Míg 2010-ben 80 százalék felett volt a GDP-arányos államadósság, addig 2018-ban már csak 70,2 százalék, ez év végén pedig a becslések szerint 66 százalék környékén lehet. Folytatni kell az adósságcsökkentést, fontos cél, hogy a GDP-arányos magyar államadósság tovább mérséklődjön, 2020 végére 65 százalékot közelítő rátát szeretnénk elérni – jelentette ki Varga Mihály a jövő évi költségvetési finanszírozási tervet ismertető sajtótájékoztatóján.
A pénzügyminiszter azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a költségvetés finanszírozása stabil, s szeretnék, ha a magyar államháztartás 2020-ban nominális pénzforgalmi szemléletben már nem zárna hiánnyal. A bruttó finanszírozási igény 2020-ban a GDP 14 százalékánál alacsonyabb lehet, közel 7 ezer milliárd, miközben az uniós elvárás ennél valamivel magasabb, 15 százalék.
Továbbra is a tervek között szerepel, hogy 2022 végére a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá menjen. Ez az euróbevezetés egyik, úgynevezett maastricthi kritériuma. Ennek elérése alapvetően azért fontos, mert utoljára az első Orbán-kormány idején volt 60 százalék alatt az államadósság aránya, 2002-ben 53 százalék – válaszolt némileg kitérően Varga Mihály lapunk azon kérdésére, miszerint a maastrichti kritérium fontossága jelenti-e azt, hogy prioritást kap az uniós pénz bevezetése.
A devizában történő eladósodás mértéke az 2010-es 50 százalék feletti szintről erre az évre 20 százalék közelébe csökkent, s ez az idei év végén már csak 17, 2020-ban pedig már csak 15 százalék lehet.
Az államadósság-finanszírozása szempontjából kedvező, hogy a lakossági állampapírok futamideje 1,6 évről 2,6 évre hosszabbodott, míg a lakossági állampapír állománya a teljes adósságon belül 26-ról 30 százalékra. Csökkent a központi kormányzat GDP-arányos aránya, az 67,2-ről 64 százalék alá mehet.
Varga Mihály megismételte, hogy céljuk, a 2018 végén 5700 milliárd forintos lakossági állampapír-állomány 2023 végére 11 ezer milliárdra növekedjen. E tekintetben időarányosan jól állnak, minekutána ez az állomány október végén több mint 7500 milliárd volt. Az idei év egyik újdonsága, a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz értékesített mennyisége a héten átlépheti a 3 ezer milliárdos szintet, amelynek következtében az államadósságnak már az egynegyedét finanszírozhatják a háztartások.
A nyugdíjkötvény elkészült, elvileg már az idén el lehetett volna indítani, de annyi új termék jelent meg, hogy annak kibocsátást inkább elhalasztottuk 2020 első felére – közölte lapunk érdeklődésére Varga Mihály, nem bocsátkozva részletekbe, például abba, mik lesznek az új papír kondíciói.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója azt emelte ki, hogy óriási volt az érdeklődés az állampapírok iránt, általában 3,7-szeres túljegyzés alakult ki a kötvényaukciókon. Az ÁKK az idén közel 700 milliárd forint értékben vásárolt vissza éven túli állampapírokat, 270 milliárdért devizakötvényt (ezen belül 800 millió dollár értékű, 2020 januárban lejáró kötvényt), 818 milliárdnyit pedig lecserélt.
Az új, 20 éves futamidejű papír mellett a 3 évnél hosszabb futamidejű papírok árfolyammozgását mérő index, a HMAX bevezetésétől az állampapírok hatékonyabb kezelését várják és azt, hogy az jobban mérje a teljesítményt. Továbbá azt, hogy növekedjen a nyugdíjalapok, életbiztosítók kereslete a hosszabb lejáratú állampapírok iránt.
Az állampapír-forgalmazói díjak csökkentésére is készül az ÁKK, 2020 első negyedévében módosítja a lakossági forgalmazókkal érvényben lévő általános szerződéses feltételeket, az ÁKK-n belül pedig létrehoz egy lakossági értékesítési főosztályt. Ezek mellett átalakítják az aukciós rendet, csak az 5 és a 10 éves papírt értékesítik a kéthetente megrendezett kötvényaukciókon, a 15 vagy az új 20 éves papírt viszont csak minden második aukción.
A miniszter indulatosan reagált az ICC döntésére.
