|
| Csonka Tibor. Fotók: Izsó Márton |
Irigylésre méltó helyzetben vannak a hazai kis- és középvállalkozások (kkv), manapság ugyanis mintha könnyebben jutnának bankhitelekhez.
Az utóbbi években valóban komoly mértékben nőtt a vállalkozások finanszírozása, részben annak köszönhetően, hogy a lakosság mellett egyre több bank koncentrál már a vállalatokra is. Nem csoda, hogy a hitelezés is megugrott, a teljes kkv-szektorba történt banki kihelyezések az elmúlt egy évben 12 százalékkal nőttek, ezen belül a mikro- és a kisvállalkozásoké még jobban, több mint 20 százalékkal. Az idei évben még ennél nagyobb bővülésre is sor kerülhet. Ám ez nemcsak a banki forrásbőségnek és a lendületben lévő gazdaságnak köszönhető, ehhez kellett az is, hogy egyre több kkv hitelképes, sokkal átláthatóbb a működése, a gazdálkodása. Mára ugyanis már szinte mindenki megtanulta, ha forráshoz szeretne jutni, akkor transzparenssé kell válnia.
Az üzleti tervek elkészítésében is profibbak lettek a vállalkozások?
Sokat javult a helyzet. Korábban nem volt könnyű elhitetni velük, hogy a hitelképességüket is komolyan befolyásolja, ha transzparens módon követhető, hogy mi történik a vállalkozással. Hiába állítja ugyanis magáról egy kkv, ő mennyire kiváló gyártó, kereskedő, mennyire jól teljesít a saját szakmájában, mi, bankárok a számokat is nézzük, hogy meg tudjuk ítélni, valami finanszírozható-e vagy sem. Elvileg minden vállalkozás azért jön létre, hogy a know-how-ja felhasználásával több pénzt termeljen annál, mint amennyit egyrészt belefektetett, másrészt amennyi a működéséhez szükséges. Sokan a saját bőrükön tanulták meg, hogy csak akkor tudnak hatékonyak lenni, ha a pénzt használják és nem felélik a működésükre. Kezdetben nem volt sikk, ha valakinek hitele volt, szemben a nyugati versenytársaikkal, akik tisztában voltak azzal, ha nem lenne bankhitelük, nem tudnának folyamatosan növekedni és fejleszteni.
Az állami (MFB, Növekedési Hitel Program - NHP) és az uniós programok nem kényelmesítették el a vállalkozókat?
Ezek a programok főként ahhoz adtak nagy lökést, hogy megforduljon a 2008-as válság utáni trend, amelynek során a vállalati hitelállomány több mint a negyedével csökkent. Akkoriban számos vállalkozó szeretett volna beruházni, gyakorlatilag ott volt a kész projekt a fiókjukban, de érthetően nem mertek elindulni. Ezen lendítettek a vissza nem térítendő támogatásokat nyújtó uniós programok és az NHP. Persze változott a kkv-k hozzáállása is. Az elején még szinte mindenki azt fejlesztette, amire a pályázatot kiírták, mondhatni, a gombhoz keresték a kabátot. Ma már e tekintetben is sokkal céltudatosabbak a vállalkozások. Tudják, hogy mit akarnak, vannak terveik és ha találnak ahhoz vissza nem térítendő forrást, akkor persze örülnek, de ha nem, akkor sem fordulnak vissza, saját erőből, vagy hitelből valósítják meg a fejlesztéseiket, hogy versenyképesek maradjanak.
De ha ennyire jól megy minden, akkor valóban szükség volt az idén elindult NHP Fixre is?
Ez a program a vállalkozások tudatos felkészüléséről is szól, arról, hogy elkezdjenek készülni arra, idővel a kamatok emelkedésnek indulhatnak. Hiszen fontos, hogy ne lépjünk bele ugyanabba a folyóba, mint a legutóbbi válság előtt, még ha a devizában és a forintban való eladósodottság nem is hasonlít egymásra. A lényeg, hogy a vállalkozások is felismerjék, még a növekvő kamatszinteket megelőzően érdemes rögzíteni a terheket. Lehet ugyanis, hogy a mostani fix kamatok magasabbak a piaci változó kamatoknál, de kiszámíthatóak, az ember hosszú távon tud tervezni a kiadásokkal. Ezt pedig, jó eséllyel, egy hatékonyan működő vállalkozásnak ki kell tudnia termelni, ellenkező esetben máshova érdemes a pénzét befektetni.
Az OTP nagy hangsúlyt helyez a tanácsadói, partneri szerepére a banki kapcsolatokban. Ez hogyan nyilvánul meg?
A tapasztalataink szerint minél kisebb a cég, annál jobban támaszkodik a banki kapcsolattartójára, mivel lehet, hogy a vállalkozás még nem rendelkezik a megfelelő know-how-val. De ez természetes is, hiszen egy néhány fős cégben gyakorlatilag polihisztornak kellene lennie a tulajdonosnak, vezetőnek, hogy minden feladatot magas szinten elláthasson. Ilyenkor tud hatékony segítséget nyújtani a banki tanácsadó, aki pénzügyi partnere próbál lenni a vállalkozónak. Mi arra törekszünk, hogy minél jobban megértsük a vállalkozás működését. Így ugyanis olyan testre szabott pénzügyi tanácsot tudunk adni, olyan termékeket és szolgáltatásokat kínálni, hogy az a vállalkozásnak a lehető legjobb legyen, illeszkedjen a működéséhez. E céllal indítottuk el például a klasszikus hitelezés mellett a kereskedelmi faktoring szolgáltatásunkat, hiszen ahány vállalkozás, annyi fajta megoldásra van szükségük. Az OTP Business nagy előnye, hogy több mint 200 ezer vállalkozással vagyunk kapcsolatban, ismerjük őket, tudjuk, hogyan működnek. Minél nagyobb a merítés, annál jobban tudjuk ezt a heterogén sokaságot pénzügyi szempontból homogén csoportokra bontani, megérteni a problémáikat és hatékony megoldásokat szállítani a számukra.
Vészesen közeledik azonban 2021, amikortól várhatóan jóval lassabban csordogálnak majd az uniós pénzek. Bankként készülnek külön erre?
A mai ismereteink szerint kevesebb uniós pénz lesz elérhető és azok jóval nagyobb része lesz visszatérítendő. Ám a vissza nem térítendő támogatások már az utóbbi néhány évben is elfogytak, vagy rendkívül korlátozottakká váltak és csak speciális célokra lehetett felhasználni azokat, így a 2021 utáni időszak nem éri felkészületlenül a vállalkozókat. Az MFB-programokból is azt látni, hogy ha piacképes a kiírás és az elég széles spektrumú, akkor sokan tudnak és akarnak pályázni.
Az OTP-től jellemzően mely ágazatokban tevékenykedő kkv-k kaphatnak hitelt?
Nem az ágazat a lényeg az OTP számára, mivel mi azokat próbáljuk finanszírozni, akik sikeresek, növekedni akarnak, ezáltal egyrészt hozzájárulnak a hazai GDP-termeléshez, másrészt munkahelyet teremtenek. Ahhoz ugyanis, hogy egy gazdaság sikeres legyen, sok más mellett, három alapfeltétel együttes teljesülése szükséges: a fejlődéspárti vállalkozói kör, a növekedéspárti gazdaságpolitikát folytató kormány, amely partner a kiszámítható szabályozói feltételrendszer megteremtésében, valamint a piaci alapon működő bankszféra megléte. Úgy vélem, jó úton haladunk.
Ám a bankhitelek mellett a vállalkozók már számos alternatív forrás – kockázati tőke, közösségi finanszírozás, vállalati kötvények – közül válogathatnak. Ezek mennyire teremtenek konkurenciát?
Úgy gondolom, ezek a finanszírozás-típusok jól kiegészítik egymást. Pozitívum, ha nemcsak mi látunk fantáziát egy cégben, hanem egy tőkebefektető is. Az ugyanis azt jelentheti, hogy a vállalkozás hosszú távon versenyképes, kedvező a megtérülése, vissza is akarja és tudja fizetni az idegen forrást. Most is számos olyan vállalkozást finanszírozunk, amelyben van kockázati tőke. Attól még, hogy egy kkv tőkét von be a növekedése finanszírozására, a rövid távú forrásigényeit még a bankoktól felvett hitelekből szokta kielégíteni. Természetesen figyelni kell arra, hogy a sokfajta forrást használó vállalkozásnak mekkora a kitettsége, valamint arra, hogy ne legyen egy cég túlfinanszírozott.
Ami a kötvényeket illeti, van ebben is tapasztalatunk, bár azt gondolom, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) július elején induló programjába a kritériumok miatt első körben nem a kisvállalkozások fognak bekerülni, hanem a nagyobb vállalatok. De ez a program jó tanulási folyamat lesz, hiszen ha sikert hoz, akkor a közepes méretű vállalkozások is megpróbálhatják majd „összecsomagolni” a hosszú távú finanszírozásaikat. A kötvényprogram még egy okból fontos: előszobája lehet a szintén az MNB által indított kkv-s tőzsdére lépését segítő programnak.
Miben fejlődhetnének a vállalkozások, hogy még hitelképesebbek, a bankok által hatékonyabban finanszírozhatók lehessenek?
Láthatóan a bankok a pénzforgalmi szolgáltatásaikkal már egyre nehezebben tudnak egymással versenyezni, mivel mindenki nagyjából ugyanazt tudja biztosítani. Az árban és a szolgáltatások sebességében azonban lehetnek eltérések. Ahogy említettem, a tanácsadói partneri szerepünk folyamatosan növekszik. Azon gondolkodunk és dolgozunk, hogy mi bankként, a meglévő tudásunkra építve, hogyan tudunk még segíteni egy vállalkozónak, annak érdekében, hogy egyre kevesebbet kelljen foglalkoznia a napi adminisztrációval és egyre több ideje legyen az alaptevékenységére. Jó, ha a vállalkozás is tisztában van a saját működésével. Ehhez hasznos egy vállalatirányítási rendszer, ami akár egy egyszerű Excel-táblázat is lehet. A lényeg, hogy képesek legyenek végiggondolni, kinek mi a feladata, milyenek az optimális folyamataik. Az a vállalkozás sikeres ugyanis, amelyik tisztában van azzal, mi történik a cégen belül, tudja, mennyi pénzből tud értéket teremteni. Csak így lehet képes javítani a hatékonyságán. Ha ez hiányzik, akkor gondban lehet, amikor a piaci ár lemegy, hiszen nem tudja majd megítélni, mihez kell hozzányúlnia, hol kell fejlesztenie.
Mi a tudatos, jól szervezett vállalkozásokat szeretnénk segíteni, hiszen a következő lépés az lesz, hogy a vállalkozások olyan vállalatirányítási rendszert alkalmaznak, ami támogathatja a vevőit és a szállítóit is. Szerencsére egyre több ügyfelünk látja rendszerben a saját cége működését, így képes felmérni a profitkilátásait, ami a bankok számára is lehetőséget adhat a hosszú távú együttműködés erősítésére.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
