A szervezet 2500 ipari vállalkozást kérdezett meg, és majdnem minden második (45 százalék) nyilatkozott úgy, hogy tervez az idén beruházást külföldön. A cégek több térséget is megjelölhettek, és a kelet-közép-európai régiót - az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országok csoportját - 23 százalékuk választotta, ami 1 százalékpontos csökkenés a tavalyihoz képest, és alig a fele a 2006-ban regisztrált 43 százaléknak.

A negyedük jönne ide

Ugyanakkor a 2006-os érték csak az uniós csatlakozást követő felfokozott érdeklődést jelzi, ezért a visszaesés egy normalizálódási folyamat része is - emelték ki a DIHK kutatói.

A térség vonzereje a német ipar számára 2010 óta nem változott, rendre 23-25 százalék körül volt a külföldi beruházásokat tervező cégek körében a kelet-közép-európai régió iránt érdeklődő vállalatok aránya. Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országok csoportja így nagyjából egy szinten áll Dél-Amerikával és Ázsia Kínán kívüli térségével.

Aggódnak Németországért

A Kelet-Közép-Európában beruházást fontolgató német ipari cégek sorában kiemelkedően magas (45, illetve 65 százalékos) azoknak a társaságoknak az aránya, amelyek aggódnak a németországi munka- és energiaköltségek emelkedése miatt - mutatták ki a felmérésben. 

A tervezett beruházások motivációját kutatva azt is megállapították, hogy a költségcsökkentés más térségekhez viszonyítva a kelet-közép-európai terveknél a legfontosabb tényező. A termelési költségek visszaszorítása céljával végrehajtani tervezett beruházások aránya 32 százalék, míg például Észak-Amerikát tekintve ez az arány csupán 7 százalék, Nyugat-Európát tekintve pedig 18 százalék.

Az új piacok megnyitása viszont más régiókhoz képest kevésbé jelentős tényező, hiszen a térség piacai viszonylag kicsik és többnyire jól elérhetők Németországból is - áll a DIHK elemzésében, amely szerint végeredményben Kelet-Közép-Európa gyakran a "meghosszabbított munkapad" szerepét tölti be a német iparvállalatok számára.