Hiba lenne azt mondani, hogy csak a lakásmegosztással foglalkozó AirBnb és az Uber létezik a sharing economy világában – kezde a konferenciát Berkovics Dalma, aki ismertette a nemzetközi trendeket: 2014 decemberében 12 szektorban voltak közösségi megosztásra épülő szolgáltatások, 2015-ben ez 16-ra ugrott. Megjelent közösségi gazdaság az oktatásban, egészségügyben és a logisztikában is, olyan területeken, amelyekre korábban nem is számítottak. Berkovics egészségügyi példát hozott: olyan platform született, amelynek segítségével kórházak drága műszereket bérelhetnek egymástól.
Egyes platformok azonban nem mennek jól. Konszolidálódik a piac, egyre nagyobb a belépési korlát a kezdők számára. Az üzleti modellek közül sem válik be minden, mivel előbb, vagy utóbb kiderül, mégsem lehet "olcsósítani" a szolgáltatást, ráadásul nem is egy álommeló egész nap közösségi alapon takarítani. A sharing economy nagy reformját a technológia jelentheti, láthatjuk ezt a Google önvezető autóinál például. Másik irány a fejlődésre magának az elképzelésnek az átgondolása: felbukkant például egy izraeli startupnál a (régi-új) ötlet, hogy miért ne lehetne megosztani a tulajdonjogot egy-egy terméknél?
A jövő mindenképp ebbe az irányba mutat, már csak az a kérdés, milyen gyorsan és hogyan alakítja át a munkához és a tulajdonhoz való hozzáállásunkat.
Dr. Kőszegi Árpád a PwC elemzője inkább visszatekintett, előadásában helyretette, hogyan alakult a sharing economy története, mi vezetett kialakulásához, a világ egyik legfontosabb üzleti trendjéhez? Kőszegi szerint a modellt a
- fejlett digitális eszközök elterjedése,
- anyagi források racionális felhasználása,
- új fogyasztói igények megjelenése, a tulajdonhoz való hozzáállás megváltozása (az ember inkább bérelne kocsit, minthogy vegyen),
- társadalmi változások: (környezetvédelem, élményközpontúság)
hívta életre. Az előadó szerint a sharing economy lényege, hogy a felhasználók megosztják a kihasználatlan kapacitásokat és javakat, ezzel pedig a rendszer fenntarthatóvá válik. Olyannyira, hogy 2025-re már a nemzetközi piaci szereplők fele sharing economy-cég lehet összesen 335 milliárd dolláros kapitalizációval, szemben a 2013-as 15 milliárddal.
|
| Dr. Kőszegi Árpád a PwC "Osztogatnak vagy fosztogatnak? - A sharing economy térnyerése" című tanulmány eredményeit ismerteti. Fotó: a konferencia Facebook-oldala |
Ami biztos, hogy a hagyományos üzleti modellek bukása valós fenyegetés ilyen növekedési trend mellett.
Kőszegi szerint 7 fontos szektor körül alakultak ki sharing economy szolgáltatások:
- mobilitás
- kiskereskedelem és fogyasztói javak
- turisztika
- szórakozás, multimédia, telekommunikáció
- pénzügy
- energetika
- és emberi erőforrások
Most ez jó vagy rossz nekünk?
A szabályozással kapcsolatban elmondta, tény, hogy a sharing economy-cégek jelentős része a szürkegazdaságban mozog (mivel a szabályozás még nem vette fel az iramot), de már az Európai Unióban is közbeszéd tárgya a jogi rendszer igazítása, elérte a politikai ingerküszöböt. Hazai szinten Kőszegi egy kérdésre válaszolva elmondta, szerinte az uniós iránymutatásokat fogja használni Magyarország is.
Aztán a sofőrök munkáját elveszik a robotok
A sharing economy nagy reformját a technológia jelentheti, láthatjuk ezt a Google önvezető autóinál például. Berkovics Dalma szerint a hagyományos és sharing economy cégek is egy lépéssel előre tekintenek, amikor már nem az embernek kell dolgoznia az ilyen közösségekben, hanem mesterséges intelligenciák veszik át az automatizált feladatokat. Az Uber és a General Motors például azért fogott össze, hogy az Uberrel rendelt autókat már ne emberek, hanem gépek vezessék.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
