A cikk a Piac & Profit magazin december-januári számában jelent meg.
A következő lapszám február 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
Elismerés, megerősítés, tehermentesítés. A három hívószó köré felépített kkv-stratégia kidolgozásának szükségességét az a felismerés hívta életre, hogy a Magyarországon működő vállalkozások mindegyike más és más, így kihívásaik is különbözőek. Egy dolog azonban mindenképpen közös bennük: működésük bizonyos pontjain érintkeznek az állammal, legyen szó akár az engedélyek kiállításáról, az adóbevallás elkészítéséről vagy éppen a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről – derült ki György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár szavaiból.
Vállalkozásbarát környezet
Az egyik cél tehát a vállalkozásbarát környezet megteremtése, amely minden kkv számára előnyös, hiszen például csökkenti az adminisztrációval töltött időt és a bürokratikus terheket is. Ugyanakkor György László kiemelte, hogy ésszerű a tehermentesítés során kompromisszumokat kötni, mivel a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem legalább annyira fontos, mint a vállalkozások szabadsága. Mint mondta, a kormány célja, hogy a társadalmi célok a vállalkozások lehető legalacsonyabb adminisztrációs terhelése mellett valósuljanak meg.
– Számos adminisztrációs teherre a vállalkozások digitalizációs átállása jelentené a megoldást, amit a kormány annyiban tekint állami a feladatnak, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a cégeket erre ösztönözhetik – mutatott rá az államtitkár.
|
| György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelõs államtitkára és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. MTI/Illyés Tibor |
A sikeres cégeket itthon tartani, a kisvállalkozókat segíteni
Már most is vannak rendkívül sikeres magyar tulajdonú vállalkozások. György László szerint a feladat minden támogatást megadni a számukra azért, hogy képesek legyenek továbbnőni az ország elhagyása és külföldi felvásárlók nélkül. Emellett a kisvállalkozói rétegről sem feledkeznének meg, számukra olyan programokat terveznek, amelyek hatékonyabbá tehetik a működésüket. E cégek számára fejlődési lehetőséget biztosítanak például a Modern Vállalkozások és Modern Mintaüzem projektek és a vállalkozói mentorprogramok is (erről lapunk 32. oldalán olvashat). Emellett jelenleg is fejlesztés alatt áll egy, a kkv-k számára hasznos információkat összegyűjtő kormányzati portál, amelynek első funkciói várhatóan 2020 tavaszán lesznek elérhetőek.
A vállalkozások környezettudatos működésének erősítéséhez és a zöld gazdaságban rejlő üzleti lehetőségek kihasználásának elősegítéséhez a kormány az eszközt például a kkv-k épületenergetikai fejlesztéseinek támogatására szolgáló GINOP-programokban vagy az energiaszektorban a METÁR-tenderben látja.
Folyik az átalakítás a szak- és felnőttképzésben
A nagy ívű tervek megvalósításához azonban szükség van megfelelő mennyiségű és a cégek igényeit fedő képzettséggel rendelkező munkavállalókra is. Ehhez kapcsolódó kérdésünkre az államtitkár elmondta, hogy a szak- és felnőttképzés jelenleg is folyó átalakításának fő célja, hogy a vállalkozók igényeihez jobban és rugalmasabban alkalmazkodó rendszert alakítsanak ki.
– A nemzetközi – például holland, német, osztrák – gyakorlatok alapján szeretnénk jutalmazni azokat a képzéseket, amelyeket elvégezve a munkavállalók nagyobb eséllyel és magasabb bérrel találnak munkát – fogalmazott az államtitkár, aki fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a big data megoldások is segítenek a képzések formálásában. – Az egyetemi információs rendszereket (Neptun) összekötöttük a NAV adatbázisával. Ennek segítségével meg tudjuk mondani, hogy egy végzett milyen gyorsan helyezkedik el a munkaerőpiacon, a munkaköre megfelel-e a tanulmányainak, mennyit keres, és mennyit fog keresni három, négy év múlva.
Az államtitkár elmondta, hogy hasonló egységes rendszert fejlesztenek a szak- és felnőttképzés területén is, hozzátéve, hogy a „magyar kormány itt a világ előtt jár”.
– A vállalkozóvá válásáért nem lehet eleget tenni. Azon dolgozunk, hogy vonzó életpályává tegyük a vállalkozást, és legyenek olyan programjaink, amelyek a vállalkozási kedvet növelik. Ilyen kezdeményezés például a PÉNZ7 Pénzügyi és Vállalkozói Témahét vagy részben a Tanítsunk Magyarországért program – fogalmazott György László.
Garanciát vállal az állam
Annak kapcsán, hogy milyen konkrét intézkedésekre lehet számítani a stratégia keretében, György László példaként elmondta, hogy az elérhető uniós forrásokból folyósított kedvezményes kamatozású kkv-hitelek mellett elérhető a garanciaprogram is. Ennek lényege, hogy azon kis- és középvállalkozások esetében, amelyek önerőből nem jutnának hitelhez, de egyébként piacképes termékkel rendelkeznek, az állam garanciát vállal, hogy a kereskedelmi bankok vállalják a hitelfolyósítást. Az államtitkár kiemelte, hogy így nem veszik ki a piaci kockázatvállalást a rendszerből, mégis segítséget nyújtanak a kevésbé tőkeerős cégeknek.
A kormány.hu oldalon teljes egészében elérhető stratégiában szereplő számok igazolják a György László által vázolt képet: ténylegesen döntő többségben vannak a mikro- és kisvállalkozások a magyar cégek között. A 2017-es adatok alapján az látszott, hogy a közel 560 ezer működő cég 93,1 százalékát mikro-, míg 5,8 százalékát kisvállalkozások adták, és a tapasztalatok szerint pont ezek azok a cégek, amelyek sokszor csak nehezen jutnak hitelhez.
Szintén a kkv-kat segíti az a program, amelyen az ITM a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közösen dolgozik – ez olyan cégeket céloz majd, amelyek most készülnek kilépni a nemzetközi piacra. Az exporttámogatás az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál jelenleg a Magyar Multi Programban jelenik meg, ahol projektalapú vissza nem térítendő támogatással és tanácsadással segítik az ígéretes vállalkozásokat.
A stratégiai pillérek konkrét intézkedései
A stratégiát ismertető dokumentumot megnézve több érdekességet is találni egyébként, például azt is tervezi a kormány, hogy a NAV által elkészített vállalati adóbevallások körét is szélesíti, és az itthon még újdonságnak számító, interneten szerveződő üzleti rendszerekhez kapcsolódó vállalkozások működési környezetét is felülvizsgálnák. Idetartozik az egyéni tartalmat fizetőkapu mögé rejtő oldalakat használó cégek működése.
A digitalizáció jegyében készülnek a vállalkozói mobilalkalmazás továbbfejlesztésére, a felhőalapú, NAV-hoz bekötött könyvelőrendszerek bevezetésének és az e-számlázás használatának ösztönzésére, valamint az online hatósági ügyintézést is még jobban kiterjesztené a kormány. A tervek szerint könnyebb lesz az adatszerzés a potenciális üzleti partnerekről is, mivel az egyes állami szervek nyilvános adatszolgáltatási körét is bővítenék.
A kkv-k pénzhez jutásának elősegítése érdekében tervben van a Magyar Tőkealap Program kidolgozása, valamint a már működő alapok rendszerének áttekintése és megerősítése. Emellett számítani lehet gazdaságfejlesztési városi alapok felállítására, az egységes hiteligénylési rendszer megteremtésére a mikrovállalkozások számára, valamint a jelenleg futó inkubátor- és kockázatitőke-programok értékelésére és felülvizsgálatára is. A kormány támogatná például a cégek a Budapesti Értéktőzsde XTEND piacára történő belépését is.
A beruházások ugyanis a harmadik negyedévben is éves szinten két számjeggyel zuhantak. 
