<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
KKV
A késedelmes fizetésekre a cégek egy igen egyszerű magyarázattal álltak elő egy friss felmérésben: nincs pénzük - csak harmaduk ellenőrzi, hogy kivel üzletel. Magyarországon nem rosszabb a fizetési fegyelem, mint Európában.

Továbbra is a késedelmesen fizetett számlák jelentik a legnagyobb problémát a világ cégei számára, derül ki az Atradius legfrissebb felméréséből. A vállalkozások számláinak 30 százalékát késve fizetik ki, és ezek 12 százalékában a késés időtartama már meghaladja a két hónapot is. A dokumentum szerint Dél-Európában, ezen belül is Görögországban a legrosszabb a helyzet, míg Magyarországon több szegmensben az átlagnál jobbak a kilátások.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadásának elkészítéséhez a világ 27 országának 5399 vállalkozásától gyűjtöttek adatokat. A dokumentum úgy találta, hogy leginkább a dél-európai országokban kritikus a helyzet, ahol a hazai vevők kiemelkedően hosszú fizetési teljesítésekkel szembesülhettek: a belföldi görög számlák 54 százalékát 1 hónapon túli késéssel fizetik ki. Olaszország és Spanyolország esetében 43 és 39 százalék ugyanez az arány, míg a teljes kutatásra vonatkoztatva ez az érték átlagosan 30 százalék.

Nemcsak a mediterrán virtus...

Ami a 3 hónapnál is hosszabb csúszásokat illeti, ott a dél-európai országok ismét az élre törnek: Görögországban 18, Olaszországban 10, Spanyolországban pedig 7 százalék a 90 napnál is régebben lejárt számlák aránya, szemben a 6 százalékos világátlaggal. Az Ázsia-Óceánia térségből pedig Indonéziát lehet kiemelni negatív példaként, hiszen ott a 3 hónapnál régebben lejárt számlák aránya 14 százalék.

Mi a helyzet velünk?

A magyar válaszadók a belföldi követeléseiknek átlagosan 31 százalékát kapták kézhez a lejáratot követően, ami éppen a 32 százalékos európai átlag alatt volt. Azonban az exportoldalon a követelések 22 százaléka esett határidőn túlra, ami jócskán a 30 százalékos felmérési átlag alatt maradt. A követelések túlnyomó többségét (belföldi 90, külföldi 94 százalék) az esedékességet követő első 30 napon belül rendezték. Ezzel szemben a belföldi partnerek esetén 6, külföldiek esetén pedig a számlák 5 százalékát csak 30 napon túl fizetik ki. Ugyanakkor Magyarországon a vállalatközi követelések csupán 1 százalék át fizették ki 90 napon túl.








Akik soha nem kapják meg, ami jár


A kifizetetlen számlák tekintetében sem okoz pozitív meglepetést Dél-Európa: a görög belföldi számlák 6 százaléka örökre behajthatatlan marad, de 5 százalékos értékével Olaszország sem nagyon marad le. Az ázsiai térségből Indonézia, és Hongkong emelhető ki 5 százalékos értékekkel, míg Észak-Amerika esetében Mexikó mutat ugyanilyen aggasztó értéket. Érdemes megjegyezni, hogy a világátlag 3 százalékot mutat, azaz a 27 vizsgált országban a számlák 3 százalékát sohasem egyenlítik ki.

Ezzel szemben Magyarországon a behajthatatlan követelések aránya a felmérés átlaga alatt maradt: a válaszadók belföldi és külföldi követeléseinek 2, illetve 1 százaléka volt ilyen. Hazánkban leginkább a nagyvállalatok exportkövetelései és a belföldi pénzügyi szolgáltatások követelései bizonyultak a legnehezebben behajthatónak.

Próbálkoznak a cégek

A késedelmes fizetésekre a cégek egy igen egyszerű magyarázattal álltak elő: nincs pénzük. A késedelmes belföldi fizetések 66, míg a késedelmes külföldiek 46 százaléka esetében jelölték meg ezt az okot. Örvendetes hír, hogy a cégek egy része próbál valamit tenni annak érdekében, hogy javítsa cash-flow-ját, 30 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy gyakrabban ellenőrzi vevői hitelképességét, küld ki fizetési felszólításokat vagy tekinti meg a vevői kockázat-besorolását. Ugyanakkor mindössze 15 százalékuk döntött amellett, hogy professzionális külső követeléskezelőkhöz forduljon. „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az eladók mégiscsak megfogadták az Atradius tanácsait, hiszen a vevői előminősítések iránt érezhetően megnőtt az igény. Úgy véljük, hogy az hozhat áttörést a vállalati kockázatkezelések területén, ha a vállalatok a behajtási feladatokkal is professzionális szolgáltatókhoz fordulnak – állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Magyarországon a cégek körében a legáltalánosabban elterjedt védekezési módszer (39 százalék) a vevők múltjának ellenőrzése.

Megint az IMF

Vanek Balázs szerint az IMF-el történő megállapodás megnyugvást hozhatna a befektetői köröknek, csökkentené a jelentős piaci pánikot, amire nagy szükség lenne, hiszen a leminősítések hatására jövőre amúgy is mindenképpen drágulnak a hitelek, és azok köre is szűkebb lesz. „A 2007-ben indult pénzügyi válság miatt még 2009-ben is rendkívüli hitelszűkösség jellemezte a magyar piacot, amely végül számos cég végét jelentette.” – állítja Vanek Balázs. Az Atradius országigazgatója szerint a válság első körének hatásaiból tanult az Atradius hitelbiztosító, és gyökeresen más megközelítést alkalmaz a vevők hitelképességének minősítése során, mint korábban. „Jelenleg sokkal kifinomultabb módszereket alkalmazunk az értékelésekhez, így lényegesen jobb a biztosított vevő portfóliónk. Éppen ezért csak egyedi fedezet törléseket alkalmazunk, és csak abban a helyzetben ha azt a vevő megromlott pénzügyi helyzete indokolja” – fedte fel Vanek Balázs.

A kitörési pont: a növekedés!

Ugyanakkor az igazi kitörési pont továbbra is a reálgazdaság fejlődése lehet, ez azonban sokkal lassabban zajlik, mint mint a pánik keltette hektikus árfolyam vagy tőzsdei változások. Ezért valószínűleg a vállalkozásoknak egy hosszabb stagnálásra, befagyott pozíciókra érdemes felkészülniük. Vanek Balázs arra is felhívja a figyelmet, hogy a november végi euró- és forintválság olyan kockázatokra hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen érdemes hatékonyan csökkenteni.

A korábban rendszeresen fizető partnerek is kerülhetnek problémás helyzetbe a lánc- és körbetartozások miatt, amelyek elsősorban gazdasági nehézségekkel küszködő országokban alakultak ki, mint például Görögország, vagy Olaszország - magyarázta az országigazgató.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV A kolléga a belső ügyfél – világklasszis HR-részleg egy jó rendszerrel
Privátbankár.hu | 2022. május 3. 14:05
Egyedül nem megy – hogyan segíthet egy jó rendszermegoldás abban, hogy a cégem megtartsa a kollégákat? Interjúsorozatunk második részében erről beszélgettünk Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM cégvezetőjével.
KKV Több százmilliós adócsalást buktatott le a NAV
Privátbankár.hu | 2022. április 26. 08:42
Gumiabroncs-kereskedelemmel foglalkozó, a költségvetésnek mintegy 400 milliós kárt okozó bűnbandát iktatott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
KKV Hogyan kezelhető az infláció a cégben?
Privátbankár.hu | 2022. április 19. 14:06
Interjúsorozatunk első részében arról beszélgettünk Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM cégvezetőjével, hogy mihez kezdjenek azok a cégek, amelyek sikeresen akarják kezelni  az inflációs nyomást. 
KKV Varga Mihály milliárdos támogatásokra figyelmeztette a cégeket
Privátbankár.hu | 2022. április 8. 10:11
A tárcavezető közösségi oldalára posztolt az energiahatékonysági támogatásokról.
KKV Egy nap van már csak a kamarai tagdíj határidejéből
Privátbankár.hu | 2022. március 30. 10:40
Március 31-ig kell megfizetni a tagdíjat. Nagy változás a korábbi évekhez képest, hogy ezúttal a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó banknál vezetett számlára kell küldeni a pénzt.
KKV Mit tegyenek azok, akiket kihagytak a kamatstopból?
Csabai Károly | 2022. március 15. 12:16
A gyorsuló infláció miatt tavaly november óta drasztikusan emelkednek a kamatok. Utánajártunk, hogy ebben a helyzetben milyen ajánlatokkal várják a cégeket a bankok, milyen kedvezményes és milyen piaci kamatozású forrásokat kínálnak, milyen célra és kinek. S megnéztük azt is, mit tehet az a kis- és középvállalkozás (kkv), amely a kamatemelkedések miatt nehéz helyzetbe került, illetve kerülhet.
KKV Megnyitották a pénzcsapot: közel 100 milliárd forintot akasztottak le a magyar cégek
Privátbankár.hu | 2022. február 14. 10:02
Lassan már 98 milliárd forintnyi gyorskölcsön jutott a cégeknek.
KKV Holnap lejár egy fontos határidő – több céget is érinthet
Privátbankár.hu | 2022. január 30. 17:53
Ha az érintettek nem kapnak észbe, akkor könnyen bírság lehet a történet vége.
KKV A vállalatokat is elérte az infláció
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 10:19
Bár a nagyvállalatok jellemzően már beépítették áraikba a pénzromlás hatását, a cégek több mint felének okoz nehézséget a magas infláció. A K&H nagyvállalati növekedési index szerint a szektorok közül magasan a mezőgazdasági cégeknek jelenti a legnagyobb kihívást az áremelkedés.
KKV Sok cég fiókjából hiányzik ez a kulcsfontosságú dokumentum
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 07:55
Amellett, hogy a magyar cégek innovációs kedve minimum visszafogott, sok vállalatnak továbbra sincs a következő időszakban tervezett fejlesztéseket megalapozó írásos innovációs stratégiája - áll a K&H innovációs indexben.
hírlevél
Ingatlantájoló