Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
A magyar kockázatitőke-piacot alaposan felpörgette a Jeremie-program. Egy friss felmérés szerint főleg startupok juthattak pénzhez - a program vége azonban vészesen közeleg, még soktízmilliárd forintot kell kihelyezniük a nyertes cégeknek december 10-ig. Sosem volt még ekkora esély az induló cégek előtt - kérdés, hogy van-e elegendő jó startup, amibe érdemes milliókat feccölni.

Kulcsszerepe volt a hazai kockázati tőke iparág fejlődésében a 2010-től meghirdetett Jeremie-programoknak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank témaelemzéséből. A kockázatitőke-iparágra vonatkozó tanulmányhoz az adatokat a felügyelt alapkezelőktől kérték be 2010 és 2014 között, ezt interjúkkal egészítették ki.

Az elemzéshez kapcsolódó háttérbeszélgetésen elhangzott: bár Európa- és régiószerte már korábban is népszerű volt a kockázati tőke, Magyarországon nem volt elterjedt, inkább a nemzetközi cégek tartottak fent irodákat Budapesten, de azokat is bezárták a válság során. Ezek a cégek jellemzően érett, működő cégekre, a korábbi tulajdonosok kivásárlására koncentrálnak.

A 2009-ben meghirdetett első Jeremie-program nyomán azonban a kockázati tőke szektor korai stádiumú, úgynevezett venture capital típusú befektetéseket megvalósító ágazata új lendületet kapott. Az első és a 2012-ben meghirdetett második program keretében egyre több kockázati tőkealap-kezelő alakult meg, amelyek – jórészt európai uniós, kisebb hányadában magánforrások bevonásával fokozatosan hozták létre kockázati tőkealapjaikat.

Mi az a Jeremie?

A 2007-2013-as időszakra az Európai Bizottság kezdeményezésére az Unió strukturális alapjainak egy részéből visszatérítendő jellegű finanszírozási támogatásokat hirdettek meg, aminek része a Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises-program, vagyis a Jeremie-program.

A források elosztására jött létre Magyarországon 2007-ben a Magyar Vállalkozásfinaszírozási (MV) Zrt. A cég több programot is meghirdetett, ebből az  egyik a Kockázati Tőke-program. Ennek keretében az MV Zrt. 2009 végén írt alá közvetítői szerződést 8 hazai kockázati tőketársasággal, melyek összesen 45 milliárd forinttal gazdálkodó kockázati tőkealap kezelésével rajtoltak el (ez volt a Jeremie I. kiírása), ezt követte még 4 Jeremie-kör. Összesen nagyjából 130 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet kockázati tőke formájában kezelnek az alapok.

Az alapkezelők tulajdonhányad fejében tőkejuttatást nyújtanak ezeknek a cégeknek, akik aztán a portfóliójukat alkotják. A cél, hogy a kezdeti cégértéket viszonylag rövid időn, 3-5 éven belül  sokszorosára növeljék. Ha ez megtörténik, akkor lehet értékesíteni a céget (exit), vagy tőzsdére vinni (IPO) - ebből realizálja aztán a hasznot az alap, amely vissza tudja fizetni a támogatást az EU-nak, illetve hozamot fizet a befektetőinek. Mindeközben persze jól járnak a portfóliócégek is, hiszen tovább tudnak növekedni és a haszonból ők is részesülnek.

Honnan jön a magyar kockázati tőke?

A jegybanki elemzés megállapította: a vizsgált időszak forrásgyűjtéseinek, befektetéseinek bő 70 százaléka Jeremie-alapokhoz kapcsolódik. A források döntő hányada így uniós forrás. A második helyen a bankok állnak a finanszírozók között - igaz, ezek nagyrészt állami hátterű intézmények, elsősorban az MFB.

 

 

A kockázati tőke esetében hagyományosnak tekinthető intézményi befektetőktől (például nyugdíjalapok) érkező források mértéke nagyon alacsony. Potenciális forrás lehetne a befektetési alapok piaca, amelybe az utóbbi időben dőlt a tőke - úgy tűnik azonban, egyelőre nincs meg a szándék az alapkezelők részéről.

Hova megy a kockázati tőke?

Az időszakban az alapok 271 befektetést hajtottak végre 72 milliárd forint értékben. 2014 második felére közel 300 millióra nőtt az átlagos befektetési érték.  A legtöbb befektetés mindazonáltal 100 millió forint alatti - ez nemzetközi összehasonlításban alacsony összeg. Ennek oka, hogy jellemzően korai életfázisban lévő cégek a célpontok. Mindazonáltal a pályájuk legelején járó cégek kapták a legkevesebb tőkét (ún. seed- azaz magvető-befektetés).

 

 

Az indikatív ajánlatok körülbelül feléből lett tényleges befektetés - ez nagyjából megfelel a nemzetközi trendeknek.

A legnagyobb arányban startup cégek jutottak befektetéshez. A négy legnépszerűbb szakág az élettudomány (orvostudomány), az IT és elektronika, az egyéb fogyasztói szolgáltatások, valamint az üzleti és ipari szolgáltatások. Kijelenthető: a befektetők olyan iparágakat keresnek, amelyek innovatívak, nagy fejlődés előtt állnak.

 

 

Jellemzően részvénybefektetéssel szállnak be az alapok, ez minden esetben tőkeemelést, és nem kivásárlást jelent (erre a Jeremie egyébként nem is használható).

Hogyan sikerül kiszállni?

A vizsgált időszakban 50 exitre került sor, a következő 3-5 évben érhetnek olyan stádiumba a befektetések, hogy ez a szám felpörög. Közülük a Jeremie- alapok csak 12 exiten vannak túl, ebből 2 volt sikeres, 10 sztori pedig leírással ért véget.

Sikeres Jeremie-exitek

- Cryo Management, biotechnológia, alapkezelő: PortfoLion  - részletek >>

- MediMass, orvostechnológia, alapkezelő: Euroventures - részletek >>

Élet a Jeremie után: hogyan tovább?

A Jeremie-alapoknak a kitolt határidőnek köszönhetően 2015 végéig kell kihelyezniük a tőkét. 2014 harmadik negyedévéig nagyjából 70 milliárdot helyeztek ki a 130 milliárdos keretből. Ez azt jelenti, hogy komoly kihelyezési kényszerben vannak az alapok, felpöröghet idén a program - óriási kérdés, hogy van-e elég életképes startup ehhez Magyarországon. Egyelőre azt is nehéz megítélni, hogy az eddig (jórészt uniós, tehát közösségi forrásból) kihelyezett pénz jó helyre ment-e - a felügyelet a befektetéseket nem üzleti szempontból vizsgálja, hanem a jogszabályoknak, a befektetési szabályzatnak való megfelelés szempontjából, márpedig ilyen szempontból semmi kirívó hibát nem találtak.

Emlékeztetőül: 12 Jeremie-exitből eddig 2 volt sikeres - igaz, nem telt el elég idő a befektetések óta ahhoz, hogy ennek az aránynak egyelőre túl nagy jelentőséget tulajdonítsunk.  Ráadásul a nemzetközi iparági tapasztalatok szerint a kockázatitőke-befektetések nagyságrendileg 20 százaléka zárul pozitív hozammal - az ezeken elért nyereség viszont ellentételezheti a többi befektetés veszteségeit.

Akinek azonban startup-cége van Magyarországon, most minden korábbinál nagyobb esélye van, hogy tőkét szerezzen. A tőke mellé persze más is jár: a befektetők menedzsment-ismereteket is adnak, kapcsolatrendszert, értékesítési stratégiát - az igazán gondos befektető nem véletlenül ültet tagot, tagokat a vezetésbe, és vesz részt az operációban is. Az MNB háttérbeszélgetésén a program egyik sikerének épp azt nevezték, hogy egyáltalán kialakult az a szakembergárda Magyarországon, amely a befektetői szemlélet mellett a mendezsment-szemléletet is magáénak mondhatja, alkalmas a kockázatitőke-kezelés feladatára.

A mostani tőke-túlkínálat nem csak megnehezíti a kihelyezést, hanem azt is jelenti: nem vezetne jóra, ha 2015 végén egyszerűen csak elvágnák a forrásokat, fontos lenne, hogy 2015 után következzen a folytatás. Erről egyelőre nem sokat tudni, a hírek szerint a háttérben folynak az egyeztetések. A program folytatása egyúttal helyet teremtene a sikeres exitek után felszabaduló tőkének is, amely így a kockázatitőke-piacon maradhatna. Nem utolsó szempont az sem, hogy a 90-es években indult családi vállalkozások zöme generációváltás előtt áll, és nem mindig van meg az utód a családon belül - a buyout-típusú tranzakciókkal működő kockázati tőkealapoknak ezen a téren nagy szerepe lehetne.

Az MNB elemzése a hazai kockázati tőkealap-kezelők és alapok működéséről itt érhető el >>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Ismét jön a pályázat: új lehetőség a taxisoknak
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 14. 10:48
Hamarosan újra pályázhatnak a taxisok kormányzati támogatásra elektromos autók beszerzéséhez, jelentett be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.
KKV Iparűzési adó: erre figyelnie kell a cégeknek
Privátbankár.hu | 2021. február 24. 13:40
Az alacsonyabb iparűzési adómérték automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv), és a március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető. Ez utóbbihoz mindössze egy nyilatkozat benyújtására van szükség. Ma reggelig az érintett kkv-k csaknem 90 százalékától, mintegy 410 ezer vállalkozástól már be is érkezett a nyilatkozat az adóhivatalhoz - közölte a Pénzügyminisztérium.
KKV Fontos részleteket tudtunk meg az Orbán-kormány gyorskölcsönéről
Baka F. Zoltán - Kollár Dóra - Vég Márton | 2021. február 9. 05:51
Inkább vidékieknek, de nem az agráriumban érdekelt vállalkozásoknak szánják a 10 milliós kamatmentes hitelt, amihez katások is hozzáférhetnek, és a pénzt akár egy másik hitel kiváltására is lehetne fordítani. Itt tart az előkészítő munka, amivel e hét végén végeznek, mások mellett az MKIK bevonásával. Megkérdeztünk több érintett szakmai szervezetet és érdekképviseletet arról, hogy mit gondolnak a programról. És az ötletgazdát is.
KKV Soha nem fogyott még ennyi hitel a Takarékbank MFB Pontjain
Privátbankár.hu | 2021. január 20. 14:55
Több mint 67 milliárd forintot folyósítottak a Takarékbank vezette konzorcium MFB Pontjai tavaly a vállalkozásoknak és a lakosságnak, ami rekordnak számít. A 2016-os indulás óta a legjobb évet zárták, túlszárnyalva az előzetes tervet, és így támogatva a gazdaság működésének fenntartását a válsághelyzetben. A vállalkozások leginkább a nulla százalékos forgóeszközhitelt keresték, amelyet a járvány következményeinek enyhítésére indítottak el, de sokan igényeltek kedvezményes forrást a válságra reagáló fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz is. Az MFB Pontok az észak- és a dél-alföldi régióban fogadták be a legtöbb igénylést. Idén a hétéves uniós költségvetési ciklus kifutása miatt nem várnak bővülést, hanem a tavalyihoz hasonló forgalomra készülnek.
KKV A pandémia közepette se szüntették meg tömegesen a cégeket az országban
MTI | 2021. január 20. 06:40
A Nemzeti Cégtár adatai szerint nem következett be az, amire számítani lehetett.
KKV Még mindig nagyon kelendő az NHP Hajrá
Privátbankár.hu | 2021. január 5. 17:11
Még mindig jelentős az érdeklődés.
KKV Túszul ejtette a cégeket a Facebook: Stockholm-szindrómában a kkv-k
Privátbankár.hu | 2020. december 15. 12:27
 A Facebook már nemcsak a kis- és közepes vállalkozások legnépszerűbb marketingeszköze, hanem a leghatékonyabbra értékelt is. A legtöbb kkv oda menekült a koronavírus „elől”, azonban a kék óriás egyre többet követel a sikerért cserébe, mégis jobban bíznak benne. Stockholm-szindrómában a kkv-k – derül ki a Marketing Commando tíz éve folyó felmérésének idei eredményéből.
KKV Támadás a KATA ellen: ez volt az oka?
Baka F. Zoltán | 2020. december 10. 05:11
Sem a járvány, sem a gazdasági válság nem tudott megálljt parancsolni az egyéni vállalkozások gyarapodásának.
KKV Hiába gondolja másképpen a kormány, szükség lenne a bértámogatásra
Valkai Nikoletta | 2020. november 2. 17:41
Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.
KKV Új kezességvállalási konstrukciót élesített a kkv-knak a Garantiqa
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 10:51
Az Investment Hitelgarancia az 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A programban eddig közel 7500 hazai vállalkozás összesen 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.