Miért csicseregnek a madarak?
A skóciai Edinburgh-hoz közeli Roslin Intézet valamint a japán Nagoja Egyetem kutatócsoportjai felfedezték, hogyan hat az évszakok váltakozása a madarak agyának egy részére - tudósít a BBC. Kiderült, hogy az agyalapi mirigyhez közeli sejtek tavasszal egy hormont választanak ki, így a madár gyakrabban kezd énekelni, hogy magához vonzza jövendőbeli párját.
"Eddig is tudtuk, hogy az agy mely részére van hatással az évszakok váltakozása, de azt nem, hogy pontosan mi is történik ott" - magyarázza Peter Sharp, a Roslin Intézet kutatója. "Most sikerült azonosítani a tavasszal lejátszódó agyi folyamat fő jellemzőit".
A kutatók egy vadonatúj technológiát alkalmazva, egy "genomcsip" segítségével a japán fürj 28.000 génjét vizsgálták át. A madarakat ezt megelőzően a hosszabb-rövidebb nappaloknak megfelelően különböző ideig világították meg. Kiderült, hogy az agy felületén elhelyezkedő sejtek génjei bekapcsolódtak, mihelyst több fény érte a madarakat, és elkezdték kiválasztani a pajzsmirigyserkentő hormont (TSH).
A TSH-t eddig csak a növekedéssel és az anyagcserével hozták összefüggésbe. Most a kutatók felfedezték, hogy közvetetten eléri, hogy az agyalapi mirigy nemi hormonokat, gonadotropinokat bocsásson ki. Ezek pedig végezetül megnagyobbítják a madár heréit, ami azt eredményezi, hogy az belekezd párcsalogató énekébe.
Rázós ügy: 10 milliárd madárvédelemre
Ferihegy: kicsi zajnak is nagy a hangja
"Eddig is tudtuk, hogy az agy mely részére van hatással az évszakok váltakozása, de azt nem, hogy pontosan mi is történik ott" - magyarázza Peter Sharp, a Roslin Intézet kutatója. "Most sikerült azonosítani a tavasszal lejátszódó agyi folyamat fő jellemzőit".
A kutatók egy vadonatúj technológiát alkalmazva, egy "genomcsip" segítségével a japán fürj 28.000 génjét vizsgálták át. A madarakat ezt megelőzően a hosszabb-rövidebb nappaloknak megfelelően különböző ideig világították meg. Kiderült, hogy az agy felületén elhelyezkedő sejtek génjei bekapcsolódtak, mihelyst több fény érte a madarakat, és elkezdték kiválasztani a pajzsmirigyserkentő hormont (TSH).
A TSH-t eddig csak a növekedéssel és az anyagcserével hozták összefüggésbe. Most a kutatók felfedezték, hogy közvetetten eléri, hogy az agyalapi mirigy nemi hormonokat, gonadotropinokat bocsásson ki. Ezek pedig végezetül megnagyobbítják a madár heréit, ami azt eredményezi, hogy az belekezd párcsalogató énekébe.
Rázós ügy: 10 milliárd madárvédelemre
Ferihegy: kicsi zajnak is nagy a hangja
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
