Mi az az üzleti titok?
A Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok körében részesíti védelemben az üzleti titkot. A nemrég életbe lépett Ptk.-ban változott az üzleti titok definíciója; a mostani fogalmazás szerint: "Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy nem könnyen hozzáférhető tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás." Tehát csak az lehet üzleti titok, ami nem közismert vagy nem könnyen hozzáférhető információ - írja összeállításában dr. Istvánovics Éva ügyvéd.
Az üzleti titkot meg lehet sérteni úgy, hogy a titkot illetéktelenek szerzik meg, hasznosítják, valaki másnak elárulják vagy akár nyilvánosságra is hozzák - és ezzel megsértik vagy veszélyeztetik a titok gazdájának érdekeit. Ez alól kivétel, ha a titok gazdája maga is felelős azért, hogy a titok nyilvánosságra került.
Aki az állammal üzletel, legyen átlátszó
Az új szabály a közelmúlt joggyakorlatát is magába olvasztja. Így a közpénzek, közvagyon felhasználásával összefüggésbe hozható adatok már nem minősülnek titoknak, hiszen meghatározott esetekben (például uniós támogatás felhasználása esetén) a közérdek átláthatósági követelménye elsőbbséget élvez az üzleti titokkal szemben.
Aki tehát valamilyen állami partnerrel üzletel, jó ha figyelembe veszi: cégével kapcsolatban bárki felvilágosítást kérhet és meg is fogja kapni. Ilyenkor nem lehet hivatkozni sem az üzleti titokra, sem pedig arra, hogy az ügyletben résztvevő állami, önkormányzati szerv hozzájárulása nélkül nem jogosultak a kért információ közlésére.
Az érintett cég kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő, és a fentiek alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. Ha a cég megtagadja a tájékoztatást, vagy a felvilágosítást kérő úgy ítéli meg, hogy nem adott ki megfelelő információt, eljárást kezdeményezhet az ügyben az illetékes szervnél - írja Dr. Istvánovics Éva.
Védik a know-how-t is
A korábbi szabályozástól eltérően az új Ptk. az üzleti titok speciális fajtájaként biztosítja a know-how, a törvény szóhasználatával „védett ismeret” védelmét. Az azonosítható formában rögzített műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat, illetve ezek összeállítása védelmet élvez - persze ez esetben is feltétel, hogy a titok megtartására, biztosítására tegyenek lépéseket, azok vagyoni értéket képviseljenek és ne legyenek egyébként közismertek.
Akit rajtakapnak, megbüntetik (?): előny átengedése, sérelemdíj, kártérítés
Ha valaki megsérti az üzleti titkot, az kötelezhető az így elért vagyoni előny átengedésére: erre a jogalap nélküli gazdagodás szabályai vonatkoznak. Szintén új szabály, hogy a jogosult sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelem miatt; ehhez csak a jogsértés tényét kell bizonyítani, egyéb hátrányt nem. Emellett ha valaki kárt szenved az üzleti titkainak kiszivárogtatása miatt, akkor a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint igényelhet kártérítést is.
Az üzleti titokkal kapcsolatos visszaélés miatt csak az léphet fel, aki a titok jogosultja, csak személyesen érvényesítheti jogait.
A know-how esetében ugyanakkor a törvény továbbra sem teszi lehetővé, hogy a jogosult azokkal szemben is fellépjen, akik a titokhoz tőle függetlenül, jóhiszeműen jutottak hozzá, vagy azt éppen saját maguk fejlesztették ki. A know-how jogi védelme így továbbra sem éri el a szellemi tulajdon szintjét.
Végezetül ki kell emelnünk, hogy az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
Amikor a munkavállaló minden titkunkkal együtt új céghez szerződik
Az új Ptk. március 15-i hatályba lépésével módosultak a Munka törvénykönyve személyiségi joggal kapcsolatos rendelkezései is. Ettől kezdődően közvetlenül kell alkalmazni a Ptk. személyiségi jogokkal kapcsolatos szabályait és az ehhez kapcsolódó szankciórendszert.
A személyiségi jogok rendszerébe illeszkedik a munka világában kiemelt jelentőséggel bíró üzleti titokhoz való jog, valamint a know-how (védett ismeret) oltalma is, amelynek szabályait a Munka törvénykönyve hatálya alatt is alkalmazni kell. A munkáltatók szempontjából kétségtelenül üdvös változás ez, különös tekintettel arra, hogy a munkahelyet váltó munkavállalók – sokszor elkerülhetetlenül – igen alapos információkkal rendelkeznek a munkáltató belső működéséről, folyamatairól.
Azért, hogy a titok kiszivárgását később ne róhassák fel a munkáltatónak (hogy például nem védte meg kellően), célszerű lehet az érintett munkavállalói kör munkavégzését írásbeli titokvédelmi szabályzattal pontosan körülírnia. Ezzel biztosítható, hogy a munkavállalók tisztában legyenek vele, milyen adatok, információk minősülnek üzleti titoknak, illetve know-how-nak
.Az üzleti titok speciális fajtája védi a munkáltatónál kialakított, vagyoni értékkel bíró gyakorlatot (pl. munkaszervezési módszer, piaci stratégia). Így a munkahelyet váltó munkavállaló – jogszerűen – nem adhatja át ezeket az ismereteket az új munkáltató számára. Természetesen ez a polgári jogi szabály önmagában nem oldja meg a kérdéssel kapcsolatos leghangsúlyosabb problémát: a bizonyítás nehézségét. A jogsérelmet elszenvedő munkáltatónak kell ugyanis azt bizonyítania, hogy a tőle kilépett munkavállaló vállalati know-how-ról szerzett ismereteit az új munkáltató megismerte, hasznosította.
Ennek a jogszabályi rendelkezésnek az alkalmazása során is érvényesül a joggal való visszaélés alapelvi szintű tilalma, azaz a munkavállalóktól nem várható el, hogy elfelejtsék az előző munkahelyükön bevált gyakorlatokat, megszerzett tapasztalatokat, csupán az, hogy a know-how szintjét elérő ismereteket ne adják át az új cég vezetésének.
Mi van, ha a cég tagjai akarnak titkokat megtudni?
Az új Polgári törvénykönyvben a cég vezető tisztségviselője a tagoknak, alapítóknak köteles megadni minden felvilágosítást a cégről abban az esetben, ha a kérelmezők teljesítik az általa megkövetelt írásbeli titoktartási nyilatkozat tételét. A vezető tisztségviselő akkor tagadhatja meg az információk kiadását, az iratokba való betekintést, ha ez egyébként üzleti titkot sért, és az információt kérő személy a jogával visszaél, vagy nem hajlandó aláírni a titoktartási nyilatkozatot.
Szűkül a kör a külföldre vándorolt, katonaképes ukrán férfiak körül.
