A Science című tudományos szaklapban közölt meglepő eredményeik alapján úgy tűnik, a tollas jószágok családfáját újra kell alkotni.
Eddig a biológusok a ma élő madarakat három csoportba osztották, szárazföldi, vízi- és parti madarakéra, elsősorban életmódjuk és testfelépítésük alapján. A chicagói Field Museum munkatársa, Shannon Hackett és kollégái azonban ennek sok helyütt ellentmondó eredményeket kaptak.
Így például a vízkedvelő flamingók nem állnak olyan közeli rokonságban a vízimadarakkal, mint azt eddig feltételezték, a kakukk pedig genetikailag meglehetősen távol áll a többi szárazföldi madártól. Másrészt az egymástól külsőre igencsak különböző csoportokat, mint a harkályokat, baglyokat és orrszarvúmadarakat szoros rokoni szálak fűzik egymáshoz.
65 millió évvel ezelőtt robbanásszerűen megnőtt a fajok száma, ez nehezítette meg eddig, hogy megértsük a madarak evolúcióját - magyarázzák a szakemberek. Emiatt alig akadtak köztes egyedek, amelyek lehetővé tették volna a kutatók számára, hogy az eddig alkalmazott összehasonlító módszerekkel derítsék fel a rokoni viszonyokat.
A genetikai vizsgálat azt is megmutatta, hogy a madarak számos életmódja és külső jegye az evolúció során többször, egymástól függetlenül alakult ki. Az új módszerrel most a kutatók pontosabban tudják majd besorolni a madarakat.
Ellenőrzött evolúció - és eljön az édes paradicsom
Szexuálisan kihasználva: két darázs egy csapásra
Evolúciós talány: miért álltunk két lábra?
MTI