Túl a gulyáson: gasztrofőváros lehet Budapestből

Miközben a magyar lakosság elképesztően kis része jár rendszeresen étterembe, az ország előtt hatalmas lehetőségek állnak a gasztroturizmus terén

Európa a világ legfrekventáltabb turisztikai régiója. A lélekszámmal összevetett turisztikai adatok alapján számított turizmusintenzitásban Brüsszel, London, Málta, Bécs, Prága, Berlin áll az élen. Magyarország számára ezen a listán a középmezőny alján jutott hely, ráadásul a trendek sem biztatóak - fogalmazott Wiszkdenszky András, a Superbrands a Dining Guide kiadója és zsűrielnöke egy pénteki konferencián.

Magyarországnak azonban van mire építenie: egyrészt a rendkívül kedvező fekvésre, másrészt az - erősen megkopott és elhasznált, de létező  - gasztronómiai tradíciókra.

Az aktuális magyarországi gasztro-helyzetképet elemezve Wiszkidenszky András rámutatott: a magyar lakosság mindössze 4 százaléka jár napi rendszerességgel étterembe, hetente 1-2-szer is csak a lakosság 6 százaléka étkezik vendéglátóhelyen. (A képet tovább árnyalja, hogy ebben a statisztikában már a gyorséttermek is benne vannak.) A magyarok mindössze 28 százaléka jut el évente legalább egyszer étterembe - miközben Franciaországban ez az arány 68-78 százalék. Egy felmérés szerint a vizsgált 19 uniós ország közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik soha nem járnak étterembe. Pedig ez nem csak gazdasági fejlettség kérdése: ebben az összehasonlításban a görögök, az írek, a norvégok, a dánok, a portugálok, a svájciak és a finnek tartoznak az élmezőnybe.

2011. június 3-5. között először rendezik meg a közép-kelet-európai régió legnagyobb gasztro-kulturális fesztiválját, a Dining Guide Food Show-t. Az eseménnyel egy időben és egy helyen kerül sor a magyar konyhaművészet élvonalát felvonultató Budai Gourmet fesztiválra. A háromnapos rendezvénysorozat nyitó eseménye a MagyarBrands konferencia. A kiemelkedő hazai, magyar mákákat díjazó MagyarBrands júniusi rendezvényen a gasztronómia, az étkezési kultúra, magyarok fogyasztási szokásai kerülnek terítékre a magyar márkák és ételek szemszögéből.

Wiszkidenszky szerint 2 Michelin-csillagos éttermünkkel egy orrhosszal a régió előtt járunk. A Michelin-csillag nem minden: enélkül "le lehet élni egy életet", és nem egyértelmű mutatója például a gazdasági fejlettségnek. Mégis fontos indikátor azonban, mert a turizmus világában fontos változások mennek végbe: egy WTO-felmérés szerint az utazók ma már felkészültebbek, tapasztaltabbak, igényesebbek, felvilágosultabbak. A turisták rövidebb ideig maradnak egy országban, egyre gyakrabban szervezik útjaikat önállóan a szervezett/társas utak helyett. A "kommersz" turistacélpontok helyett sokkal inkább a különlegességek, az autentikus élményszerzés vonzza őket. Növekszik a hétvégi utak népszerűsége, a múzeumok, műemlékek látogatása helyett pedig az ún. életmód programokat keresik: ezek középpontjában az ételek, az italok vagy épp a bulik állnak.

Kialakult és rohamosan terjed a gasztroturizmus jelensége: a gasztronómia nem szükséges velejárója, hanem motivációs faktora az utazásnak, aminek a célpont választásánál döntő szerepe van. Ezt a fajta turizmust nagy visszatérési ráta jellemzi: sokaknak ismerős lehet "az én kis prágai sörözőm," vagy a "kedvenc firenzei éttermem" fogalma. Inkább a magasabb státuszú közönség hobbija a gasztroturizmus: a Budapestet ellepő bachelor/stag partyk fiatal, többnyire meglehetősen ittas közönségéhez képest jelentős különbség fedezhető fel a gasztroturisták költési hajlandóságában/képességében és a kulturált szórakozásról alkotott elképzeléseiben is.

A Dining Guide zsűrielnöke elmondta: létrehoztak egy díjat, a CEEfood Awardsot, amely a hétvégén indul egy gálával. Az elismerést Közép-Kelet Európa legjobb étterme kapja, 10 ország éttermei közül választják ki az első helyezettet. Nincs még ilyen díj és fesztivál a térségben, van viszont egy egyre növekvő foodie-közösség - hangsúlyozta Wiszkidenszky. Ők azok, akik sokat főznek otthon, sokat járnak étterembe, és sokat olvasnak gasztro-szakirodalmat.

A "foodtravellereket" is megpróbálják Közép-Kelet-Európába csábítani. Ennek fényében indítják a Culinary Capital 2012 programot: ennek célja, hogy Budapestet gasztrofővárossá tegyék. Miközben a program keretében a gasztroturimus minden előnyét kiaknáznák, az igényes élelmiszerexportra is szeretnék felhívni a figyelmet. A programot 5-10 éves távlatban európai szintre is kiterjesztenék: új turisztikai központokra, súlypontokra szeretnék irányítani a reflektorfényt. Példaként Lyont, Bilbaót, Budapestet említette a szakember.

Wiszkidenszky András felhívta a figyelmet: a gasztrokultúra terjedése együtt jár az egészséges életmód népszerűségének növekedésével, emellett a biogazdálkodásra, a helyi termelőkre terelheti a figyelmet - de nem utolsó szempont a gasztroturizmust jellemző igényes, kulturált alkoholfogyasztás sem.

Privátbankár - Gáspár András