok szűkebb köre tud majd vele hatékonyan élni, mert az optimális megoldáshoz hosszú lejáratú forgóeszközhitelt kellene felvenniük, ami a jelenlegi gazdasági környezetben még nehezen kivitelezhető - mutat rá Molnár Gábor.
A vállalkozások a tanácsadó cég szerint korábban jellemzően azért választották a devizás (euróban történő) hitelfelvételt, mert az exportból származó bevételük erre fedezetet adott, vagy a kiszámítható árfolyamszint mellett ez a megoldás olcsóbbnak tűnt számukra. Az euróban eladósodott cégek jelentős része azonban a kedvezőtlen piaci hatások és az árfolyammozgások együttes következményeként elvesztette a tőkéjét (vagy annak nagy részét), amit a törvényi előírások értelmében meghatározott időn belül pótolniuk kell, különben súlyos szankciók, végső esetben felszámolás fenyegeti őket.
Légiriadók voltak Izraelben, tovább támadták Libanon, az amerikai hadierő aknák lerakására kialakított iráni hadóhajókat lőtt ki. 
