Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által március 16-27 között készített kutatás szerint a hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkent a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalma. 44 százalékuk megítélésében nem hoztak változást az elmúlt hetek botrányai, míg 2 százalékuk úgy ítélte meg, hogy ez a tisztulási folyamat éppen a pénzügyi rendszer iránti bizalmukat erősítette.

Komoly probléma, hogy az összes megkérdezett 37 százaléka egyenesen úgy gondolja, hogy komoly mértékben megingott a bizalma a pénzintézetekben.

Ez pedig olyan törés, amely rövidtávon nehezen kezelhető a tisztességesen működő bankok, pénzügyi szolgáltatók számára.

Mi a válság tétje?

A brókerházak, és egyes hozzájuk kötődő bankok csődje jelentős politikai visszhangot váltott ki. Ennek értékelése még korai lehet, mivel nem látszik, hogy az elkövetkező hetekben - amíg az érdeklődés előterében van - milyen további elemei derülnek ki a történetnek.

Ugyanakkor van egy további mozzanat - amely egyelőre nem kapott elég rivaldafényt - ez pedig az egész pénzügyi rendszer megítélése. Amennyiben bankcsőd, vagy szabályosan működő értékpapír kereskedelemmel foglalkozó cég csődje következik be, akkor az erre létrehozott alapok védelmet nyújtanak a pénzügyi befektetőknek-megtakarítóknak egy bizonyos határig. Ugyanakkor ez a védelem már korlátozottan terjed ki a vállalkozásokra, amelyek akár azonnali likviditási problémákat szenvedhetnek el, és a későbbiekben csak futhatnak a bankban lévő pénzük után.

Milyen legyen a bankrendszer?

A kormány politikája egyértelmű, erősíteni a magyar tulajdont a bankrendszeren belül. Ezt a célkitűzést a megkérdezettek 55 százaléka támogatja, míg 31 százalékuk nem ért egyet ezzel. A maradék 14 százalék nem tud ebben a kérdésben dönteni.

Azok közül, akiknek viszont csökkent a bizalma a bankrendszerben, már a felük helyesnek tartja a magyar tulajdon erősítését.

Érdemes megnézni, hogy a vállalkozások vezetői a magyar tulajdonba kerülés alatt mit is értenek, mivel ebben a tekintetben valójában nem egyezik a véleményük a kormány várható terveivel.

Arra a kérdésre, hogy milyen tulajdonosú pénzügyi intézményt választ, amikor vállalkozása pénzének elhelyezéséről dönt, a legtöbben azt válaszolták (42%), hogy állami tulajdonban lévőt. 24-24 százalék mondta azt, hogy számára mindegy, hogy ki a tulajdonos, illetve ugyanennyien, hogy külföldi tulajdonban lévőket részesítenének előnyben. Mindössze 11 százalékuk választana magyar magántulajdonban lévő bankokat.

Miért súlyos ez?

A brókerházak, és egyes hozzájuk kötődő bankok csődje jelentős politikai visszhangot váltott ki. Ennek értékelése még korai lehet, mivel nem látszik, hogy az elkövetkező hetekben - amíg az érdeklődés előterében van - milyen további elemei derülnek ki a történetnek.

Ugyanakkor van egy további mozzanat - amely egyelőre nem kapott elég rivaldafényt - ez pedig az egész pénzügyi rendszer megítélése.

Amennyiben bankcsőd, vagy szabályosan működő értékpapír kereskedelemmel foglalkozó cég csődje következik be, akkor az erre létrehozott alapok védelmet nyújtanak a pénzügyi befektetőknek-megtakarítóknak egy bizonyos határig.

Így illik bele a képbe a kormány bankvásárlása

Ugyanakkor ez a védelem már korlátozottan terjed ki a vállalkozásokra, amelyek akár azonnali likviditási problémákat szenvedhetnek el, és a későbbiekben csak futhatnak a bankban lévő pénzük után.

A mostani események mögött mindegyik esetben magyar magántulajdonban lévő szervezetek állnak. Tehát nem az állam, amely tulajdonosként garanciát vállalna a további működésre, vagy nem tőkeerős külföldi anyavállalat, amely kisegítené a magyarországi leánycégét.

A kormány egyértelmű szándéka, hogy erősítse a magyar magántulajdont, fokozza részarányát a pénzügyi rendszerben. Ennek érdekében vásárolt bankokat az elmúlt évben, és tervezi azok rendbetételét követően magántulajdonba adásukat. Kormányzati nyilatkozatok szerint magyar tulajdonosok kapják majd meg mintegy két-három év elteltével ezeket a pénzintézeteket.