Szívünk is megérzi az óraátállítást

Az órák tavaszi előreállítása ugyanakkor pont az ellentétes hatást váltja ki. A hétvégi óravesztést követő héten ugyanis a szokásosnál több szívrohamot regisztráltak - a megugrás különösen a hét első háron napján volt szembetűnő. A kutatók az 1987 és 2006 közötti adatok alapján dolgoztak. Azt vizsgálták meg, hogy az óraátállítást követő hét egyes napjain mennyire volt gyakori a szívinfarktus a 14 nappal korábbi, illetve későbbi adatokhoz képest.

A tavaszi előreállítást követő héten összességében 5 százalékos emelkedést mértek, de hétfőn és szerdán (+6%), illetve kedden (+10%) kimagasló volt a növekedés mértéke. Az őszi visszaállítást követő héten a számok nagyjából hasonlóak voltak, kivéve a hétfőt, amikor is 5 százalékos csökkenést mértek.

Érdekes a többletalvás védőhatása az átállítást követő első munkanapon - emelik ki a szerzők. Ez azért is lehet fontos, mert az orvosok régóta tudják, hogy a hétfői nap általánosságban a legrosszabbat hozza a szívroham tekintetében - a rossz számokért a hétkezdet miatti stresszt és a megugró munkamennyiséget okolják a szakemberek. A svéd kutatók ugyanakkor rávilágítottak egy másik lehetséges okra is: vasárnap az emberek a hétvége miatt még későn fekszenek le, másnap viszont már korán kell kelni.

Az alvás egyebek mellett a vérnyomáson, vércukron, koleszterinszinten és az ereken keresztül hat a szívre. Dr. Ronald Chervin, a Michigani Egyetem alvászavarokkal folglalkozó részlegének igazgatója hozzátette: életünk harmadát alvással töltjük, ennek ellenére hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ennek színvonala és hossza hatással van egészségi állapotunkra.

Visszakapjuk az óránkat: hajnalban átállítás!

AP