<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p
KKV
2019 novemberében új időszámítás kezdődött a vállalkozásfejlesztésben: megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által készített és a kormány által a közelmúltban elfogadott kkv-stratégia, amely a 2030-ig tartó időszakra meghatározza a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősítésének intézményrendszerét és irányait. Ezzel kapcsolatban dr. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára válaszolt kérdéseinkre.

A cikk a Piac & Profit magazin december-januári számában jelent meg.

A következő lapszám február 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

Elismerés, megerősítés, tehermentesítés. A három hívószó köré felépített kkv-stratégia kidolgozásának szükségességét az a felismerés hívta életre, hogy a Magyarországon működő vállalkozások mindegyike más és más, így kihívásaik is különbözőek. Egy dolog azonban mindenképpen közös bennük: működésük bizonyos pontjain érintkeznek az állammal, legyen szó akár az engedélyek kiállításáról, az adóbevallás elkészítéséről vagy éppen a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről – derült ki György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár szavaiból.

Vállalkozásbarát környezet

Az egyik cél tehát a vállalkozásbarát környezet megteremtése, amely minden kkv számára előnyös, hiszen például csökkenti az adminisztrációval töltött időt és a bürokratikus terheket is. Ugyanakkor György László kiemelte, hogy ésszerű a tehermentesítés során kompromisszumokat kötni, mivel a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem legalább annyira fontos, mint a vállalkozások szabadsága. Mint mondta, a kormány célja, hogy a társadalmi célok a vállalkozások lehető legalacsonyabb adminisztrációs terhelése mellett valósuljanak meg.

– Számos adminisztrációs teherre a vállalkozások digitalizációs átállása jelentené a megoldást, amit a kormány annyiban tekint állami a feladatnak, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a cégeket erre ösztönözhetik – mutatott rá az államtitkár.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelõs államtitkára és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. MTI/Illyés Tibor

A sikeres cégeket itthon tartani, a kisvállalkozókat segíteni

Már most is vannak rendkívül sikeres magyar tulajdonú vállalkozások. György László szerint a feladat minden támogatást megadni a számukra azért, hogy képesek legyenek továbbnőni az ország elhagyása és külföldi felvásárlók nélkül. Emellett a kisvállalkozói rétegről sem feledkeznének meg, számukra olyan programokat terveznek, amelyek hatékonyabbá tehetik a működésüket. E cégek számára fejlődési lehetőséget biztosítanak például a Modern Vállalkozások és Modern Mintaüzem projektek és a vállalkozói mentorprogramok is (erről lapunk 32. oldalán olvashat). Emellett jelenleg is fejlesztés alatt áll egy, a kkv-k számára hasznos információkat összegyűjtő kormányzati portál, amelynek első funkciói várhatóan 2020 tavaszán lesznek elérhetőek.

A vállalkozások környezettudatos működésének erősítéséhez és a zöld gazdaságban rejlő üzleti lehetőségek kihasználásának elősegítéséhez a kormány az eszközt például a kkv-k épületenergetikai fejlesztéseinek támogatására szolgáló GINOP-programokban vagy az energiaszektorban a METÁR-tenderben látja.

Folyik az átalakítás a szak- és felnőttképzésben

A nagy ívű tervek megvalósításához azonban szükség van megfelelő mennyiségű és a cégek igényeit fedő képzettséggel rendelkező munkavállalókra is. Ehhez kapcsolódó kérdésünkre az államtitkár elmondta, hogy a szak- és felnőttképzés jelenleg is folyó átalakításának fő célja, hogy a vállalkozók igényeihez jobban és rugalmasabban alkalmazkodó rendszert alakítsanak ki.

– A nemzetközi – például holland, német, osztrák – gyakorlatok alapján szeretnénk jutalmazni azokat a képzéseket, amelyeket elvégezve a munkavállalók nagyobb eséllyel és magasabb bérrel találnak munkát – fogalmazott az államtitkár, aki fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a big data megoldások is segítenek a képzések formálásában. – Az egyetemi információs rendszereket (Neptun) összekötöttük a NAV adatbázisával. Ennek segítségével meg tudjuk mondani, hogy egy végzett milyen gyorsan helyezkedik el a munkaerőpiacon, a munkaköre megfelel-e a tanulmányainak, mennyit keres, és mennyit fog keresni három, négy év múlva.

Az államtitkár elmondta, hogy hasonló egységes rendszert fejlesztenek a szak- és felnőttképzés területén is, hozzátéve, hogy a „magyar kormány itt a világ előtt jár”.

– A vállalkozóvá válásáért nem lehet eleget tenni. Azon dolgozunk, hogy vonzó életpályává tegyük a vállalkozást, és legyenek olyan programjaink, amelyek a vállalkozási kedvet növelik. Ilyen kezdeményezés például a PÉNZ7 Pénzügyi és Vállalkozói Témahét vagy részben a Tanítsunk Magyarországért program – fogalmazott György László.

Garanciát vállal az állam

Annak kapcsán, hogy milyen konkrét intézkedésekre lehet számítani a stratégia keretében, György László példaként elmondta, hogy az elérhető uniós forrásokból folyósított kedvezményes kamatozású kkv-hitelek mellett elérhető a garanciaprogram is. Ennek lényege, hogy azon kis- és középvállalkozások esetében, amelyek önerőből nem jutnának hitelhez, de egyébként piacképes termékkel rendelkeznek, az állam garanciát vállal, hogy a kereskedelmi bankok vállalják a hitelfolyósítást. Az államtitkár kiemelte, hogy így nem veszik ki a piaci kockázatvállalást a rendszerből, mégis segítséget nyújtanak a kevésbé tőkeerős cégeknek.

A kormány.hu oldalon teljes egészében elérhető stratégiában szereplő számok igazolják a György László által vázolt képet: ténylegesen döntő többségben vannak a mikro- és kisvállalkozások a magyar cégek között. A 2017-es adatok alapján az látszott, hogy a közel 560 ezer működő cég 93,1 százalékát mikro-, míg 5,8 százalékát kisvállalkozások adták, és a tapasztalatok szerint pont ezek azok a cégek, amelyek sokszor csak nehezen jutnak hitelhez.

Szintén a kkv-kat segíti az a program, amelyen az ITM a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közösen dolgozik – ez olyan cégeket céloz majd, amelyek most készülnek kilépni a nemzetközi piacra. Az exporttámogatás az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál jelenleg a Magyar Multi Programban jelenik meg, ahol projektalapú vissza nem térítendő támogatással és tanácsadással segítik az ígéretes vállalkozásokat.

A stratégiai pillérek konkrét intézkedései

A stratégiát ismertető dokumentumot megnézve több érdekességet is találni egyébként, például azt is tervezi a kormány, hogy a NAV által elkészített vállalati adóbevallások körét is szélesíti, és az itthon még újdonságnak számító, interneten szerveződő üzleti rendszerekhez kapcsolódó vállalkozások működési környezetét is felülvizsgálnák. Idetartozik az egyéni tartalmat fizetőkapu mögé rejtő oldalakat használó cégek működése.

A digitalizáció jegyében készülnek a vállalkozói mobilalkalmazás továbbfejlesztésére, a felhőalapú, NAV-hoz bekötött könyvelőrendszerek bevezetésének és az e-számlázás használatának ösztönzésére, valamint az online hatósági ügyintézést is még jobban kiterjesztené a kormány. A tervek szerint könnyebb lesz az adatszerzés a potenciális üzleti partnerekről is, mivel az egyes állami szervek nyilvános adatszolgáltatási körét is bővítenék.

A kkv-k pénzhez jutásának elősegítése érdekében tervben van a Magyar Tőkealap Program kidolgozása, valamint a már működő alapok rendszerének áttekintése és megerősítése. Emellett számítani lehet gazdaságfejlesztési városi alapok felállítására, az egységes hiteligénylési rendszer megteremtésére a mikrovállalkozások számára, valamint a jelenleg futó inkubátor- és kockázatitőke-programok értékelésére és felülvizsgálatára is. A kormány támogatná például a cégek a Budapesti Értéktőzsde XTEND piacára történő belépését is.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Bérmegállapodás: mit kapnak a cégek?
Privátbankár.hu | 2021. november 3. 18:57
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint jelentős előrehaladást értek el a jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában.  
KKV Közel 20 milliárd forintot fektettek be hazai cégekbe a kockázati tőke piac szereplői
Privátbankár.hu | 2021. október 22. 10:04
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentése szerint az egyesület befektető tagjai az idén január- és június közötti időszakban 61 tranzakció keretében összesen 19,813 milliárd forintot fektettek hazai vállalkozásokba.
KKV Még nem késő észbe kapnia a cégeknek, ha így adóznának
Privátbankár.hu | 2021. október 20. 11:06
A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e, hiszen a nyilatkozatot legkésőbb november 20-ig lehet benyújtani – hívta fel a figyelmet a Mazars. Eddig a jogvesztő határidőig lehet beadni a kérelmet arra vonatkozón is, amennyiben új tag kívánna csatlakozni a csoporthoz. A csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak.
KKV 45 ezer vállalkozás hitelét biztosították a válságban
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 30. 10:39
Töretlen az igény a hazai kkv-szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra, derült ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. sajtóbeszélgetésén. Ma már minden harmadik kkv hitele mögött ott állnak.
KKV A kormány készen áll további adócsökkentésekre
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 29. 12:34
Ezt Bodó Sándor mondta egy sajtótájékoztatón.
KKV IPOSZ-vezető: segítség a hitelmoratórium a kkv-knak
MTI | 2021. szeptember 16. 18:18
Nagy segítség a rászoruló családi, mikro- és kisvállalkozásoknak, hogy a kormány meghosszabbította a hitelmoratóriumot a vállalatok számára is - mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke az MTI-nek.
KKV Nehéz helyzetben az éttermek: itt a válasz, miért drágultak meg a vártnál jobban a vacsorák
Kollár Dóra | 2021. szeptember 8. 05:12
Több mint egy hónapja megszűnt az ételkiszállítás és –elvitel kedvezményes áfakulcsa, amely a vártnak megfelelően drágulást hozott az éttermekben, azonban a hízó számlák mögött a vendéglátóipar szereplői más tényezőket is látnak.
KKV K&H: megjött a kisebb és közepes cégek beruházási kedve
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 2. 11:23
Majdnem két éve nem állt ilyen magasan a beruházási hajlandóság a kis- és középvállalkozások körében, derül ki a K&H bizalmi index kutatás legutóbbi eredményeiből.  
KKV Vállalkozói hitelek: milyen lehetőségei vannak most egy kisvállalkozásnak?
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 31. 15:51
A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére több kamattámogatott kölcsön is elérhetővé vált. Ezek közül az NHP Hajrá hitelkerete július elején kimerült, más konstrukciók azonban továbbra is elérhetők a kisvállalati ügyfelek számára. Cikkünkben a támogatott kölcsönök feltételeit hasonlították össze a Bank360 szakértői. 
KKV Milyen veszélyeket rejtenek a közösségi oldalak a kkv-knak – hová fordulhatnak a cégek?
Natív tartalom | 2021. augusztus 26. 13:59
A közösségi média oldalak elsőre a legegyszerűbb megoldásnak tűnhetnek a hirdetni tervező kis- és középvállalkozások számára, ám a szakértők több kockázatra is figyelmeztetnek.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló