.jpg)
Az eddigi legnagyobb szabású Bajkál-kutatáshoz több mázsányi súlytól kellett megszabadítani a 18 tonnás szerkezeteket, hogy alkalmasak legyenek az édesvízi merülésre. A kétévesre tervezett, forintban számolva 888 milliós költségvetésű expedíció során különböző mélységekből mintákat vesznek, dokumentálják a klímaváltozás jeleit és akár új fajokat is felfedezhetnek. A kutatás végén javaslatokat fogalmaznak meg arról, hogy miként lehet megvédeni a környezetszennyezéstől a tavat, amelyet az UNESCO 1996-ban világörökséggé nyilvánított.
A Bajkál a 31,5 ezer négyzetkilométeres vízfelületével a kanadai-amerikai határon fekvő Felső-tó után a második legnagyobb tó a világon, viszont a legmélyebb és a legidősebb. Nagyjából 25 millió éve alakult ki, és a bolygó édesvízkészletének ötöde hullámzik benne. Az ott élő csaknem 2500 növény- és állatfaj fele sehol máshol nem fordul elő.
A háromfős legénységgel irányított tengeralattjárókat a múlt héten bocsátották először a víz alá egy kutatóhajóról. Az expedíció végéig összesen 160 merülést hajtanak végre az 1984-ben készült Mir-ek, amelyeket már 35 expedícióban használtak. Az akár hat kilométeres mélységben is bevethető tengeralattjárókkal tárták fel egyebek között a Titanic 3700 méter mélyen fekvő roncsát.
A BBC brit hírportál szerint a kormánypárti Artur Csilingarov vezetésével zajló expedícióval a Kreml azt kívánja demonstrálni, hogy az önbizalmát visszaszerző Oroszország a tudomány terén is páratlan tettekre képes.
Felfedik a Bajkál-tó rejtett titkát
MTI