A magyar szabályozás ugyanis kimondja, 2013. január 1-jétől csak olyan cégek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyekben az állam, egy önkormányzat vagy a települési önkormányzati társulás tulajdonosi többséggel rendelkezik.
A törvény eredményeképp a befektetők elveszítik az eredeti közszolgáltatási szerződések alapján kalkulált, befektetési döntésük alapjául szolgáló várt hasznaikat – fogalmaz Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.
Három területen is szemben az alapszabadságokkal
![]() |
Braner: a magyar szabályozáson könnyű fogást találni |
A jövő év január elsején életbe lépő törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyek kiadását teljesen új alapokra helyezi. Csak olyan cégek kaphatnak engedélyt, amelyekben legalább 50%+1 szavazattal a köztulajdonos rendelkezik, és a cég ügyvezetés, felügyelőbizottság többségét is meghatározhatja. Ez az eddig javarészt többségi magántulajdonban működő cégek önállóságának megszüntetését jelenti, ráadásul az új köztulajdonos számára semmilyen minimum vételárat nem jelöl ki a törvény a megszerzett tulajdonrész ellenértékeként.
Az uniós alapszabadságokkal a magyar törvénytervezet három területen is „szembe megy”. Ilyen a letelepedési jog korlátozásának tilalma, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tőkemozgás szabadsága. Ugyanakkor az Európai Bíróság joggyakorlata közérdeken alapuló kényszerítő indok esetén lehetővé tesz az alapjogokkal ellentétes irányú szabályozásokat. A hulladéktörvény esetében ez a „környezet és a városi környezet védelme” lehet, viszont ezt a magyar kormányzatnak megnyugtatóan alá kellene támasztania - mondja a közösségi jogász.
További problémák a magyar törvénytervezettel
Nem árt tisztázni, ki fizeti a rendszert
A közösségi jognak való megfelelés mellett további gyakorlati kérdések is felmerülnek a törvénytervezet kapcsán – világít rá Torsten Braner közösségi jogász. Mint mondja, fontos lefektetni, hogy egy nonprofit alapon működő hulladékkezelési rendszerben ki és milyen módon finanszírozza a szükséges beruházásokat. Valamint az sem mellékes, hogy a megfelelő szolgáltatási színvonal hogyan egyeztethető össze a lehető legalacsonyabb díjakat célzó állami hulladékkezelési rendszer működésével. A köztársasági elnök által visszaküldött tervezet ezek egyikére sem vázol fel megnyugtató szabályozási környezetet”