1. Elugrok a gyerekért az iskolába, este folytatom!
A kisgyerekes szülők naptárában gyakran van egy biztos program a hétköznapokra: például az, hogy 4-re oda kell érni az iskolába vagy épp az óvodába a gyerekért. Ez komoly fejtörést okoz sok családban - a kisgyerekes dolgozóknak hatalmas segítség lehet, hogyha megkapják a lehetőséget arra, hogy a munkaidejük alkalmazkodjon ehhez. Ha a munka jellege megengedi, érdemes ehhez a fix időponthoz alkalmazkodni – ehhez persze az kell, hogy egy órányi feladatot akár otthonról, este is meg lehessen oldani.
2. Mindegy, hányra jössz dolgozni, csak legyen meg a munka!
A rugalmas munkaidő egyébként is hatalmas előny lehet, főleg a fiatalabb munkavállalók díjazzák, ha egyéni beosztásban dolgozhatnak az alkalmazottak. Ezzel egyébként a munkáltató is jól járhat, hiszen így nem csak 9-től 5-ig lesz valaki „szolgálatban” – szükség esetén akár reggel héttől este nyolcig mindig lehet valaki az irodában, aki tudja kezelni a felmerülő feladatokat, ha a tevékenység jellege ezt kívánja.
3. Dolgozz otthonról, ha úgy jobban esik
A home office kérdése némileg vitatott Magyarországon, nem feltétlenül szeretik a munkáltatók, ha a dolgozók nincsenek szem előtt – pedig sokan jobban teljesítenek, ha nem az irodában kell eltölteniük a munkaidőt, hanem saját otthoni környezetükben „termelhetnek”. Érdemes megfontolni, hogy „különleges juttatásként” egyes munkavállalók esetében még akkor is kivételt tegyünk, ha egyébként általánosságban nem támogatjuk a távmunkát. Arról nem is beszélve, hogy van, aki csak így tud bekapcsolódni a cég életébe: egy sérüléssel küzdő vagy éppen mozgásában korlátozott dolgozó akkor is hasznos tagja lehet a csapatnak, ha épp nem tudunk száz százalékban akadálymentes irodát biztosítani.
4. Tanulj, mindketten jól járunk!
Sok helyen a munkáltató támogatja a dolgozók továbbtanulását. Nem feltétlenül pénzzel, hanem például a munkaidő órarendhez alakításával. Persze szóba jöhet az is, hogy a fizetett munkaidő egy részét átengedik az iskolai elfoglaltságoknak. Így egyrészt a tanulást választó dolgozóknak nem kell feladniuk a munkahelyüket, másrészt a megszerzett tudást később a cég szolgálatába állíthatják. Ezt akár tanulmányi szerződéssel is megerősíthetjük, ez azonban a munkáltató részéről is komolyabb (anyagi) ráfordítást igényelhet, nem csak a munkaidő átrendezését.
5. Ha piros széket szeretnél, megkapod!
Időnként minden irodában szükség van akár a technológiai eszközpark vagy épp a berendezés (pl. székek, asztalok) cseréjére, frissítésére. Feltéve, hogy nem jár komoly plusz költséggel, sokat érő, de valójában nagyon egyszerű figyelmesség lehet, ha a munkáltató megkérdezi az alkalmazottakat például arról, hogy milyen színű és típusú székeket szeretnének, avagy milyen típusú egeret vagy billentyűzetet. A cégnek nem feltétlenül jelent többletköltséget, ha valaki kék helyett piros széket választ, vagy épp kartámasz nélküli modellre vágyik – ugyanígy adott kategórián belül választhatnak másféle kialakítású egeret, ha azt kényelmesebbnek tartják.
6. Ehetsz mást, mint a többiek
Kisebb cégeknél ugyan egyelőre kevésbé reális, de a nagyobb multicégeknél sok helyen biztosítanak akár glutén-, akár laktózmentes élelmiszereket is az étkezőkben vagy a büfékben, ezzel is alkalmazkodva a különleges igényű dolgozókhoz. Sokat segíthet, ha nem kell minden nap külön gondoskodni a szendvicsről vagy akár az ebédről.
7. SZÉP-kártyát kérsz vagy Erzsébet-utalványt?
Szintén érdemes testre szabható cafeteria-rendszert alkalmazni, ennek keretében a dolgozók kiválaszthatják azokat a béren kívüli juttatásokat, melyek a legjobban illeszkednek a fogyasztási szokásaikhoz és céljaikhoz.
Ezt a rendszert már sok helyen alkalmazzák. Ilyenkor alapvetően kétféleképpen határozhatják meg a kért cafeteriát a munkavállalók. Vagy tételenként állítják össze egyedi listájukat, amelybe a számukra leginkább megfelelő juttatások kerültek be, vagy a döntést megkönnyítő, a munkáltató által előzetesen összeállított csomagokból választhatnak. Lehet kérni egyebek mellett Erzsébet-utalványt, helyi bérletet, iskolakezdési támogatást, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást, SZÉP-kártyát, pénzt, vagy akár egészségbiztosítást is.
A miniszterelnök a Szerbia jelentette fenyegetéssel is indokolta a beruházást. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
