BUX
36 085.77
+2.49%
+875.00
OTP
10 240.00
+5.19%
+505.00
MOL
2 014.00
+0.70%
+14.00
RICHTER
6 905.00
+1.25%
+85.00
MTELEKOM
395.00
+1.28%
+5.00
 
KKV
2013. július 19. 06:30

Sokat kritizálták, sokat támadták, végül elfogadták a jogszabályt. Igaz, még kell rajta foltozni, hiszen vannak részletek, amit külön szabályoznak majd. Egy dolog azonban már most biztosnak látszik, a spekuláció várhatóan megszűnik.

Magyarországon nagyjából 180 ezren dolgoznak a mezőgazdaságban, legalábbis ennyien igényeltek területalapú támogatást – magánszemélyek, szövetkezetek és társas vállalkozások – a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Nagyjából 20 ezer családi gazdaság és 15 ezer társas vállalkozás működik az ágazatban. Szóval a legszerényebb becslés szerint is legalább félmillió embernek a sorsát befolyásolja közvetlenül, hogy milyen is lett az új földtörvény.

Az új jogszabálynak több célja is volt. Erősítenék a családi gazdálkodásokat, valamint csökkentenék a nagybirtokok számát, a középbirtokok előnyére. Az egyik, és talán a legfontosabb, hogy megakadályozza a külföldiek fölvásárlását Magyarországon.

Helyzetben a földművesek

Weisz Miklós

Az új jogszabály szerint azok szerezhetnek földet - akár tulajdonba, akár bérletbe -, akik földművesnek számítanak. A törvény pedig azokat határozza meg földművesnek, akiknek van szakirányú végzettségük, vagy annak hiányában legalább három éve földművelésből élnek.

Ez az egyik jó irány a törvényben, mondta a Privátbankárnak Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) társelnöke. Elejétől fogva támogatták, hogy valóban a földműveléssel foglalkozók kerüljenek helyzetbe. Szintén fontos a családi gazdaságok megerősítése, ami a törvény másik célja – teszi hozzá a Weisz Miklós.

Spekuláció kizárva

1100 éves vita ért véget az új szabályozással. A Vidékfejlesztési Minisztérium még a törvény előkészítésekor azt mondta, hogy a magyar föld megtartása a cél. A törvényt végül több átdolgozás után fogadták el. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint Európa egyik legszigorúbb törvénye lett az új jogszabály, amelyben még az államfő sem talált kivetnivalót.

A kormány nem titkolt célja a törvénnyel, hogy megakadályozza, hogy külföldiek tulajdonába kerüljön szántóföld - külföldi alatt a törvény az Európai Unión kívüli államból származókat érti. Az uniós állampolgárokat nem korlátozza, nem is korlátozhatja a vásárlásban. Sőt, bárki vehet földet Magyarországon, - igaz, legfeljebb egy hektárt, nagyobb területhez már több feltételnek kell megfelelni. Magyar és más uniós polgárnak egyaránt előírja a törvény, hogy vagy szakirányú végzettség kell, vagy az adott területen legalább három éve kell gazdálkodnia.

A fiatalokat képviselő szervezet társelnöke szerint félrevezető lenne azt hinni, hogy meg lehet tiltani az uniós állampolgároknak a vásárlást, hiszen az unió alapelvei miatt ugyanazok a jogok vonatkoznak mindenkire. Amit a kormány megtehet, az az, hogy valamiképpen nehezíti hozzáférésüket a földhöz.

Weisz Miklós emlékeztetett rá, hogy a külföldieknél vásárlási moratórium volt életben az uniós csatlakozástól 7 évig, vagyis 2011-ig. Ezt 3 évvel lehetett meghosszabbítani, amit Magyarország meg is tett, de 2014 májusától a moratórium már nem lesz érvényben. Éppen ezért lehetetlenné kell tenni a zsebszerződések létrejöttét, amit az új jogszabály megold – állítja a fiatal gazda.

Nem lehet csak úgy…

Egyfajta előszűrése lehet a jelentkezőknek az egyik új elem: az, hogy hatósági engedélyezés kell a vásárlásnál és a bérbeadásnál is. Hasonló szerepet tölt be a helyi földbizottság, amely már csak a vásárlásoknál jelenik meg. A testület helyi gazdákból áll majd, és az ő jóváhagyásuk nélkül már nem lehet venni földet.

A törvény mindössze azt határozza meg, hogy a bizottság létszáma a településhez tartozó földterületek arányában 3-9 fő lehet. Döntéseiknél figyelembe kell venni a különböző alapszempontokat, úgy mint a földterületek átláthatóságát, a szerződések megfelelnek-e az előírásoknak, vagy például a jogosultak nem szereznek-e a törvényben meghatározottnál nagyobb területet.

Weisz Miklós szerint ebben a kérdésben már vannak komoly aggályok. Az egyik, hogy jelentősen nőhet a bürokrácia és azzal az átfutási idő. A különböző eljárások miatt ugyanis 4-5 hónapig is elhúzódhat az egész folyamat, ami azért rossz, mert arra az időre valójában kiesik a termelésből a kérdéses földterület. Ez pedig hátrányos a helyi gazdáknak is, akik emiatt nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen a procedúrán nekik is végig kell menniük.

Arról egyelőre nincs részletes szabályozás, hogy kik is alkotják pontosan a helyi földbizottságokat, mi lesz az ügyrendjük. Nagy kérdés az is, hogy kik kerülnek be a testületbe, és ez nem okoz-e újabb feszültségeket vidéken. Külön problémát jelent, hogy a helyi bizottságok döntése ellen nem lehet jogorvoslattal élni. Ráadásul, ha 15 napon belül nem adnak véleményt az ügylethez, akkor automatikusan elutasítják azt. A nemet pedig nem kell indokolni.

Nem lehet kettős mérce

Győrffy Balázs

A törvény szükségességét senki sem kérdőjelezi meg. Azért is jó, mert a spekuláció ellen hat, vagyis azok kerülnek helyzetbe, akik a földművelésből élnek – mondta a Privátbankárnak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Szerinte is nagy kérdés volt, hogy mi lesz az uniós állampolgárokkal, de szerinte a törvény megfelelően szabályozza a kérdést.

A helyi bizottságokkal kapcsolatban pedig azt mondta, hogy nem alkalmazhatnak kettős mércét. Azt elismerte, hogy a hosszas procedúrán nekik is át kell esniük, de úgy látja, hogy ez még mindig a kisebbik rossz. Ráadásul őszre elkészül az üzemszabályozási törvény, amely pontosan meghatározza a még hiányzó részleteket. Győrffy Balázs szerint egy személy egy üzemet vihet majd. Az új törvény üzemként határozza meg az azonos céllal működtetett mezőgazdasági tényezőket, vagyis a földet, gépeket és egyéb vagyonelemeket egy alapegységbe való összevonását.

A hiányzó részek

Területi szabályok

Az új jogszabály azt határozza meg, hogy a magánszemély tulajdonában maximum 300 hektár lehet. A régi törvény is 300 hektárban határozta meg a felső határt magánszemélyenként. A földműves, valamint a termelőszervezet maximum 1200 hektáron gazdálkodhat, míg az előző törvény ezt a terület 2500 hektárban maximálta. Az új jogszabály az állattartó telep tulajdonosainak megengedi, hogy 1200 hektárnál nagyobb területet (max. 1800 hektár) használjanak.

Tisztázni kell a fogalmakat, ki a családi gazdálkodó, ki mekkora területet használhat – mondja a fiatal gazda. Weisz Miklós szerint bár vannak elvi területi maximumok a földtörvényben, valójában az lesz a kérdés, hogy a különböző gazdálkodási formák mekkora területen dolgozhatnak.

Az Agrya nehezményezi, hogy a törvény nem preferálja kellőképpen a fiatal gazdákat, valamint az ágazatba újonnan belépőket, az ugyanis csak a meglévőknek ad lehetőséget a bővülésre – mondja Weisz Miklós. A szövetség szerint bár a földvásárlásnál nevesítve vannak a fiatalok és a pályakezdők, utóbbiak például az első darab föld megszerzésénél kapnak csak könnyítést. A fiatalokat pedig a preferencia-sorrendben csak alkategóriaként említi a jogszabály, nem külön kategóriaként.

Ez röviden annyit jelent, hogy a föld elővételénél, meghatározták, hogy kiknek, vagyis milyen sorrendben kell felajánlani vételre a földet. Első a Nemzeti Földalapkezelő (állami elővásárlási jog), az államot követi a földet használó. Majd a helyben lakó szomszéd, a helyben lakó, végül a 20 kilométeren belüli személy. A fiatalokat a helyben lakó szomszéd kategóriától sorolták be. Családi gazdaság, fiatal gazda, pályakezdő sorrendben.

Ami kimaradt

 

Kimaradt a használati átengedés. Jelenleg van ilyen, de az új törvény már meg sem említi. Ennek lényege, hogy a gazdáknak lehetőségük van a saját kezelésükben álló földterületek használatát átengedni, kölcsönös alapon. Erről szabályos szerződést kötnek, az átengedést a földhivatalnál is bejegyzik. Ez tette lehetővé, hogy ugyanannak a gazdának ne kelljen például a falu két széle között ingázni, hanem adott esetben szomszédos földeket művelhet. A használati átengedés elősegíti a gazdálkodás racionalizálását, az összevont táblákon kevesebb a gázolaj felhasználás és vetőmagtermesztés esetén a védőtávolságok kialakítása is egyszerűbb, mert nem kell a szomszédos gazdálkodókkal, vagy csak kevesebbel egyeztetni.

A fiatalok szerint több tervezet készült a jogszabályhoz, de érdemi szakmai egyeztetés nem volt. Cégek továbbra sem szerezhetnek tulajdont. Példának Szlovákiát említette Weisz Miklós, ahol van lehetőség, hogy cégek földet vegyenek. Nagyon sok nagyüzem működik, ráadásul külföldi tulajdonban, ami a helyi gazdáknak előnytelen.

Mi lesz a földekkel?

Nagy kérdés, hogy a földárakra milyen hatással lesz a törvény. Az Agrya szerint alapvetően két álláspont van. Az egyik szerint árcsökkentő hatással lehet, hiszen szűkül a lehetséges vásárlók köre. Mások szerint ugyanakkor inkább szinten maradnak, vagy továbbra is emelkedhetnek, hiszen olyanok vesznek földet, akik gazdálkodni akarnak, és erre van tőkéjük is.

Az agrárkamara elnöke szerint az új törvény egyik nagy előnye, hogy nem rombolással hagyja kifutni a meglévő szerződéseket, vagyis az érvényben lévőket nem szünteti meg. A jogszabály ugyanis biztosítja a megtérülési lehetőséget a bérlőknek. Még most is van lehetőség, hogy mondjuk egy öt év múlva lejáró szerződést meghosszabbítsák. Győrffy Balázs szerint ezért akkor tolódik el valójában a birtokszerkezet a nagytól a közepes irányába, amikor lejárnak a most megkötött, vagy meghosszabbított szerződések. Ami viszont kifejezetten jó, hogy az állattartást támogatja jobban a jogszabály.

Ami még hátra van

Ahogy arról a Privátbankár korábban beszámolt, a földárak között akár hétszeres különbség is lehet attól függően, hogy hol található. Részletek >>

A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben határozzon meg több, most még nem szabályozott kérdést. A többi között a már említett üzemszabályozási rendszert, a helyi földbizottságok működéséről szóló szabályokat. A törvény három lépcsőben lép hatályba. Részlegesen már idén december 15-én, teljesen azonban jövő év május elsején, amikortól már nem él a külföldiek földvásárlását tiltó, egyszer meghosszabbított moratórium.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


KKV Újabb magyar cégek vállalták, hogy megtartják a munkahelyeket
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 25. 21:33
A mai napon a Nanushka, a Filati Maclodio KFT és a thyssenkrupp is átvehette a versenyképességi program keretében osztott támogatási okiratokat.
KKV Sokat javult a helyzet Magyarországon - így esett vissza a hazai adócsalások aránya
Kollár Dóra | 2020. május 5. 18:21
Megjelent a 2020-2024-es időszakra vonatkozó hazai konvergenciaprogram, amely részletesen foglalkozik az adócsalók, -elkerülők elleni küzdelemmel is.  
KKV Mennyibe kerül a dolgozók egészsége?
Privátbankár.hu | 2020. május 1. 06:05
A vállalkozások – mérettől függetlenül – keresik a lehetőségét, hogy egészségesen tartsák a munkavállalóikat. A szándékot fel lehet öltöztetni a felelős foglalkoztató köntösébe, de a mérleg serpenyőjében legalább ennyit nyom az igény, hogy csökkenjen a betegállományban töltött napok száma.  
KKV Hiába a mentőcsomag, továbbra is kilátástalan helyzetben a bevásárlóutcák
Privátbankár.hu | 2020. április 29. 10:06
Nem tudták kihasználni a gazdasági mentőcsomagokat a bevásárlóutcák kereskedői, a legtöbb vállalkozás nem tudja igénybe venni az ígért támogatásokat. A tematikus utcák a túlélésért küzdenek.
KKV Megjelent a rendelet: kitolják a bevallási határidőket, növelik a SZÉP-kártya keretösszegét
Privátbankár.hu | 2020. április 21. 22:39
Megjelent a 82-es sorszámú Magyar Közlöny olyan rendeletekkel, amelyek a kormánytagok által korábban már bedobott könnyítéseknek adnak törvényi keretet.
KKV Alig akartak hinni a szemüknek a katások
Csabai Károly | 2020. április 21. 16:32
Már akik befizették a márciusi penzumukat. Az ugyanis az adószámlájukon több napon át többletként jelent meg. Mára viszont már eltűnt. A magyarázat a könyvelési szabályokban keresendő - közölte a NAV lapunk megkeresésére.
KKV Mi lesz a k+f projektekkel? Új támogatási formák
Privátbankár.hu | 2020. április 21. 11:30
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal könnyített előlegkifizetési szabályokkal enyhíti a folyamatban lévő projektek likviditási nehézségeit, egyszerűbb eljárási szabályokkal, meghosszabbított határidőkkel segíti a pályázatok kedvezményezettjeit. Az érintettekben felmerülő kérdések kezelésére új kommunikációs csatorna is indul KFI Hotline néven.
KKV Csalódott cégek mondják el, hogy miért nem tudják igénybe venni a bértámogatást
Privátbankár.hu | 2020. április 20. 09:38
A kisebb vállalkozások elkeseredettek, a nagyobb cégek - köztük tőzsdén forgó vállalatok - még vizsgálják a program feltételeit.
KKV Nem kíméli a válság az infokommunikációs cégeket sem
Privátbankár.hu | 2020. április 5. 16:35
A gazdaság digitális újraindítását támogató program azonnali megtervezését és elindítását kezdeményezi az IVSZ. „A digitalizáció nemcsak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válsághelyzet enyhítésében játszhat szerepet, hanem egyedülálló lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására is” – idézi a szervezet ma közzétett felméréséből. 
KKV Új színtér a startupoknak - a következő állomás a tőzsde?
Privátbankár.hu | 2020. április 1. 15:12
Elindult Magyarország első virtuális tőkebefektetési piactere, amely kifejezetten azoknak az innovatív magyar startupoknak és cégeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget, amelyek megoldást kínálnak a koronavírus-járvány okozta helyzetre, és segíthetik az ország gazdaságának újraindítását.  
Friss
hírlevél