A Malajziában és Thaiföld déli részén őshonos apró állat a bertam pálma nektárját fogyasztja, amelynek alkoholtartalma a legmagasabb a természetes tápanyagok közül, esetenként eléri a 3,8 százalékot. A növény egész évben virágzik, az éjszakai életmódot folytató emlős így krónikus nektárfogyasztónak számít.
Az alig két egér nagyságú, átlagosan 45 gramm súlyú mókuscickányok életvitelét éveken keresztül vizsgáló német kutatócsoport szerint a bertam pálma nedve a faj legfőbb tápláléka. A példányok naponta két órát töltenek nektárszívással.
Napi alkoholfogyasztásuk emberi mértékre átszámítva 12 pohár bornak felel meg. A mókuscickány így a legiszákosabb élőlény a földkerekségen. "Ettől a rekordnak beillő mennyiségtől minden éjjel részegnek és minden nappal másnaposnak kellene lenniük, ilyesminek azonban nyomát sem tapasztaltuk" - mondta Frank Wiens, a bayreuthi egyetem állatpszichológusa. A hatás elmaradásának oka Wiens szerint a kivételesen hatékony anyagcsere. "A mókuscickány szervezete sokkal gyorsabb méregtelenítésre képes, mint az emberi szervezet" - áll a tanulmányban.
A kutatók szerint a nektárszívó mókuscickányok miatt valószínűleg újra kell gondolni az emberi alkoholfogyasztással kapcsolatos teóriákat. Mostanáig az volt a kiindulópont, hogy a sör megjelenése előtt, vagyis az időszámítás előtti kilencezres éveket megelőző időkben a túlérett gyümölcsökön kívül az ember egyáltalán nem fogyasztott alkoholt.
A vizsgálat azonban azt igazolja, hogy az alkoholfogyasztás már a főemlős-evolúció korai szakaszában megjelent. A mókuscickány ugyanis valójában nem a cickányok rendjébe tartozik, hanem külön rendet alkot, és a főemlősök 55 millió éve kifejlődött közös ősének legközelebbi élő rokona.
Mit igyunk, ha 30 fok van?
Nesze, a cigid és a söröd
Csak a fröccs adhat némi reményt
Sörnagyhatalom született
Figyelem! Zéró tolerancia Horvátországban is
MTI