Számlák: minden harmadik cég késve fizet

Továbbra is a késedelmesen fizetett számlák jelentik a legnagyobb problémát a világ cégei számára, derül ki az Atradius legfrissebb felméréséből. A vállalkozások számláinak 30 százalékát késve fizetik ki, és ezek 12 százalékában a késés időtartama már meghaladja a két hónapot is. A dokumentum szerint Dél-Európában, ezen belül is Görögországban a legrosszabb a helyzet, míg Magyarországon több szegmensben az átlagnál jobbak a kilátások.

Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadásának elkészítéséhez a világ 27 országának 5399 vállalkozásától gyűjtöttek adatokat. A dokumentum úgy találta, hogy leginkább a dél-európai országokban kritikus a helyzet, ahol a hazai vevők kiemelkedően hosszú fizetési teljesítésekkel szembesülhettek: a belföldi görög számlák 54 százalékát 1 hónapon túli késéssel fizetik ki. Olaszország és Spanyolország esetében 43 és 39 százalék ugyanez az arány, míg a teljes kutatásra vonatkoztatva ez az érték átlagosan 30 százalék.

Nemcsak a mediterrán virtus...

Ami a 3 hónapnál is hosszabb csúszásokat illeti, ott a dél-európai országok ismét az élre törnek: Görögországban 18, Olaszországban 10, Spanyolországban pedig 7 százalék a 90 napnál is régebben lejárt számlák aránya, szemben a 6 százalékos világátlaggal. Az Ázsia-Óceánia térségből pedig Indonéziát lehet kiemelni negatív példaként, hiszen ott a 3 hónapnál régebben lejárt számlák aránya 14 százalék.

Mi a helyzet velünk?

A magyar válaszadók a belföldi követeléseiknek átlagosan 31 százalékát kapták kézhez a lejáratot követően, ami éppen a 32 százalékos európai átlag alatt volt. Azonban az exportoldalon a követelések 22 százaléka esett határidőn túlra, ami jócskán a 30 százalékos felmérési átlag alatt maradt. A követelések túlnyomó többségét (belföldi 90, külföldi 94 százalék) az esedékességet követő első 30 napon belül rendezték. Ezzel szemben a belföldi partnerek esetén 6, külföldiek esetén pedig a számlák 5 százalékát csak 30 napon túl fizetik ki. Ugyanakkor Magyarországon a vállalatközi követelések csupán 1 százalék át fizették ki 90 napon túl.

Akik soha nem kapják meg, ami jár

A kifizetetlen számlák tekintetében sem okoz pozitív meglepetést Dél-Európa: a görög belföldi számlák 6 százaléka örökre behajthatatlan marad, de 5 százalékos értékével Olaszország sem nagyon marad le. Az ázsiai térségből Indonézia, és Hongkong emelhető ki 5 százalékos értékekkel, míg Észak-Amerika esetében Mexikó mutat ugyanilyen aggasztó értéket. Érdemes megjegyezni, hogy a világátlag 3 százalékot mutat, azaz a 27 vizsgált országban a számlák 3 százalékát sohasem egyenlítik ki.

Ezzel szemben Magyarországon a behajthatatlan követelések aránya a felmérés átlaga alatt maradt: a válaszadók belföldi és külföldi követeléseinek 2, illetve 1 százaléka volt ilyen. Hazánkban leginkább a nagyvállalatok exportkövetelései és a belföldi pénzügyi szolgáltatások követelései bizonyultak a legnehezebben behajthatónak.

Próbálkoznak a cégek

A késedelmes fizetésekre a cégek egy igen egyszerű magyarázattal álltak elő: nincs pénzük. A késedelmes belföldi fizetések 66, míg a késedelmes külföldiek 46 százaléka esetében jelölték meg ezt az okot. Örvendetes hír, hogy a cégek egy része próbál valamit tenni annak érdekében, hogy javítsa cash-flow-ját, 30 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy gyakrabban ellenőrzi vevői hitelképességét, küld ki fizetési felszólításokat vagy tekinti meg a vevői kockázat-besorolását. Ugyanakkor mindössze 15 százalékuk döntött amellett, hogy professzionális külső követeléskezelőkhöz forduljon. „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az eladók mégiscsak megfogadták az Atradius tanácsait, hiszen a vevői előminősítések iránt érezhetően megnőtt az igény. Úgy véljük, hogy az hozhat áttörést a vállalati kockázatkezelések területén, ha a vállalatok a behajtási feladatokkal is professzionális szolgáltatókhoz fordulnak – állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Magyarországon a cégek körében a legáltalánosabban elterjedt védekezési módszer (39 százalék) a vevők múltjának ellenőrzése.

Megint az IMF

Vanek Balázs szerint az IMF-el történő megállapodás megnyugvást hozhatna a befektetői köröknek, csökkentené a jelentős piaci pánikot, amire nagy szükség lenne, hiszen a leminősítések hatására jövőre amúgy is mindenképpen drágulnak a hitelek, és azok köre is szűkebb lesz. „A 2007-ben indult pénzügyi válság miatt még 2009-ben is rendkívüli hitelszűkösség jellemezte a magyar piacot, amely végül számos cég végét jelentette.” – állítja Vanek Balázs. Az Atradius országigazgatója szerint a válság első körének hatásaiból tanult az Atradius hitelbiztosító, és gyökeresen más megközelítést alkalmaz a vevők hitelképességének minősítése során, mint korábban. „Jelenleg sokkal kifinomultabb módszereket alkalmazunk az értékelésekhez, így lényegesen jobb a biztosított vevő portfóliónk. Éppen ezért csak egyedi fedezet törléseket alkalmazunk, és csak abban a helyzetben ha azt a vevő megromlott pénzügyi helyzete indokolja” – fedte fel Vanek Balázs.

A kitörési pont: a növekedés!

Ugyanakkor az igazi kitörési pont továbbra is a reálgazdaság fejlődése lehet, ez azonban sokkal lassabban zajlik, mint mint a pánik keltette hektikus árfolyam vagy tőzsdei változások. Ezért valószínűleg a vállalkozásoknak egy hosszabb stagnálásra, befagyott pozíciókra érdemes felkészülniük. Vanek Balázs arra is felhívja a figyelmet, hogy a november végi euró- és forintválság olyan kockázatokra hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen érdemes hatékonyan csökkenteni.

A korábban rendszeresen fizető partnerek is kerülhetnek problémás helyzetbe a lánc- és körbetartozások miatt, amelyek elsősorban gazdasági nehézségekkel küszködő országokban alakultak ki, mint például Görögország, vagy Olaszország - magyarázta az országigazgató.