|
| A Szilícium-völgy. Fotó: Patrick Nouhailler / Flickr |
A beszélgetés résztvevői Bollobás Márk (SBrick by Vengit), Kovács Péter (xLabs / Central European Startup Awards) és Patrick Cowden (BEYOND Leadership) voltak, a moderátor Dobó Mátyás, azaz Doransky volt a Magyar Telekom képviseletében.
A Szilícum-völgyet másolni már ciki dolog
Vajon a Szilícium-völgy érintése nélkül is érhet el világsikert egy – akár Magyarországról induló – startup? Patrick Cowden szerint igen: egyrészt valójában sosem volt monopóliuma a Szilícium-völgynek a startup-világban, másrészt soha nem is lesz, és ez így van jól – nem az a lényeg, hogy a Völgyből induljon a vállalkozás, sokkal fontosabb, hogy egy jó ötlettel jó helyen és jó időben jelenjünk meg. Kovács Péter ezt még tovább fokozta: szerint az, hogy messze vagyunk a Szilícium-völgytől, direkt pozitívum: így ugyanis sok olyan dolgot fejleszthetünk és próbálhatunk ki, ami Kaliforniában nem lenne már lehetséges. A hátrányok pedig minimálisak: nincsenek már országhatárok, van viszont nálunk is tőke, a jelenlegi helyzet határozottan kedvező a térségben a startupoknak.
Az, hogy „messze vagyunk”, nem csak fizikailag értendő Kovács Péter szerint. Való igaz, hogy az ökoszisztémánk fejlettsége nem éri el a Szilícium-völgyét, de minket nem jellemez az a fajta túltelítettség sem: igaz, hogy tőke bőven van az Öböl partján, de erre a tőkére a jelentkezők száma is igencsak magas. Amerikai vízumot szerezni egyébként elég körülményes. sokkal inkább az a jellemző, hogy az amerikai cégek keresik tevékenységeik kiszervezésének lehetőségét. Erre Európa kifejezetten alkalmas célpont, Európán belül pedig épp a mi térségünk számít olyan megfizethető régiónak, ahol egyébként sok a jó szakember – Kovács Péter ezért határozottan optimista, élvezi a jelenlegi helyzetet.
Patrick Cowden szerint a Szilícium-völgy valójában már nem egy fizikai lokáció a San Francisco-öböl térségében: sokkal inkább egy filozófia, egyfajta hozzáállás – a Szilícium-völgy az emberekben van. A kereket és a tüzet sem San Joséban találták fel: a szabadság, a környezet, a támogató klíma az, ami elősegíti a fejlődést. Éppen ezért nem másolniuk kell a magyaroknak Amerikát – Cowden szerint a világ jövője nem jöhet olyan országból, ami pusztítja a környezetét. A Völgyet másolni ciki, új dolgot kell kitalálni az ott megteremtett alapokon – véli a szakember.
Bollobás Márk ezt azért annyival kiegészítette: a Szilícum-völgyben óriási tőke áll rendelkezésre, ami igen nagy vonzerőt jelent. Az, hogy ez a rendszer így alakult ki, egyébként egyfajta kulturális kérdés is: az, hogy több a magántőke, a kockázati tőke azért is van, mert sokkal jellemzőbb, hogy mások sikerességébe fektetnek. Nálunk alapvetően pesszimistábbak az emberek - de ez az utóbbi időben sokat változott. Bollobás szerint már csak azért sem mindig a legjobb húzás az amerikaiakkal együttműködni, mert az önállóság egy részét így muszáj feladni – pedig sokszor jobb a saját fejünk után menni.
Hol van a híres magyar kreativitás?
Kovács Péter szerint egyfajta evolúción megyünk át: először azt kell megtanulni, egyáltalán hogyan sajátíthatunk el új dolgokat. Olyan irányba kell menni, amikor mi magunk próbálunk új dolgokat létrehozni. A magyarok állítólag híresen kreatívok, de ha körülnézünk, itthon mégis minden valami külföldi licensz alapján készül: hol vannak akkor a saját ötleteink? Bár erre mindig felhozzák példának a Prezit, ezt a példát már gyakorlatilag elkoptattuk - sok ilyen minta kellene még, ami inspirálhatja a fiatalokat .
Az Öbölben óriási tudáskapacitás, „brain power” koncentrálódik – vajon a tyúk volt előbb, vagy a tojás? A tudás vonzza a tőkét, vagy a tőke miatt telepedett ide a rengeteg tudás? – folytatta a gondolatmenetet Cowden. A jövő nagy kérdése, hogyan aktiváljuk a Magyarországon meglévő komoly szellemi tőkét, ami az anyagi tőkét is vonzz majd. Ami biztos: a „startup hubok” ideje lejárt, fölösleges dolog központokba erőltetni a startup-infrastruktúrát; a tudás, az agyak ott vannak mindenhol, Magyarországon is.
A startup-világ már nem Amerika-központú – értett egyet Bollobás. Európa ugyanis hatalmas piac; eddig az volt a jellemző, hogy egy európai országban működő ötletet itt tökéletesítettek, de csak azért, hogy az amerikai kontinensen nagyot szakíthassanak vele. Ma már azonban érdemes Európára fókuszálni, itt is bőven lehet nagy sikert elérni.
A fiatalabb generáció elsődleges célja ráadásul ma már nem az, hogy nagy pénzt akasszon, hanem az, hogy valami jót hozzon létre – egészítette ki Patrick Cowden.
Milyen éve lesz a startupoknak 2016-ban?
2015 jó volt, 2016 is jobb lesz – mondta Kovács Péter. Az USA és az EU között folytatott szabadkereskedelmi szerződésről szóló tárgyalások miatt ugyan aggódik, a TTIP okozhat gondot az európai cégeknek, de ettől eltekintve jó év lesz.
Patrick Cowden szerint a legfontosabb dolog, ami a startup-szcénát befolyásolja idén (és a következő években) az az, hogy az emberek jönnek-mennek, költöznek – már nincs magyar ügy, német ügy vagy amerikai ügy. Ez nem a folyamat nem ma kezdődött, de idén fog kikristályosodni – oda mennek az emberek és a startupok, ahol a környezet leginkább támogató.
Ez a fajta mobilitás régen igazi amerikai sajátosság volt: teljesen hétköznapi sztori, hogy valaki az ország egyik pontján született, később aztán fogta magát, 1000 mérfölddel arrébb költözött - nem volt nyelvi vagy kulturális különbség. Ez azonban már nem csak Amerikában lehetséges - Európa is éppen efelé tart, mondta Bollobás Márk.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
