Privátbankár: Mit jelent ma egy vállalkozásnak Magyarországon startupnak lenni?
Záboji Péter: Engem 5-6 éve kinevettek itt, amikor az ‘entrepreneurship’ szót használtam a vállalkozó helyett. Ennek akkor nálunk pejoratív értelme volt. Ha egy szülő meghallotta hogy vállalkozó sétál az utcán, bezárták a gyerekeket a házba, nehogy bűnözőkkel találkozzanak. Azzal, hogy most ‘startup-vállalkozóról beszélünk, tisztára mossuk ezt a fogalmat. Divatba jött a startup szó használata,,a csapból is ez folyik. A magyar pedig mindig gyors választ keres. A menő formula nálunk így hangzik: zseniális ötlet + egy talicska pénz = milliomos leszek.
Egyre többen tapasztalják saját bőrükön, hogy becsületesen vállalkozni eléggé összetett dolog és egészséges ökoszisztémát igényel. Miért lesz valaki vállalkozó? Mert értéket akar teremteni. Meggyőződése, hogy a világban sokaknak szüksége van arra, amit ő nyújtani fog. Steve Jobs nem volt pénzéhes. Ő olyan eszközt akart a kezünkbe adni, ami megkönnyíti az életünket. A sikeres vállalkozók példái mind ezt bizonyítják. Az ötlet csak a csapásirányt adja meg, a megvalósítás kemény munkát igényel. Ahogy Thomas Alva Edison, minden idők legnagyobb feltalálója mondta: az inspiráció csak 1 százalék, 99 százalék pedig izzadtság. A vállalkozó persze ezt nem tekinti munkának.
PB: Ehhez viszont igen nagy erő kell, a pénzről nem is beszélve.
ZP: Az igazi értéket nem egy ember teremti, az csapatmunka eredménye. Különböző tudások és tapasztalatok kellenek hozzá.. Az induló csapatoknak pedig nem "kockázati" tőkésekre van szükségük, hanem egy társvállalkozóra, aki pénzt fektet be, de emellett, tapasztalatot és kapcsolatrendszert is nyújt nekik . Aki segíti a fiatalokat és ha kell finoman rugdossa őket . Én vállalkozói kultúráról beszélek, mert ez nem igazgatás. Szerencsére vannak már páran nálunk, akik ezt professzionálisan csinálják. Angyal, illetve társvállakózói befektetőknek hívjuk őket.
PB: Egyre többen fordulnak inkább crowdfundinghoz a kockázati tőkealapok helyett. Miért?
ZP: Nagyon egészséges szemlélet, főleg azért, mert nálunk beteg a kockázati tőke rendszere, ez is egy hungaricum. A Jeremie-alapok adnak egy kis összeget, de ezért többségi tulajdont követelnek. Micsoda perverzió! Már az első fordulóban alkalmazottat csinálnak a kezdő vállalkozóból. Ugyanakkor nem értenek a cégfejlesztéshez - tisztelet a kivételnek, amiből nincs sok. A fiatalok azt látják, hogy jön a cukros bácsi a csekkel, de veszélyes. Mindenbe beleszólogat de nincs meg a szakmai tapasztalata, nincs nemzetközi piacismerete, csak dirigál. Ebből nagyszerű kiút a crowdfunding. Persze a közösségi finanszírozás nem mindenre recept, de remek alternatíva az olyan B2C projektekhez, ahol könnyű érdeklődést felkelteni.
PB: A korábban említett mentorszerepet betöltheti az állam?
ZP: Közép-Európában ugyancsak elterjedt az a hit, hogy mindenről valakinek felülről kell döntenie. Ezek a rendelkezések és igazgatások gyakran kárt okoznak.N apjainkban divatos a változás management fogalma a cégeknél. Aki vezetett már nagyobb vállalatot, tudja, hogy ha változást hirdetünk meg, előszór is leáll az egész apparátus. A kormánynak sok-sok lehetősége lenne az ökoszisztéma és az előfeltételek segítésében, Szépen megfogalmaztuk mindezt 2013 őszén a Budapest HUB programban, közösen a minisztériumokkal. Ez pedig jó esetben független attól, hogy éppen ki a felelőse a területnek a kormányon belül.
PB: Sokszor említette korábban a kollaboráció fontosságát.
ZP: Igen, ez engem vállalkozóként foglalkoztat. Hála a Facebooknak, LinkedIn-nek és Twitter-nek, a minket körülvevő szociális háló dramatikus átalakult az elmúlt években. Mindennek az alapja a hálozatkutatás Kutatom az okát annak , hogy miért nem érkezett meg ez a tudomány a vállalati világban. Úgy gondolom, hogy öt-tíz év múlva, fontos hálózattudásra épülő eszközök határozzák meg a sikeres vállalatvezetést. A 21. századbeli vállalkozókat, gyorsan növekedő digitális cégek vezetőit az érdekli, hogy a kik a véleményvezérek és az elkötelezett csapattagok. Kik a hatékony mentorok? Kik azok akik megosztják tudásukat és tapasztalatukat? Kik elkötelezettek a cég értékei iránt? Számukra a cégen belüli együttműködési kultúra fontosabb, mint a hagyományos management technikák
A 20. század a futószalagról szólt, egy mechanisztikus világkép uralkodott. Apró darabokra szedtük a munkafolyamatot és kerestük a kis kockafejűeket, akik ehhez a feladathoz passzoltak. Így működik az autógyártás. Azokban a vállalkozásokban, ahol a tudás és információ a nyersanyag, ott az emberi kapcsolatok a meghatározó sikertényezők, Nem számít a rang, nem kell a nyakkendő. Nem lehet a ruha alapján megmondani, hogy ki, milyen beosztású. Ebben a környezetben csak tettek alapján szerzünk autoritást. Nem titulus, nem a sofőr és a limuzin árulja el, hogy ki az, aki sikeres. Az igazi vállalkozónak két-három négyzetméter kell csak, maga főzi a kávéját. Csapattársait pedig egyenrangú félként kezeli.
.