Móró szerint háromféleképpen lehet kinőni az adósságot: elinflálással, adóztatással és költségvetési kiigazítással, valamint adósságleírással. Az elemző számára az elinflálás tűnik a legvalószínűbb megoldásnak - korábban Jaksity György is erről beszélt egy konferencián -, aminek jelei Angliában már látszanak is. Illetve számos példa van rá a történelemben, az USA-ban például, a második világháború után. Ekkor a tíz éves állampapírhozamot évi 2,5 százalékon fixálták, az infláció magas volt, az átlagos reálkamatláb így 1946 és 1953 között mínusz 3,9 százalék volt évente.
Lesz-e eurózóna?
Lesz-e eurozóna öt év múlva? Lesz, nagyon naqy probléma lenne, ha nem lenne, de többféle opció van, hogy hány tagú. Európában recesszió várható, ez még csak az eleje, romlani fog, főleg ha hitelezési válság is súlyosbodik. Olaszország finanszírozhatósága a legfontosabb kérdés, ha ez az állam nem fizet, megbukik az euró. Az eurozónában kamatcsökkentést, általános likviditás-javítást várnak - mondta Móró.
Ha Görögország kilépne az eurozónából, töredékére eshetne a pénze ára, a sokszor előrejelzett, közszájon forgó 10-20 százaléknál sokkal nagyobb mértékben értékelődne le. A mostani 40-50 százaléknál sokkal durvább, 80-90 százalékos adósságleírásra lehetne ekkor szükség, mert az adósság a GDP 400-500 százalékára emelkedne.
Olaszországban magas ugyan az adósságráta, de kicsi a lakosság eladósodottsága, magasak a megtakarításaik, így a nettó pozíció az államban nem annyira rossz. Viszont Európa második legnagyobb kötvénypiaca, instabil a politikai rendszere és tartósan igen alacsony a gazdasági növekedés.
A legjobb megoldás Móró szerint az lenne, ha az EKB korlátlan mennyiségben vásárolna európai államkötvényeket szolvensnek tekintett államokban, és hozamplafont vezetne be rájuk. A német politika jelenleg a "lassú tűzön sütés" kifejezéssel jellemezhető, ami egy folyamatos nyomásgyakorlással egyenlő a strukturális átalakítások kikényszerítésére - de kérdés, hogy erre lesz-e elegendő idő.
Ketté is szakadhat az EU
Többféle forgatókönyv lehetséges, létrejöhet a fiskális unió, vagy marad az euró fiskális unió nélkül, de ketté is szakadhat az EU. Mivel az európai bankok tőkehelyzete rossz, és a CDS-rendszer általi kockázatfedezés sem működik a görög adósságok esetében, csökken a hitelezési aktivitás és a bankok problémás állampapírjaik eladására kényszerülnek.
A jelenlegi helyzet következménye az lehet, hogy Németország is recesszióba süllyed, mert magas az exportkitettsége, főleg a ciklikus exportjavaknak való kitettsége. Nagy valószínűséggel gyengülni fog az euró. A részvények terén nagy volatilitás jön, de az 1-es P/BV (ár/könyv szerinti érték) arány megtarthatja az árakat például Németországban, A hazai piaccal kapcsolatban úgy vélik, már nagyon sok pesszimista várakozás épült be az árakba, és egyes részvények már érdekesek lehetnek. De persze nem akkor, ha 400 forint lesz egy euró...
Ha beindul az európai pénznyomda, akkor a kötvényhozamok várhatóan esni fognak majd, kivéve a német papíroké. Ha viszont az olasz kötvényeket nem fogják visszafizetni, akkor valószínű, hogy a magyar papírokat sem - tette hozzá az elemző.
| Lesz még újabb árfolyamcsúcs Magyarország számára változatlanul rendkívül fontos a külső környezet, így az is, hogy az európai adósságválság mikor oldódik meg. Ha pedig az európai vezetők eddigi válságmegoldó képességéből indulunk ki, akkor nagyon nehéz azt mondani, hogy nem lesz újabb árfolyamcsúcsokon a forint - mondta el Samu János, a Concorde Értékpapír makroelemzője. Az elemző szerint nem kérdés, hogy valóban meg akarunk egyezni az IMF-el. Inkább egy stand by-típusú hitelt tart valószínűnek, aminek van olyan formája, amelyet nem kell teljesen lehívni. |
„Rendkívül provokatív” volt Dmitrij Medvegyev megjegyzése. 
