Az MNB állampapírba hajtja a bankok pénzét

A jegybank újabb intézkedéscsomaggal igyekszik a bruttó külső adósságot csökkenteni - az intézkedések címzettje a bankrendszer. Balog Ádám alelnök szerint a jegybank intézkedéseinek összeállítása kapcsán az árstabilitást továbbra is fő célnak tekinti, s természetesen a pénzügyi stabilitási szempontokra is figyel.

Kevésbé vonzó betétet kínálnak

Idén augusztus 1-tõl a jegybank kéthetes kötvénye megszűnik, az irányadó instrumentum kéthetes betétté alakul át, ezt ugyanakkor külföldiek már nem vehetik igénybe, csak a partnerkör intézményei tarthatnak a jegybanknál betétet. Az MNB-nél elhelyezett betétek ugyanakkor továbbra sem elfogadhatóak jegybanki fedezetként, nem számítanak likvid eszköznek.

Ennek hatásaként Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója szerint elindul egy „kilökődés” a betétekből, s a pénzek vagy kisebb hozamot hozó O/N piacra, vagy a hosszabb futamidejű, forintalapú állampapírokba mehetnek át a banki pénzek. Ezzel a bankok a belső finanszírozást erősíthetik - a tájékoztatón elhangzott, hogy a jegybank csak a bankokat tudja rászorítani arra, hogy komolyabban vegyenek részt a belső finanszírozásban - jelenleg 20 százalékos arányuk alacsonyabb, mint az EU átlaga.

Az MNB kéthetes kötvényállománya jelenleg 5800 milliárd forint, amelyből mintegy 800 milliárd forintnyi van külföldiek kezében, ám mivel ennek harmada egyetlen hazai pénzintézet és anyabankja adogatja egymás között, a kéthetes betétből "azonnal" kimenő összeg 500 milliárd körüli összegre tehető.

Kedvcsináló intézkedések

Ahhoz, hogy a bankok nagyobb kedvet kapjanak az állampapír-vásárláshoz, már az átmeneti időben, június 16-tól bevezetnek egy forint kamatcsere eszközt, ahol a pénzintézetek az általuk tartott, vagy újonnan vásárolt hosszú forinteszközök kamatkockázatát mérsékelhetik (kvázi fix kamatozásúra cserélhetik). Ennek árazásáról ma délután kezdődik egyezkedés a bankokkal.

A piaci turbulencia kezelésére a jegybank két instrumentumot vezet be, amelyek a jegybanki vezetők tájékoztatása szerint automatikusan felélednek annak elkerülésére, hogy a szorult helyzetben a bankok értékesíteni kényszerüljenek állampapírjaikat. Ez azért nem lehet cél, hiszen az eladások mélyítenék a turbulenciát - mondta Nagy Márton. A Privátbankár.hu kérdésére hangsúlyozta: a két "eszközt" a bankok beépíthetik óvatossági likviditási politikájukba. A két lehetőség egyike egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forint hitel, ami a forint likviditáshoz jutást segíti, míg a másik egy eszközcsere ügylet, amelynek keretében a bankok hosszú lejáratú forint értékpapírokért (állampapírokért) cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segíti.

Van fedezet

Az intézkedések fedezete a devizatartalék lehet, amely Palotai Dániel ügyvezető igazgató szerint éves átlagban 4-5 milliárd forinttal is bővülhet a jelenlegi 36 milliárdos szintről az EU-forrásbeáramlás okán, miközben a jelenleg 28 milliárdos rövid lejáratú adósság folyamatos leépülése várhat - vagyis évi szinten 1-2 milliárd eurós tartalék-csökkentést rá tud áldozni a jegybank e célra. A számok jelzik: egyelőre nincs számszerűsítve, hogy az MNB szerint mekkora összegnek kellene kimennie a kéthetes instrumentumból.

Nagy Márton szerint a bankoknak a 2015. januártól életbe lépő új uniós szabályozás kapcsán amúgy is át kell gondolniuk saját likviditáskezelésüket. (Persze az új szabályok esetében is elegendő lenne 25 százalékos állampapír-arány, ám az MNB szerint jó pár hazai hitelintézet van, ahol messze még ez az állampapír-arány.)

Az ÁKK lépése még ismeretlen

A jegybanki programról tegnap döntő Monetáris Tanács és az MNB döntéselőkészítői sem voltak tisztában azzal, hogy mit lép majd az új helyzetben az ÁKK, hiszen míg az MNB-nél egyértelmű a költség-megtakarítás, ott emelkedhetnek a finanszírozási költségek. Persze, azt nem lehet tudni, hogy a forint források piacra bocsátása során milyen lesz a rövid/hosszú állampapír-arány az ÁKK-nál. Nagy Márton szerint az MNB akár 2 százalékot is megspórolhat az intézkedések révén, s nem kizárt, hogy ebből akár "visszaoszt" a komolyabb állampapír-tételeket vásárló bankoknak.