Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
2019 novemberében új időszámítás kezdődött a vállalkozásfejlesztésben: megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által készített és a kormány által a közelmúltban elfogadott kkv-stratégia, amely a 2030-ig tartó időszakra meghatározza a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősítésének intézményrendszerét és irányait. Ezzel kapcsolatban dr. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára válaszolt kérdéseinkre.

A cikk a Piac & Profit magazin december-januári számában jelent meg.

A következő lapszám február 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

Elismerés, megerősítés, tehermentesítés. A három hívószó köré felépített kkv-stratégia kidolgozásának szükségességét az a felismerés hívta életre, hogy a Magyarországon működő vállalkozások mindegyike más és más, így kihívásaik is különbözőek. Egy dolog azonban mindenképpen közös bennük: működésük bizonyos pontjain érintkeznek az állammal, legyen szó akár az engedélyek kiállításáról, az adóbevallás elkészítéséről vagy éppen a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről – derült ki György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár szavaiból.

Vállalkozásbarát környezet

Az egyik cél tehát a vállalkozásbarát környezet megteremtése, amely minden kkv számára előnyös, hiszen például csökkenti az adminisztrációval töltött időt és a bürokratikus terheket is. Ugyanakkor György László kiemelte, hogy ésszerű a tehermentesítés során kompromisszumokat kötni, mivel a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem legalább annyira fontos, mint a vállalkozások szabadsága. Mint mondta, a kormány célja, hogy a társadalmi célok a vállalkozások lehető legalacsonyabb adminisztrációs terhelése mellett valósuljanak meg.

– Számos adminisztrációs teherre a vállalkozások digitalizációs átállása jelentené a megoldást, amit a kormány annyiban tekint állami a feladatnak, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a cégeket erre ösztönözhetik – mutatott rá az államtitkár.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelõs államtitkára és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. MTI/Illyés Tibor

A sikeres cégeket itthon tartani, a kisvállalkozókat segíteni

Már most is vannak rendkívül sikeres magyar tulajdonú vállalkozások. György László szerint a feladat minden támogatást megadni a számukra azért, hogy képesek legyenek továbbnőni az ország elhagyása és külföldi felvásárlók nélkül. Emellett a kisvállalkozói rétegről sem feledkeznének meg, számukra olyan programokat terveznek, amelyek hatékonyabbá tehetik a működésüket. E cégek számára fejlődési lehetőséget biztosítanak például a Modern Vállalkozások és Modern Mintaüzem projektek és a vállalkozói mentorprogramok is (erről lapunk 32. oldalán olvashat). Emellett jelenleg is fejlesztés alatt áll egy, a kkv-k számára hasznos információkat összegyűjtő kormányzati portál, amelynek első funkciói várhatóan 2020 tavaszán lesznek elérhetőek.

A vállalkozások környezettudatos működésének erősítéséhez és a zöld gazdaságban rejlő üzleti lehetőségek kihasználásának elősegítéséhez a kormány az eszközt például a kkv-k épületenergetikai fejlesztéseinek támogatására szolgáló GINOP-programokban vagy az energiaszektorban a METÁR-tenderben látja.

Folyik az átalakítás a szak- és felnőttképzésben

A nagy ívű tervek megvalósításához azonban szükség van megfelelő mennyiségű és a cégek igényeit fedő képzettséggel rendelkező munkavállalókra is. Ehhez kapcsolódó kérdésünkre az államtitkár elmondta, hogy a szak- és felnőttképzés jelenleg is folyó átalakításának fő célja, hogy a vállalkozók igényeihez jobban és rugalmasabban alkalmazkodó rendszert alakítsanak ki.

– A nemzetközi – például holland, német, osztrák – gyakorlatok alapján szeretnénk jutalmazni azokat a képzéseket, amelyeket elvégezve a munkavállalók nagyobb eséllyel és magasabb bérrel találnak munkát – fogalmazott az államtitkár, aki fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a big data megoldások is segítenek a képzések formálásában. – Az egyetemi információs rendszereket (Neptun) összekötöttük a NAV adatbázisával. Ennek segítségével meg tudjuk mondani, hogy egy végzett milyen gyorsan helyezkedik el a munkaerőpiacon, a munkaköre megfelel-e a tanulmányainak, mennyit keres, és mennyit fog keresni három, négy év múlva.

Az államtitkár elmondta, hogy hasonló egységes rendszert fejlesztenek a szak- és felnőttképzés területén is, hozzátéve, hogy a „magyar kormány itt a világ előtt jár”.

– A vállalkozóvá válásáért nem lehet eleget tenni. Azon dolgozunk, hogy vonzó életpályává tegyük a vállalkozást, és legyenek olyan programjaink, amelyek a vállalkozási kedvet növelik. Ilyen kezdeményezés például a PÉNZ7 Pénzügyi és Vállalkozói Témahét vagy részben a Tanítsunk Magyarországért program – fogalmazott György László.

Garanciát vállal az állam

Annak kapcsán, hogy milyen konkrét intézkedésekre lehet számítani a stratégia keretében, György László példaként elmondta, hogy az elérhető uniós forrásokból folyósított kedvezményes kamatozású kkv-hitelek mellett elérhető a garanciaprogram is. Ennek lényege, hogy azon kis- és középvállalkozások esetében, amelyek önerőből nem jutnának hitelhez, de egyébként piacképes termékkel rendelkeznek, az állam garanciát vállal, hogy a kereskedelmi bankok vállalják a hitelfolyósítást. Az államtitkár kiemelte, hogy így nem veszik ki a piaci kockázatvállalást a rendszerből, mégis segítséget nyújtanak a kevésbé tőkeerős cégeknek.

A kormány.hu oldalon teljes egészében elérhető stratégiában szereplő számok igazolják a György László által vázolt képet: ténylegesen döntő többségben vannak a mikro- és kisvállalkozások a magyar cégek között. A 2017-es adatok alapján az látszott, hogy a közel 560 ezer működő cég 93,1 százalékát mikro-, míg 5,8 százalékát kisvállalkozások adták, és a tapasztalatok szerint pont ezek azok a cégek, amelyek sokszor csak nehezen jutnak hitelhez.

Szintén a kkv-kat segíti az a program, amelyen az ITM a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közösen dolgozik – ez olyan cégeket céloz majd, amelyek most készülnek kilépni a nemzetközi piacra. Az exporttámogatás az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál jelenleg a Magyar Multi Programban jelenik meg, ahol projektalapú vissza nem térítendő támogatással és tanácsadással segítik az ígéretes vállalkozásokat.

A stratégiai pillérek konkrét intézkedései

A stratégiát ismertető dokumentumot megnézve több érdekességet is találni egyébként, például azt is tervezi a kormány, hogy a NAV által elkészített vállalati adóbevallások körét is szélesíti, és az itthon még újdonságnak számító, interneten szerveződő üzleti rendszerekhez kapcsolódó vállalkozások működési környezetét is felülvizsgálnák. Idetartozik az egyéni tartalmat fizetőkapu mögé rejtő oldalakat használó cégek működése.

A digitalizáció jegyében készülnek a vállalkozói mobilalkalmazás továbbfejlesztésére, a felhőalapú, NAV-hoz bekötött könyvelőrendszerek bevezetésének és az e-számlázás használatának ösztönzésére, valamint az online hatósági ügyintézést is még jobban kiterjesztené a kormány. A tervek szerint könnyebb lesz az adatszerzés a potenciális üzleti partnerekről is, mivel az egyes állami szervek nyilvános adatszolgáltatási körét is bővítenék.

A kkv-k pénzhez jutásának elősegítése érdekében tervben van a Magyar Tőkealap Program kidolgozása, valamint a már működő alapok rendszerének áttekintése és megerősítése. Emellett számítani lehet gazdaságfejlesztési városi alapok felállítására, az egységes hiteligénylési rendszer megteremtésére a mikrovállalkozások számára, valamint a jelenleg futó inkubátor- és kockázatitőke-programok értékelésére és felülvizsgálatára is. A kormány támogatná például a cégek a Budapesti Értéktőzsde XTEND piacára történő belépését is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Iparűzési adó: erre figyelnie kell a cégeknek
Privátbankár.hu | 2021. február 24. 13:40
Az alacsonyabb iparűzési adómérték automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv), és a március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető. Ez utóbbihoz mindössze egy nyilatkozat benyújtására van szükség. Ma reggelig az érintett kkv-k csaknem 90 százalékától, mintegy 410 ezer vállalkozástól már be is érkezett a nyilatkozat az adóhivatalhoz - közölte a Pénzügyminisztérium.
KKV Fontos részleteket tudtunk meg az Orbán-kormány gyorskölcsönéről
Baka F. Zoltán - Kollár Dóra - Vég Márton | 2021. február 9. 05:51
Inkább vidékieknek, de nem az agráriumban érdekelt vállalkozásoknak szánják a 10 milliós kamatmentes hitelt, amihez katások is hozzáférhetnek, és a pénzt akár egy másik hitel kiváltására is lehetne fordítani. Itt tart az előkészítő munka, amivel e hét végén végeznek, mások mellett az MKIK bevonásával. Megkérdeztünk több érintett szakmai szervezetet és érdekképviseletet arról, hogy mit gondolnak a programról. És az ötletgazdát is.
KKV Soha nem fogyott még ennyi hitel a Takarékbank MFB Pontjain
Privátbankár.hu | 2021. január 20. 14:55
Több mint 67 milliárd forintot folyósítottak a Takarékbank vezette konzorcium MFB Pontjai tavaly a vállalkozásoknak és a lakosságnak, ami rekordnak számít. A 2016-os indulás óta a legjobb évet zárták, túlszárnyalva az előzetes tervet, és így támogatva a gazdaság működésének fenntartását a válsághelyzetben. A vállalkozások leginkább a nulla százalékos forgóeszközhitelt keresték, amelyet a járvány következményeinek enyhítésére indítottak el, de sokan igényeltek kedvezményes forrást a válságra reagáló fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz is. Az MFB Pontok az észak- és a dél-alföldi régióban fogadták be a legtöbb igénylést. Idén a hétéves uniós költségvetési ciklus kifutása miatt nem várnak bővülést, hanem a tavalyihoz hasonló forgalomra készülnek.
KKV A pandémia közepette se szüntették meg tömegesen a cégeket az országban
MTI | 2021. január 20. 06:40
A Nemzeti Cégtár adatai szerint nem következett be az, amire számítani lehetett.
KKV Még mindig nagyon kelendő az NHP Hajrá
Privátbankár.hu | 2021. január 5. 17:11
Még mindig jelentős az érdeklődés.
KKV Túszul ejtette a cégeket a Facebook: Stockholm-szindrómában a kkv-k
Privátbankár.hu | 2020. december 15. 12:27
 A Facebook már nemcsak a kis- és közepes vállalkozások legnépszerűbb marketingeszköze, hanem a leghatékonyabbra értékelt is. A legtöbb kkv oda menekült a koronavírus „elől”, azonban a kék óriás egyre többet követel a sikerért cserébe, mégis jobban bíznak benne. Stockholm-szindrómában a kkv-k – derül ki a Marketing Commando tíz éve folyó felmérésének idei eredményéből.
KKV Támadás a KATA ellen: ez volt az oka?
Baka F. Zoltán | 2020. december 10. 05:11
Sem a járvány, sem a gazdasági válság nem tudott megálljt parancsolni az egyéni vállalkozások gyarapodásának.
KKV Hiába gondolja másképpen a kormány, szükség lenne a bértámogatásra
Valkai Nikoletta | 2020. november 2. 17:41
Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.
KKV Új kezességvállalási konstrukciót élesített a kkv-knak a Garantiqa
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 10:51
Az Investment Hitelgarancia az 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A programban eddig közel 7500 hazai vállalkozás összesen 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott.
KKV Kevesebb adókedvezményre csaptak le a magyar cégek, mint korábban
Privátbankár.hu | 2020. október 2. 14:13
Megjelent a költségvetési zárszámadás a 2019-es évről, amely egyebek mellett az adókedvezmények keretében be nem szedett pénzekről is számot vet. Most kiderül, mennyi pénzt és milyen formában hagyott a cégeknél a kormány.
hírlevél
depositphotos