TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
A késedelmes fizetésekre a cégek egy igen egyszerű magyarázattal álltak elő egy friss felmérésben: nincs pénzük - csak harmaduk ellenőrzi, hogy kivel üzletel. Magyarországon nem rosszabb a fizetési fegyelem, mint Európában.

Továbbra is a késedelmesen fizetett számlák jelentik a legnagyobb problémát a világ cégei számára, derül ki az Atradius legfrissebb felméréséből. A vállalkozások számláinak 30 százalékát késve fizetik ki, és ezek 12 százalékában a késés időtartama már meghaladja a két hónapot is. A dokumentum szerint Dél-Európában, ezen belül is Görögországban a legrosszabb a helyzet, míg Magyarországon több szegmensben az átlagnál jobbak a kilátások.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadásának elkészítéséhez a világ 27 országának 5399 vállalkozásától gyűjtöttek adatokat. A dokumentum úgy találta, hogy leginkább a dél-európai országokban kritikus a helyzet, ahol a hazai vevők kiemelkedően hosszú fizetési teljesítésekkel szembesülhettek: a belföldi görög számlák 54 százalékát 1 hónapon túli késéssel fizetik ki. Olaszország és Spanyolország esetében 43 és 39 százalék ugyanez az arány, míg a teljes kutatásra vonatkoztatva ez az érték átlagosan 30 százalék.

Nemcsak a mediterrán virtus...

Ami a 3 hónapnál is hosszabb csúszásokat illeti, ott a dél-európai országok ismét az élre törnek: Görögországban 18, Olaszországban 10, Spanyolországban pedig 7 százalék a 90 napnál is régebben lejárt számlák aránya, szemben a 6 százalékos világátlaggal. Az Ázsia-Óceánia térségből pedig Indonéziát lehet kiemelni negatív példaként, hiszen ott a 3 hónapnál régebben lejárt számlák aránya 14 százalék.

Mi a helyzet velünk?

A magyar válaszadók a belföldi követeléseiknek átlagosan 31 százalékát kapták kézhez a lejáratot követően, ami éppen a 32 százalékos európai átlag alatt volt. Azonban az exportoldalon a követelések 22 százaléka esett határidőn túlra, ami jócskán a 30 százalékos felmérési átlag alatt maradt. A követelések túlnyomó többségét (belföldi 90, külföldi 94 százalék) az esedékességet követő első 30 napon belül rendezték. Ezzel szemben a belföldi partnerek esetén 6, külföldiek esetén pedig a számlák 5 százalékát csak 30 napon túl fizetik ki. Ugyanakkor Magyarországon a vállalatközi követelések csupán 1 százalék át fizették ki 90 napon túl.








Akik soha nem kapják meg, ami jár


A kifizetetlen számlák tekintetében sem okoz pozitív meglepetést Dél-Európa: a görög belföldi számlák 6 százaléka örökre behajthatatlan marad, de 5 százalékos értékével Olaszország sem nagyon marad le. Az ázsiai térségből Indonézia, és Hongkong emelhető ki 5 százalékos értékekkel, míg Észak-Amerika esetében Mexikó mutat ugyanilyen aggasztó értéket. Érdemes megjegyezni, hogy a világátlag 3 százalékot mutat, azaz a 27 vizsgált országban a számlák 3 százalékát sohasem egyenlítik ki.

Ezzel szemben Magyarországon a behajthatatlan követelések aránya a felmérés átlaga alatt maradt: a válaszadók belföldi és külföldi követeléseinek 2, illetve 1 százaléka volt ilyen. Hazánkban leginkább a nagyvállalatok exportkövetelései és a belföldi pénzügyi szolgáltatások követelései bizonyultak a legnehezebben behajthatónak.

Próbálkoznak a cégek

A késedelmes fizetésekre a cégek egy igen egyszerű magyarázattal álltak elő: nincs pénzük. A késedelmes belföldi fizetések 66, míg a késedelmes külföldiek 46 százaléka esetében jelölték meg ezt az okot. Örvendetes hír, hogy a cégek egy része próbál valamit tenni annak érdekében, hogy javítsa cash-flow-ját, 30 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy gyakrabban ellenőrzi vevői hitelképességét, küld ki fizetési felszólításokat vagy tekinti meg a vevői kockázat-besorolását. Ugyanakkor mindössze 15 százalékuk döntött amellett, hogy professzionális külső követeléskezelőkhöz forduljon. „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az eladók mégiscsak megfogadták az Atradius tanácsait, hiszen a vevői előminősítések iránt érezhetően megnőtt az igény. Úgy véljük, hogy az hozhat áttörést a vállalati kockázatkezelések területén, ha a vállalatok a behajtási feladatokkal is professzionális szolgáltatókhoz fordulnak – állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Magyarországon a cégek körében a legáltalánosabban elterjedt védekezési módszer (39 százalék) a vevők múltjának ellenőrzése.

Megint az IMF

Vanek Balázs szerint az IMF-el történő megállapodás megnyugvást hozhatna a befektetői köröknek, csökkentené a jelentős piaci pánikot, amire nagy szükség lenne, hiszen a leminősítések hatására jövőre amúgy is mindenképpen drágulnak a hitelek, és azok köre is szűkebb lesz. „A 2007-ben indult pénzügyi válság miatt még 2009-ben is rendkívüli hitelszűkösség jellemezte a magyar piacot, amely végül számos cég végét jelentette.” – állítja Vanek Balázs. Az Atradius országigazgatója szerint a válság első körének hatásaiból tanult az Atradius hitelbiztosító, és gyökeresen más megközelítést alkalmaz a vevők hitelképességének minősítése során, mint korábban. „Jelenleg sokkal kifinomultabb módszereket alkalmazunk az értékelésekhez, így lényegesen jobb a biztosított vevő portfóliónk. Éppen ezért csak egyedi fedezet törléseket alkalmazunk, és csak abban a helyzetben ha azt a vevő megromlott pénzügyi helyzete indokolja” – fedte fel Vanek Balázs.

A kitörési pont: a növekedés!

Ugyanakkor az igazi kitörési pont továbbra is a reálgazdaság fejlődése lehet, ez azonban sokkal lassabban zajlik, mint mint a pánik keltette hektikus árfolyam vagy tőzsdei változások. Ezért valószínűleg a vállalkozásoknak egy hosszabb stagnálásra, befagyott pozíciókra érdemes felkészülniük. Vanek Balázs arra is felhívja a figyelmet, hogy a november végi euró- és forintválság olyan kockázatokra hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen érdemes hatékonyan csökkenteni.

A korábban rendszeresen fizető partnerek is kerülhetnek problémás helyzetbe a lánc- és körbetartozások miatt, amelyek elsősorban gazdasági nehézségekkel küszködő országokban alakultak ki, mint például Görögország, vagy Olaszország - magyarázta az országigazgató.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV NHP Hajrá: a rendelkezésre álló hitelkeret közel fele már kipöröghetett
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 14. 08:19
531 milliárd forintot folyósítottak eddig az NHP Hajrá hitelprogram 1500 milliárd forintos keretéből, és további közel 186 milliárd forint vár folyósításra vagy hitelbírálatra a Bank360.hu pénzintézetektől származó információi szerint. A pénzügyi szakportál a folyósítási adatok mellett arra is rákérdezett a hitelintézeteknél, hogy melyik a legnépszerűbb hitelcél, átlagosan mekkora összeget folyósítottak, illetve hogy melyik ágazatba jutott eddig a legtöbb pénz.
KKV Indul a pályázat: újabb pénzszerzési lehetőség nyílt meg a cégek előtt
Kollár Dóra | 2020. augusztus 31. 19:31
Örülhetnek a magyar kkv-k, megnyílt egy újabb pályázati lehetőség. 
KKV Ismét komoly összegekre pályázhatnak a magyar cégek
Kollár Dóra | 2020. augusztus 29. 17:22
Készülhetnek a magyar kkv-k, jön egy újabb pályázati kiírás. 
KKV Dobogós helyen a magyar hitelgarancia piac
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 14. 11:30
Európai szinten is kiemelkedő kereslet van Magyarországon a garanciakonstrukciók iránt, amelyek segítségével a vállalkozások hitelforráshoz juthatnak. A Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) tavalyi adatai szerint a GDP-hez mért garanciaportfolió Magyarországon 2,1 százalékot tett ki, ez a második legjobb eredmény a kontinensen. Az idei évben megváltozott az eddigi helyzet, a koronavírus-válság átírta a menetrendet és kihívás elé állítja mind a garanciaszervezeteket, mind a vállalkozásokat.
KKV K&H: A katások 15 százaléka milliós nagyságrendet bukhat a szigorításokon
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 13. 12:51
Szigorodnak a kata szabályai, így 2021. január 1-jétől 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. A törvénymódosítás miatt kérdésessé válhat, hogy a kata szerint adózóknak mennyire lesz érdemes továbbra is ezt a formát választani. A K&H szakértői szerint a katások harmada lehet érintett, aki pedig adózási forma váltáson gondolkodik, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket is érdemes figyelembe vennie.
KKV Felállva a válságból: aki időben észbe kap, akár nyertesként kerülhet ki
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 9. 13:24
Számos olyan iparág volt, amelyet a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal: a megváltozott helyzet mindenki számára új lehetőségeket kínál. Aki most képes megragadni ezeket, az nyertesként kerülhet ki a küzdelemből.  
KKV Zöld kkv-k figyelem: 7,3 milliárd forintnyi pályázati pénz vált elérhetővé
MTI | 2020. augusztus 3. 09:21
Vállalkozásonként 20 és 400 millió forint közötti összeget lehet elnyerni.
KKV Optimistábbak a cégvezetők, mint amire bárki számított
Privátbankár.hu | 2020. július 22. 12:24
A vírusjárvány meglepő módon mérsékelten hatott a cégvezetők várakozásaira: nem sokkal maradnak el a hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó árbevétel- és nyereségvárakozásai az előző év azonos időszakához képest – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb kutatásából.  
KKV Hány milliárdot hagy a cégeknél a kormány?
Privátbankár.hu | 2020. július 19. 17:01
A hangzatosan csak a gazdaságvédelem költségvetésének keresztelt jövő évi tervben a kormány egyebek mellett arról is bemutatta egy mellékletben, hogy 2021-ben mennyi pénzt hagynak a vállalkozásoknál a társasági adónál érvényesíthető kedvezmények formájában.
KKV Az online jelenlét fontossága minden vállalati szektorban
Márkázott tartalom | 2020. július 5. 19:26
20 évvel ezelőtt, ha valaki nem szerepelt a telefonkönyvben, akkor őt nem lehetett megkeresni, elérhetetlennek számított. Ahogy a 21. század telefonkönyve egyre inkább az internet lett, úgy tolódott át a fókusz a telefonkönyvről (és úgy általánosságban véve a nyomtatott megjelenésről) az online jelenlét felé.  
hírlevél